Argentin dog

A spanyolok kem�ny harci dogokat vittek magukkal D�l-Amerik�ba. Csak a XX. sz�zadban kezd�d�tt egy vad�szkutya szisztematikus kiteny�szt�se vaddiszn�- �s vadmacskavad�szatra. Abb�l a c�lb�l, hogy gyors, harcias kuty�t nyerjenek, → n�met dogot, → bullterriert, → pointert stb. kereszteztek be. A mai dogo argentin�t t�bb speci�lis szempontra t�rt�n� tudatos kiv�laszt�s alkotta meg: sz�ks�ge volt �rz�keny orra (az argentin dog magasra tartott orral vad�szik, mivel a pum�k felmenek�lnek a f�kra), er�s testfel�p�t�sre a vad kitart� k�vet�s�hez �tj�rhatatlan t�jon is �s feh�r sz�rre, hogy a vad�sz j�l l�ssa a kuty�t, �s meg tudja k�l�nb�ztetni a vadt�l. 1969-ben �rkezett az els� h�rom p�ld�ny N�metorsz�gba. Alkalmazkod�, robusztus, az id�j�r�ssal szemben ellen�ll� lak�t�rsaknak bizonyultak. A dogo ragaszkod�, j�indulat�, gyerekszeret� csal�di kutya, amely keveset ugat. Elegend� mozg�s �s elfoglalts�g eset�n j�l tarthat� a h�zban. R�vid, feh�r sz�r�t k�nny� �polni, ig�nytelen kutya. Az er�s idegzet�, magabiztos, kiegyens�lyozott t�rs szeretetteli, k�vetkezetes nevel�st ig�nyel k�ly�kkor�t�l kezdve, mivel az �n�ll�an vad�sz� kutya nem kifejezetten engedelmes t�pus. A dogo megvesztegethetetlen v�d�kutya, amely nem ismeri a f�lelmet, �s az �nfel�ldoz�sig k�zd, ha a helyzet megk�veteli. Ugyanakkor neh�z provok�lni, �s nem t�mad k�nnyelm�en. Esetenk�nt hajlamos a vereked�sre. Mivel a fajt�n�l el�fordul s�kets�g, v�s�rl�skor el kell k�rni a teny�sz�llatok �s a k�lyk�k hall�svizsg�lati eredm�nyeit.

Marmagass�g kanok 62–68 cm, szuk�k 60–65 cm

Sz�n tiszta feh�r, s�t�t folt a fejen megengedett, fekete orrpigment

Orsz�g Argent�na