Ausztr�l juh�szkutya

Az Angli�b�l, �rorsz�gb�l, Sk�ci�b�l, Franciaorsz�gb�l �s Spanyolorsz�gb�l az USA-ba bev�ndorl� juhteny�szt�k a kuty�ikat is magukkal vitt�k. Az ausztr�l juhokkal ott teny�sztett kuty�k is ker�ltek hozz�juk er�s collie- �s ding�be�t�ssel. A marhav�s�rokon, a juhteny�szt�k tal�lkoz�helyein a j� kuty�kat is elcser�lt�k egym�ssal. �gy kifejl�d�tt egy hossz� sz�r�, er�s, kitart� juh�szkutya. Az ausztr�l juh�szkuty�t westernlovasok hozt�k be Eur�p�ba. Lovask�r�kben igen kedvelt, mert gond n�lk�l fut a l� mellett, nem hajlamos vad�szni vagy csavarogni, �gy szil�rdan megvetette a l�b�t csal�di �s sportkutyak�nt. Az aussie temperamentumos, kitart�, bar�ts�gos, ugyanakkor �ber �s nagyon is k�sz v�delmezni, t�relmes �s j�indulat� a gyerekekkel, j�l kij�n a t�bbi h�zi�llattal. A k�nnyen nevelhet� kutya gyorsan tanul. Felt�tlen�l sok mozg�sra �s elfoglalts�gra van sz�ks�ge.

Marmagass�g kanok 50–57,5 cm, szuk�k 45–52,5 cm

Sz�n blue vagy red merle, fekete vagy v�r�s feh�rrel �s v�r�s jegyekkel vagy an�lk�l

Orsz�g USA

AUSZTR�L JUH�SZKUTYA

Az ausztr�l juh�szkutya (vagy aussi) neve ellen�re nem Ausztr�li�b�l sz�rmazik, b�r igazi sz�rmaz�s�t m�g mindig hom�ly fedi. Rendk�v�l intelligens, kiegyens�lyozott �s nagy teherb�r�s� kutya.

Az ausztr�l juh�szkutya (vagy aussi) neve ellen�re nem Ausztr�li�b�l sz�rmazik, b�r igazi sz�rmaz�s�t m�g mindig hom�ly fedi. Egyes kutat�k szerint Eur�p�b�l ker�lt Amerik�ba �s onnan telepesek �ltal Ausztr�li�ba. M�g m�sok szerint Spanyolorsz�gb�l ker�lt Ausztr�li�ba �s onnan Amerik�ba. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy amelyik farmer kapcsolatba ker�lt a kuty�val, az megszerette �s t�bbet el sem engedte. Hiszen az ausztr�l juh�szkutya rendk�v�l intelligens, kiegyens�lyozott �s nagy teherb�r�s� munkakutya. Er�s testfel�p�t�s�, m�gis agilis. J� �rz�, jelz� �s terel�k�pess�ggel meg�ldott kutya. Adotts�gait �rdemes kihaszn�lni �s kik�pezni, ugyanis lelem�nyess�ge folyt�n k�nnyen kicselezheti a gazdit. Az Amerikai Kennel Club (AKC) 1992-ben fogadta el az ausztr�l juh�szkuty�t. Ekkor megalakult az Egyes�lt �llamok Ausztr�l Juh�szkutya Sz�vets�ge (United States Australian Shepherd Association), mely lehet�v� tette a k�l�nf�le terel�, engedelmess�gi �s nyomk�vet� oszt�lyokban val� versenyz�st. Majd az AKC 1993-ban felvette a fajt�t a juh�szkutya fajtacsoportba.   Megjelen�s, testfel�p�t�s A kan 50-55 cm magas, m�g a szuka 45-51 cm. Tulajdonk�ppen majdnem olyan magas, mint amilyen hossz�. Er�s, j�l izmolt test jellemzi a h�met �s a szuk�t egyar�nt. A fej m�rete ar�nyos kell, hogy legyen a testtel, m�retbeli korl�toz�sok itt nincsenek. F�le h�romsz�g� �s magasan t�z�tt. Nyaka izmos, egyenes lefut�s�. H�ta �s l�ba egyenes, er�s. Sz�re k�zepesen s�r�, hull�mos vagy egyenes, mely j�l v�di es�s id�ben is. Fej�n a sz�rzet sima, lelapul�. Sz�ne igen v�ltozatos, a k�kessz�rke �rnyalatt�l kezdve a rozsdabarn�n �t a v�r�sesfeh�rig (vagy ezek kever�ke) szinte minden sz�nben el�fordul. Alapj�ban v�ve rendk�v�l szeretetig�nyes, csal�dcentrikus kutya, aki im�d mozogni, lak�sban tart�sa ez�rt nem aj�nlott. Angol elnevez�s:  Australian shepherd N�met elnevez�s: Australische herder Francia elnevez�s: chiens de berger Spanyol elnevez�s: berger australien