Ausztr�l terrier

A sk�t telepeseknek m�r 1800 k�r�l kis, ac�lk�k, durva sz�r� terriereik voltak, amelyek megvesztegethetetlen �bers�ge legend�s volt. Sz�mos brit terrier vett r�szt teny�szt�s�kben. Az ausztr�l robusztus, �ber, r�men�s, vid�m, intelligens, ragaszkod� terrier, amely az emberekkel szemben nyitott, nem probl�m�s a gyerekekkel, �ntudatos, m�gis j�l nevelhet�. K�nnyen gondozhat� sz�r�t csak form�ra t�pkedik.

Ausztr�l terrier

Marmagass�g kb. 25 cm

 S�ly 6,5 kg

 Sz�n k�k cserrel, homoksz�nnel vagy v�r�ssel (barna n�lk�l)

 Orsz�g Ausztr�lia

Nagy-Britannia terrieres nagyhatalom: a legt�bb terrierfajta a brit szigetek sz�l�tte, s�t a csek�ly nem brit terrierfajta kialakul�s�ban is �ltal�ban �k j�tssz�k a f�szerepet. Ausztr�lia k�t terrierfajt�val rendelkezik, melyek els� pillant�sra csup�n sz�rzet�kben k�l�nb�znek. A r�videbb, durv�bb sz�r� ausztr�l terriert �shonos fajt�nak tartj�k; ezeket a kuty�kat yorkshire terrierekkel keresztezve alak�tott�k ki a hossz�sz�r� silky terriert. B�r a hatalmas kontinensen t�bb p�sztor- �s juh�szkutyafajta is kialakult, m�gis az apr�cska ausztr�l terriert ismert�k el els�k�nt, s�t, k�lf�ld�n is � volt az els� hivatalos ausztr�l fajta. B�r napjainkban nem tartozik a legismertebb fajt�k k�z�, vil�gh�d�t� k�r�tj�nak tov�bbi �rdekess�ge, hogy az Amerikai Kennel Klub els� terrierk�nt az ausztr�l terriert vette fel t�rzsk�nyv�be, nyilv�ntart�s�nak 114. fajt�jak�nt.

A nyilv�noss�g el� el�sz�r 1868-ban l�pett egy durvasz�r� ausztr�l terrier, egy Melbourne-ben rendezett ki�ll�t�son. 1887-ben, ugyancsak Melbourne-ben m�r klubot is alap�tottak az �j fajta kedvel�i, 1896-ban hivatalos fajtale�r�st k�sz�tettek az ausztr�l terrierr�l, �gy 1899-ben m�r „ausztr�l terrier, durvasz�r�” megjel�l�ssel indultak a v�r�ses vagy black and tan sz�n� kiskuty�k a ki�ll�t�sokon.

Az ausztr�l terrier az egyik legkisebb munkaterrier. Tazm�ni�ban m�r az 1880-as �vek elej�n ismert volt ez a durvasz�r� terrier, k�rd�s, hogy val�ban �shonos fajt�r�l vagy a kontinens partjain els�k�nt kik�t�, angol haj�kkal �rkez� terrierek lesz�rmazottj�r�l van sz�. Mindenesetre k�s�bb tudatosan keresztezt�k ezt az �shonosnak tartott fajt�t m�s terrierekkel, hogy a k�v�natos tulajdons�gokat tov�bbfejlessz�k. Szinte mindegyik t�rt�net�r� egyet�rt azzal, hogy e c�lb�l felhaszn�lt�k a korabeli Dandie Dinmont, Skye, Blac-and-Tan (ma Manchester), �s tal�n a cairn terriert.

A keresztez�sek, �s persze a szelekci�s munka, olyan csinos kis kuty�t eredm�nyeztek, melyre a telepesek nem csak otthon lehettek b�szk�k. Az ausztr�l terriernek sz�ls�s�ges id�j�r�si �s talajviszonyok k�zepette kellett helyt�llnia. Els�sorban r�gcs�l�k �s k�gy�k ellen haszn�lt�k a farmon, birkatelepeken, tengerparton vagy �ppen b�ny�kban, aranylel�helyeken.

Sz�ks�g eset�n a birk�kat is fel�gyelte, megb�zhat�an jelezve minden idegen betolakod�t. Az ausztr�l terrier napjaikban is kiv�l� v�laszt�s ki�ll�t�sra, sportra, lak�sba, csal�dba, birtokra egyar�nt. Talpraesett, magabiztos, minden ir�nt �rdekl�dik. Kiv�l� szeme �s hall�sa van, nagyon j� jelz�kutya.

Minden kl�m�hoz �s talajhoz alkalmazkodik, sz�rzete v�z�ll�, alig hullik, �gy eg�sz �vben k�nyelmesen tarthat�. M�g mindig rettenthetetlen patk�nyfog� �s vad�szterrier, de egyben kedves, k�l�n�sen ragaszkod� kedvenc is: mivel olyan k�r�lm�nyek k�z�tt alakult ki, hogy k�l�n�sen „stresszes” helyzetekben is szorosan egy�tt kellett m�k�dnie az emberrel, fokozottan k�t�dik gazd�j�hoz, felel�snek �rezve mag�t az eg�sz h�ztart�s�rt. J� csal�di kutya, de egyed�l�ll� embereknek is kiv�l� t�rsa. �gy t�nik, beteljesedett a korabeli teny�szt�k elk�pzel�se, akik egy sz�v�s, okos, kem�ny kis kuty�t akartak, mely j�l b�rja az eg�sz napos munk�t a szabadban, de egyben el�g kicsi �s k�nnyen kezelhet� ahhoz is, hogy �jszaka bevigy�k magukkal a h�zba.

M�r a fajta kialakul�s�nak korai szakasz�ban export�ltak ausztr�l terriereket Angli�ba �s az Egyes�lt �llamokba, 1933-ban m�r �n�ll� fajtak�nt ismert�k a brit szigeteken, 1960-ban pedig m�r 58 ausztr�l terrier szerepelt a h�res amerikai Westminster ki�ll�t�son.

A m�sik ausztr�l terrier, a silky terrier els�sorban, hossz�, selymes sz�rzet�ben k�l�nb�zik rokon�t�l. A XIX. sz�zad v�g�n t�bb yorkshire terrier is �rkezett Victoria �s New South Wales �llamba. N�h�ny teny�szt�, hogy megpr�b�lja a sz�rsz�nt jav�tani a k�k-fekete sz�n� ausztr�l terrierekn�l, nagyobb n�v�s� yorkshire terrierekkel fedeztette ausztr�l terrier szuk�it. Az almok igen k�l�nb�z� kiskuty�kat eredm�nyeztek. Egyik�ket ausztr�l, m�sikukat yorkshire terrierk�nt �ll�tott�k ki, a harmadik t�pusb�l pedig �j fajta sz�letett, az ausztr�l silky terrier, melyet eleinte Sydney silky terriernek h�vtak. 1906-ban �s 1909-ben k�t fajtale�r�s is sz�letett, New South Walesben �s Vict�ri�ban. Az egyik elt�r�s a s�ly meghat�roz�s�ban mutatkozott.

Az 1906-os verzi� 6 �s 12 font k�z�tt szabta meg a hat�rt. Az 1909-es v�ltozat k�t s�lycsoportot �rt le, a 6 font alattit �s a 6–12 font k�z�ttit. A m�sik k�l�nbs�g a f�ltart�st �rintette: a New South Wales-i csak a fel�ll�, m�g a Victoria-beli a lel�g� f�let is enged�lyezte. 1926-ban �jabb fajtale�r�s sz�letett, mik�zben a teny�szt�k pr�b�ltak megegyezni a kuty�k s�ly�t illet�en.

1932-ben Victoria �llam Kennel Control Council nev� bizotts�ga megtiltotta az ausztr�l, a silky �s a yorkshire terrier tov�bbi keresztez�s�t, 1955-ben pedig a Sydney silky terrier elnevez�st a hivatalos ausztr�l silky terrier elnevez�sre m�dos�tott�k.

1958-ban �jabb teny�szt�i klub alakult, az Australian National Kennel Council, melynek egyik legels� int�zked�se a silky terrier fajtale�r�s�t �rintette. A klub ugyanis tudom�st szerzett arr�l, hogy az amerikaiak szeretn�k hivatalosan is elismert fajt�v� tenni a silky terriert az �llamokban, �gy sz�ks�gess� v�lt egy egys�ges, ausztr�l nemzeti standard megfogalmaz�sa.

Ez v�g�l 1959-ben l�tta meg a napvil�got, az ide�lis s�lyt 8-10 font k�z�tt meghat�rozva, mely kb. 3,6–4,5 kil�grammnak felel meg.