West Highland White Terrier   Egy�b elnevez�sek: Westie V�rhat� �letkor: 11 �v Sz�rzet: f�lhossz� V�rm�rs�klet: �l�nk, j�t�kos Tulajdons�gok: m�ret els� �llatnak �l�helyig�ny gyerek mell� 1 igen 3 3   �pol�si ig�ny mozg�sig�ny zajoss�g kik�pezhet�s�g 3 3 3 3   agresszio j�t�koss�g ingerl�kenys�g - 4 2 A fajta eredete A sz�zadok sor�n a Cairn Terrier almokban (nem ritk�n) sz�letett v�r�ses-barna egyedeket a teny�szt�k sz�nhib�snak tekintett�k, �s gondolkod�s n�lk�l kiselejtezt�k. Pedig ez a feh�r vad�szkutya ugyan�gy meg�llta a hely�t a vad�sz mellett, mint sz�nesebb t�rsai. A szikl�s felf�ldi (highland) illet�s�g� Malcolm ezredes volt az els� vad�sz, aki r�j�tt arra, hogy munk�j�t a kutya feh�r sz�ne h�tr�nyosan nem befoly�solja, s�t, ak�r el�ny�s lehet, ha sz�nben el�t a vadt�l, amire vad�szik (a r�k�t�l). Hossz� �s f�radts�gos munk�val �sszegy�jt�tte a Cairn terrier teny�szetekben selejtez�sre sz�nt feh�r egyedeket, �s teny�szteni kezdte a sz�m�ra szimpatikus v�ltozatot. Ezt nem is volt neh�z megtennie, ismerve a feh�r sz�n recessz�v tulajdons�g�t. Az 1900-as �vek t�j�n a teny�szet�ben sz�letett ut�dok m�r el�g homog�n k�pet mutattak, �gy azt�n elhat�rozta, hogy nevezi �ket egy ki�ll�t�sra. A ki�ll�t�son a r�gi-�j fajta kiv�ltotta a hozz��rt�k csod�lat�t �s elismer�s�t. Ezzel egy�tt a fajta hivatalos elismer�s�ig m�g hossz� id�nek kellett eltelnie. Manaps�g a West Highland White Terrier n�ven elismert fajta vil�gszerte elterjedt, �s rendk�v�li n�pszer�s�gnek �rvend. (Mik�zben a Cairn Terrier el�gg� n�pszer�tlenn� v�lt!) A Westie olyannyira n�pszer�, hogy az m�r a fajta k�r�ra van. Ugyanis nem akad el�g k�pzett westie-teny�szt� a vil�gon ahhoz, hogy kiel�g�tse a fajta ir�nt jelentkez� �ri�si keresletet, �gy azt�n a hozz� nem �rt�k kez�n �vente sz�let� nagyon gyenge min�s�g� kiskuty�knak se szeri, se sz�ma. Ezt a t�nyt ismerve, minden els� westie-j�t v�s�rl�nak javasoln�m, hogy k�rje ki szakember v�lem�ny�t! A fajta Magyarorsz�gon a a 80-as �vek v�g�n kezdett elterjedni. A n�lunk jelenlev� westie-popul�ci�ra is �rv�nyes a fent megfogalmazott kritika: �ri�si a szakad�k a vil�gversenyeken is az �lmez�nyben v�gz� min�s�gi magyar Westie-k �s a szapor�t�kt�l kiker�l� hobby-kuty�k min�s�ge k�z�tt. R�vid fajtale�r�s Er�s testfel�p�t�s�, m�ly mellkas�, kiskutya, mely az er� �s a mozg�konys�g harmonikus egys�g�t mutatja. Akt�v, harcias, �nbizalommal b�ven ell�tott eb, mindig vid�m �s b�tor, de bar�ts�gos. A koponya enyh�n boltozatos, az arcorri r�sz oldalr�l n�zve l�gy k�rvonal�, szemek ir�ny�ba enyh�n elkeskenyed�. A fej legfeljebb der�ksz�gben �ll a nyakhoz k�pest. A stop hangs�lyos. Az �llkapcsok er�sek �s p�rhuzamosak, oll�s harap�sban z�r�dnak. Az orrt�k�r fekete �s ar�nylag nagy. Szemei t�vol �lnek egym�st�l, k�zepes m�ret�ek, igen j�l pigment�ltak. A vil�gos szem teny�szt�sb�l kiz�r� jelleg� hiba. Nem lehetnek kerek form�j�ak. Vastag, sz�r�s szem�ld�k �rny�kolja. Kicsi, minden durvas�gt�l mentes f�lei hat�rozottan �llnak, �s hegyes cs�csban v�gz�dnek. A nyak el�g hossz�, �s megfelel�en izmos. A Westie t�rzse kompakt, egyenes h�ttal, sz�les �s er�s �gy�kkal, m�ly mellkassal. A mells� l�bak p�rhuzamosak, egyenesek, �s izmosak, szabadon mozognak. A h�ts� v�gtagok r�videk, inasak �s izmosak, �ll�suk nem t�l sz�les. Egyenes fark�t vid�man hordja. Szabad, egyenes ir�ny� �s biztos a mozg�sa. A sz�rzet k�tr�teg�. A fed�sz�r kem�ny, f�lhossz�, mentes mindennem� g�nd�r�d�st�l. Az aljsz�rzet, r�vid �s puha. A ritka sz�rzet komoly hiba. A Westie sz�ne a feh�r.

150 �vvel ezelõtt j�runk, Anglia nyugat-felf�ldi r�sz�n. Az �ri t�rsas�g m�r �r�k �ta vad�szik. A vad�szaton r�sztvevõ mintegy 12 cairn terrier lassan lõt�volba hajtotta a kiszemelt r�k�t. Az �len, mint mindig, Malcolm ezredes rõtsz�nû cairn terriere haladt. A dimbes-dombos, bokrokkal tark�tott r�szen v�gre feltûnik �ld�zõ �s �ld�z�tt, mikor l�v�sek d�rd�lnek. A rõtsz�nû �llat felbukik, a t�rsas�g �dvrivalg�sban t�r ki. �ljenz�sek k�zepette lovagolnak a lelõtt �llat fel�. Malcolm ezredest valamif�le nyugtalans�g t�lti el. Megpillantja a rõtsz�nû �llatot, �s akkor d�bbenten fedezi fel a rõtsz�nû kedvenc cairn terrierj�nek mozdulatlan test�t.

A t�rsas�gb�l valaki v�letlen�l a hasonl� sz�nû kuty�t tal�lta el a r�ka helyett. A hatalmas termetû ezredes, katona emberhez m�ltatlan f�jdalmas hangokkal borul mozdulatlan kuty�ja f�l�. �lben viszi haz�ig, hogy kertj�ben m�lt� nyughelyt tal�ljon neki. Az ezredesnek m�r az apja is foglalkozott a cairn terrierek teny�szt�s�vel, �gy a kuty�k �let�k mindennapjaiv� v�ltak.

Ez teh�t a legenda, amelyet sz�vesen adnak sz�jr�l-sz�jra a westie kedvelõk, de az igazs�g az, hogy a fajta pontos eredet�rõl nincs tudom�sunk. A westie nem csup�n a cairn terrier feh�r v�ltozata, hanem egy �n�ll� jelens�g. 1900. t�j�k�n jelent meg elõsz�r ki�ll�t�sokon, ekkora a fajta m�r tulajdonk�ppen stabiliz�l�dott, b�r �ll�t�lag 1910-ig fedeztethetõ volt egym�ssal a cairn �s a westie. Ebben lehet n�mi igazs�g, hiszen egy-egy fekete folt m�g napjainkban is feltûnik, valamint a nemk�v�natos b�zasz�nû h�tszõr is megjelent t�bb teny�szet kuty�iban. Egyes v�lem�nyek szerint a megfelelõ pigment el�r�s�ben, kialak�t�s�ban a sk�t terrier is akt�van r�szt vett. Ezek azonban csak mind felt�telez�sek. Ugyanakkor a Malcolm csal�d �rdemeit semmi nem kisebb�ti a fajta kialak�t�s�ban �s tov�bb fejleszt�s�ben. A m�sodik vil�gh�bor� a fajt�t csaknem kihal�sra �t�lte, de szerencs�re m�sk�pp alakult. Az 1970-es �vek v�g�tõl elindult fantasztikus h�d�t� �tj�ra, �s napjainkban sok sz�zezer ember kedvence, a ki�ll�t�sok egy�rtelmû szt�rja a WEST HIGHLAND WHITE TERRIER.
Wesztit szeretn�k! .....de mi�rt?
Amikor valaki elõsz�r tal�lkozik a wesztivel, csak �ll, �s nem �rti mi t�rt�nt vele. Egy csod�latos fekete, �l�nk szemp�r tekint r� a gy�ny�rû feh�r g�mb�lyû fejbõl. Ir�ntunk hat�rozott �rdeklõd�st mutat, vill�mh�r�t�k�nt �ll� farka mozdulatlanul mered az �g fel�. Kedves megnyilv�nul�sunkra hasonl� kedvess�ggel v�laszol, �l�nk farkcs�v�l�ssal, az esetek nagy t�bbs�g�ben k�t l�bra emelkedve boldog kommunik�ci�ba kezd vel�nk. Ennek hat�s�ra ellen�llhatatlan v�gyat �rz�nk, hogy buksi fej�be belet�rjunk. Ahogy ott �llunk teljesen lenyûg�zve, r�gt�n elhat�rozzuk, nek�nk ilyen kutya kell. Amennyiben kellõk�ppen k�r�ltekintõen v�s�rolunk, nem is fogunk csal�dni. Lesz egy kiegyens�lyozott idegrendszerû, karakteres t�rsunk, akirõl szeretik ugyan azt �ll�tani, hogy akaratos, pedig csak a k�vetkezetes nevel�st k�ri rajtunk sz�mon! Lesz gyermekeinknek egy kiv�l� bar�tja, �s j�tsz�t�rsa is egyben, aki j�l tûri - nem csak hogy tûri - �lvezi gyermekeink meg�jul� j�tsz�si rohamait. Mindenre kaphat� ami j�t�k, boldogan teljes�ti feladatait, �gymint a gazdi �dv�zl�se k�l�nf�le "aj�nd�kt�rgyakkal" �s "komoly seg�ts�gny�jt�s" b�rmilyen h�zimunka k�zben. Lesz egy ragyog� jelzõkuty�nk, ki �beren �gyel minden betolakod�ra, legyen az ak�r a szomsz�d cic�ja, vagy egy s�ndiszn�. V�lassza teh�t b�tran a wesztit, ha kicsi kuty�t, de nem �lebet szeretne. K�pes ugyan �lben fekve õt percig nyugton maradni, ez azonban nem igaz�n jellemzõ r�.

Mire figyelj�nk teh�t? N�h�ny telefonos �rdeklõd�s ut�n r�j�v�nk, hogy egyes teny�sztõkn�l igen m�s �s m�s az �r. Ker�lj�k el a gyan�san olcs� helyeket, ahol mindenk�ppen r�nk akarnak tukm�lni egy kiskuty�t, vagy az olyan helyeket, ahol h�rom-n�gy �rfekv�sben is k�n�lnak kiskuty�t. V�gig tekintve a hirdet�seken, az egy-k�t mondatos "sp�rol�s" hirdet�sektõl, a hossz� hieroglif�kkal tark�tott (K1, CAC, CACIB, MKSZ sz�pe, stb.) �mleng�sekig mindent tal�lunk. R�gt�n z�rjuk ki a folyamatosan �s minden mennyis�gben, valamint a t�rzsk�nyv n�lk�l is k�n�l� hirdet�seket. Legy�nk �vatosak, ahol csak az apakutya egekbe dics�rete sz�l, valamint az elõre megadott kedvezm�nyek, pl. budapestieknek �rengedm�ny �g�rete. A rost�n fennmarad� hirdet�sekn�l helyezz�k elõt�rbe a leinform�lhat� vezet�kes telefonnal hirdetõket, �s t�relmesen �rdeklõdj�nk a kiskuty�k sz�rmaz�sa, �letkora �s �ra felõl. Az �rakr�l n�h�ny sz�t. A gyan�san alacsony �r a fut�szalag �zem elsõ jelk�pe. Csak gyorsan eladni, mert m�r itt a k�vetkezõ alom. A k�zepes �rfekv�sekn�l �rdemes elõnyben r�szes�teni a puszt�n csak egy szuka kuty�val rendelkezõt, mert itt t�bbny�re igen gondos tart�ssal tal�lkozhatunk A magas �rfekv�sben, egy-egy kiv�teltõl eltekintve, t�bbnyire a fajta vezetõ teny�sztõi dolgoznak, akik �vek �ta kiemelkedõ minõs�gben import kuty�k bevon�s�val teny�sztenek. Nem kell felt�tlen�l versenykuty�ban gondolkodni annak, aki ilyet v�laszt. Higgy�k el nem v�tetlen a n�ha h�rom, n�gyszeres �rk�l�nb�zet. Ne gyõzz�k meg magukat arr�l, hogy csak �gy aj�nd�kba kell, a gyereknek j�tszani, �s mindegy milyen, majd sz�pen kif�rdetik, �s mindent megadnak neki. Igen nagy a val�sz�nûs�ge, hogy ha nem is vallj�k be k�sõbb m�g maguknak sem, nem erre v�gytak. Tizen�t �vig fognak s�v�rogni �s maguknak ments�geket keresni, hogy mi�rt nem voltak k�r�ltekintõbbek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a wesztinek, mint fajt�nak van egy �n. "alap�ra", �s ezt vagy a teny�sztõn�l vagy az �llatorvosn�l, de valahol ott fogj�k hagyni! Ha megb�zhat�, hasonl�an ig�nyes ismerõs�nk aj�nl�s�ra megy�nk kiskuty�t venni, esetleg magunkkal vissz�k az aj�nl�t, viszonylag k�nnyû helyzetben vagyunk. Az�rt �gy gondolom j�l j�het n�h�ny hasznos tan�cs.

Mire kell teh�t figyelni?
A kiskutya nem mos�g�p, hogy lemegyek a boltba �s veszek egyet. Lehet, hogy v�rni kell r�, n�ha h�napokat is. Legy�nk teh�t elõrel�t�ak �s megfontoltak. Amikor meg�rkeznek egy teny�szetbe, n�zzenek alaposan k�r�l. Ha lehetõs�g van, n�zz�k meg mindk�t sz�lõt �s a t�bbi kuty�t. A l�that�an �polatlan, b�d�s, ketrecekben tartott felnõtt �llatok l�tv�nya m�r el�g, hogy gyorsan becsukjuk az ajt�t magunk ut�n kifele menet. Amennyiben a kiskutya bemutat�sakor t�bb k�l�nb�zõ kor� k�lyk�t k�n�lnak, �s mindent meg�g�rnek csak vigy�nk egyet, akkor hagyjuk ezt meg m�s ig�nytelenebbnek. N�zz�k meg a k�lyk�t is alaposabban. Szemmel l�that�an feh�rnek (nem s�rg�snak), bar�ts�gosnak �s mindenfajta kellemetlen szagt�l mentesnek kell lennie. A k�ly�kkutya jellegzetesen „babaszag�”. A szeme nem folyhat, a f�le nem lehet piros �s gyulladt. Term�szetesen bolh�s sem lehet. A nagyon szõr�s "kismacik" l�tv�nyosak nagyon, de a szõrminõs�g�k soha nem lesz wesztire jellemzõ. Ellenõrizz�k, hogy be van-e tetov�lva, valamint az olt�si k�nyvben szerepel-e az olt�st v�gzõ �llatorvos neve �s kamarai azonos�t� sz�ma. N�zz�k meg a t�rzsk�nyvet, nincs-e rajta �n. fel�lb�lyegz�s (pl. A sz�lõ nem rendelkezik az elõ�rt minõs�t�ssel). T�j�koz�djunk a teny�sztõ nev�rõl, c�m�rõl �s ezt hasonl�tsuk �ssze a t�rzsk�nyv�n szereplõ adatokkal, nehogy felv�s�rl�val ker�lj�nk �ssze.
Azonnal hagyjuk ott az olyan teny�sztõt, aki a gyomrunkba lyukat besz�lve, a t�bbi teny�sztõt �cs�rolva mindenk�ppen r�nk akarja tukm�lni " gy�rtm�ny�t". Ak�rmennyire is megsajn�ljuk, ne akarjuk megmenteni a sarokban reszketõ szerencs�tlent, az alult�pl�lt borzasszõrû, vagy �ppen felpuffadt, ragacsos kiskuty�t. Ugyanis a meg�lhet�si kutyagy�ros addig gy�rt, am�g valaki megveszi a sok szerencs�tlen �llatot! Semmik�ppen ne vegy�nk �llatkeresked�sben, v�s�rban, k�l�nf�le rendezv�nyeken (m�g kutyaki�ll�t�sokon sem) csomagtart�b�l stb. kiskuty�t. Felt�telezz�k, hogy minden a legjobban siker�lt �s k�r�ltekintõ alaposs�gunk eredm�nyek�nt egy j�l fejlett, sz�p eg�szs�ges kiskuty�hoz jutottak.

K�ly�kkor A v�teln�l pontosan t�j�koz�djunk a kiskutya etet�s�rõl. V�lem�nyem szerint, egy j� minõs�gû t�ppal t�rt�nõ etet�s a legc�lravezetõbb, mind a gazda, mind a kiskutya szempontj�b�l. Egy j� minõs�gû (felt�tlen�l sz�jamentes) k�ly�kt�p tartalmazza mindazon anyagokat, amelyek a k�ly�k kiegyens�lyozott fejlõd�s�t seg�tik elõ. Nem utols� szempont, hogy viszonylag nagyobb mennyis�g megvehetõ egyszerre, nem romlik, nem kell fõzni, hûteni, apr�tani stb. A nyolchetes k�ly�k m�g minim�lisan h�romszor eszik naponta. Att�l kezdve, hogy a kiskutya hozz�nk ker�lt, h�rom-n�gy nap az alkalmazkod�si idõszak. Ez egy "j� helyrõl" sz�rmaz� kiskuty�n�l �szre sem vehetõ. Figyelj�nk oda, mert hasmen�s, v�res sz�klet nem lehet. Ha ilyennel tal�lkozunk, azonnal forduljunk �llatorvoshoz �s t�j�koztassuk a teny�sztõt is. S�lyos esetben vigy�k vissza a kiskuty�t (pl. parv� fertõz�tts�g) �s ak�rmennyire is megszerett�k ragaszkodjunk a v�tel�r visszafizet�s�hez, nem a cserekuty�hoz. Azt minden tulajdonosnak tudni kell, hogy a megvett kiskuty�ra nyolc napig teljes fertõzõ betegs�g garancia van! K�ztudott dolog, hogy a kiskutya utc�ra nem vihetõ, am�g minden olt�s�t meg nem kapta. A szobatisztas�gra val� szoktat�st azonban m�r ilyenkor meg lehet kezdeni. Annak a helynek a k�zel�ben, ahol a k�lyk�t etetik, tegyenek le t�bbr�tegben �js�gpap�rt, mert a kiskutya ev�s ut�n biztos, hogy szeretn� a dolg�t elv�gezni. Nagy val�sz�nûs�ggel m�r a teny�sztõ is szoktatta õt a pap�rra, �gy egyszerû dolgunk lesz. Minden egyes pap�rra helyezett v�gterm�kn�l nagyon meg kell dics�rni a mi okos kutyusk�nkat, ha meg nem oda ker�lt, ezt fejcs�v�lva kell �rt�s�re adni. A kiskutya orr�nak az �r�l�kbe t�rt�nõ belever�se �rtelmetlen �s gusztustalan. Sok-sok t�relemmel �s szeretettel nagyon hamar c�lt fogunk �rni. Amikor a kiskutya az otthonunkba ker�l, m�g nem tud a l�bak k�z�tt k�zlekedni, �s nem ismeri a ny�l�d� �s z�r�d� ajt�kat. Nek�nk kell nagyon vigy�zni, mert ha v�letlen�l felr�gjuk, illetve az ajt�hoz odacsukjuk, nagyon szomor� k�vetkezm�nyei lehetnek, ami a k�ly�k �let�be is ker�lhet. B�r a kiskutya nagyon k�v�ncsi, m�gsem c�lszerû egy m�ter magass�gig mindent elpakolni, mert meg kell tanulnia neki is k�z�tt�nk, a mi vesz�lyes vil�gunkban �lni. Amit nem szeretn�nk, hagy megr�gjon, kipakoljon, azt egy hat�rozott nem, vagy fuj-jal int�zz�nk el, egym�s ut�n ak�r t�bbsz�r is. Ugyanakkor bõs�gesen l�ssuk el õt k�l�nf�le nagyon �rdrekes dologgal, pl. �cska cipõ, csom�ra k�t�tt rossz zokni, teniszlabda, s�pol�s j�t�k. B�rmit adhatunk, amit nem tud �gy megr�gni, hogy le is nyelje. Ezeket el is lehet dugni, nagyon boldog lesz amikor megtal�lja. Term�szetesen az otthonunkba ker�lt kiskuty�t nem lehet hat, nyolc �r�n kereszt�l mag�ra hagyni teljesen egyed�l, mert a gazdi ut�ni s�v�rg�sban igen csak leamortiz�lhatja lak�sunkat.

�GYBA vagy SEM?
Val�sz�nûleg az �sszes gyermekorvos �s higi�niai szakember keresztre fesz�tene, de �n m�gis azt mondom, hogy egy megfelelõen oltott, f�reghajtott, mindenfajta �lõsditõl mentes, tiszt�ntartott kuty�t nyugodtan be lehet engedni. Aki ezt nem akarja, ne tegye, de akinek ilyen ind�ttat�sa van, neki ne legyen lelkiismeret furdal�sa. N�lunk n�gy gyerek nõtt fel �gy, hogy m�g egy „tisztess�ges” b�lgyullad�suk sem volt, a szõrallergi�t h�rbõl sem ismerik, pedig kuty�ink egy�tt �lnek vel�nk. Ugyanakkor fantasztikus �lm�ny l�tni az egy�tt hanc�roz� kuty�t �s gyereket. M�g egyszer ism�tlem, az �llatoknak rendszeresen oltva, f�reg hajtva, tiszt�n tartva �s mindenfajta �lõsditõl (bolha, kullancs stb.) mentesnek kell lenni�k! A weszti egy�bk�nt is borzaszt�an ig�nyli az ember t�rsas�g�t. Amennyiben aranyos kis kutyah�zban, sz�pen beker�tve akarja tartani, ink�bb v�lasszon valamilyen m�s fajt�t, vagy vizsg�lja fel�l t�nyleg kell-e �nnek egy�ltal�n kutya!
Kiskuty�nkkal k�t-h�rom hetente c�lszerû az �llatorvosn�l megjelenni, ahol az �ltal�nos vizsg�latokon k�v�l az esed�kes v�dõolt�sokat is megkapja, valamint a her�k �s a fogazat fejlõd�s�t �s a kiskutya �ltal�nos �llapot�t is figyelemmel k�s�rik.

FELNÕTT KOR. A k�ly�kkor sz�ps�gein �s buktat��n is t�ljutva lassan felnõtt� v�lik kedvenc�nk. Az elsõ t�zel�s, illetve az emelt l�bbal t�rt�nõ pisil�s mind-mind arra figyelmeztet, a gyerekkornak lassan v�ge. A kan kuty�kn�l erõs nemi k�sztet�s l�phet fel, ami teljesen norm�lis, azonban a l�bunkon, vagy a kez�nk�n v�gzett p�rz� mozg�sok elker�l�se v�gett, biztos�tsunk kedvenc�nknek egy j�k�pû hengerp�rn�t, vagy valamilyen a kutya m�reteihez igazod� szõr�s j�t�k�llatot. Szuka kuty�nkat a t�zel�s idõszak�ban �vjuk meg a nem k�v�natos udvarl�k h�dolatait�l. Az elsõ t�zel�s semmik�ppen nem a teny�sz alkalmass�got jelenti! A kutya t�pl�l�sa lehetõs�g szerint tov�bbra is a j� minõs�gû t�p maradjon, term�szetesen az �letkorhoz alkalmazkodva. Ne feledkezz�nk meg a negyed�vente k�telezõ f�reghajt�sr�l, a k�lsõ �lõsk�dõk t�voltart�s�r�l. A kutya n�gyh�napos kor�t�l kezdve kb. k�t-h�rom havonta c�lszerû egy, fõleg a fajt�ra szakosodott kozmetik�t felkeresni, ahol kedvenc�nk szõrzet�nek rendben tart�s�val, �s jellegzetes fazonj�nak kialak�t�s�val profi m�don foglalkoznak.

AZ �REGKOR A nyolcadik �let�v�t bet�ltõ kuty�t m�r �regnek tekintj�k, m�g akkor is, ha a v�rhat� �lettartam 12-15 �v. Kedvenc�nk �bers�ge lankadni kezd, l�t�sa, hall�sa romlik, ez igaz�n a tizedik �vtõl �lt nagy l�pt�ket. M�r nem akar eg�sz nap folyamatosan int�zkedni, ink�bb b�k�sen szendereg kosar�ban. Term�szetesen a t�panyag megv�laszt�s�ban is alkalmazkodni kell a lelassult �letm�dj�hoz, felt�tlen�l cs�kkenteni kell a feh�rje bevitelt a ves�k k�m�l�se �rdek�ben. Szigor�an ragaszkodnunk kell a megszokott s�t�ltat�shoz, mozg�shoz, mert min�l jobban hagyjuk eltunyulni, annyival r�vid�tj�k meg �let�t. Term�szetesen a kilom�tereken �t tart� nagy kir�ndul�s m�r nem neki val�. Igyekezz�nk nagy �reg�nket m�g t�bbet �lbe venni, szeretgetni, hogy �rezze sz�munkra fontosabb, mint valaha. Eg�szs�gi �llapot�t nagy figyelemmel k�s�rj�k, hogy a legkisebb elv�ltoz�sn�l is azonnal k�zbe tudjunk avatkozni. A szuka kuty�k �let�k v�g�ig t�zelnek -ha csak nem lettek ivartalan�tva - ez�rt idõskorban fokozottan fenn�ll a m�hgyullad�s vesz�lye. Ha lehetõs�g�nk van, pr�b�ljuk immunrendszer�t a lehetõ legjobb �llapotban tartani, (pl. B�res csepp) �letkor�t a lehetõ legtov�bb eg�szs�gesen meghosszabb�tani, flavonidokat tartalmaz� t�ppal etetni.

TRIMMELNI VAGY NY�RNI?
A fajta alapell�t�sa hivatalosan a trimmel�s. A trimmel�s akkor sz�p �s eredm�nyes, ha rendszeresen n�gy-hathetente kozmetik�ba vissz�k kedvenc�nket, valamint j� minõs�gû, teh�t kem�ny �s egyenes sz�l� a kuty�nk szõrzete. A nem megfelelõ minõs�gû �n. woolies szõr nem alkalmas a trimmel�sre. �ltathatjuk magunkat, nagy bõszen ragaszkodva a trimmel�shez, de ezzel csak felesleges kellemetlens�get okozunk kedvenc�nknek, mert term�szetesen ezeket a szõr�ket nem lehet trimmelni csak r�mondani lehet a lek�nzott szõrre, hogy trimmelve van. A hobbitart�k t�bbs�ge igen kedveli az eg�szen r�vid h�tszõrt, ezt viszont csak ny�r�ssal lehet elõ�ll�tani. Egy sz�pen, j� fazonban megny�rt weszti is nagyon mutat�s lehet, de azt mindenkinek tudni kell, aki ki�ll�t�sban gondolkodik, hogy a versenykuty�t szigor�an tilos megny�rni. Ha bizonytalanok vagyunk, besz�lj�nk egy szak-kozmetikussal a szõrminõs�g meg�t�l�se v�gett, �s ennek alapj�n d�nts�nk, mit is szeretn�nk. A felnõttkort el�rve wesztink m�r naponta csak egyszer kap enni. A probl�mamentes kuty�val is �vente legal�bb egyszer az �llatorvost meg kell l�togatni az ism�tlõdõ olt�s �s a veszetts�g elleni sz�rum bead�sa miatt. Folyamatosan k�s�rj�k figyelemmel a fogak �llapot�t �s a fogk�vet t�vol�ttassuk el.

Mire figyelj�nk teh�t? Teny�ssz�nk vagy sem? Fedezzen vagy sem? L�ssuk elõsz�r a teny�szt�s k�rd�s�t. A legfontosabb elõre tiszt�zni, hogy az �let�ben egyszer eg�szs�g�gyi okb�l sz�lj�n kezdetû meg�llap�t�s t�veszme! Kedvenc�nk ak�r tizen�t �vet is gond n�lk�l le�lhet ell�s n�lk�l. Az �llatorvosok t�bbs�ge egy�bk�nt az ivartalan�t�st szokta javasolni a kutya eg�szs�ge szempontj�b�l. Ahhoz, hogy egy almot felelõss�gteljesen lehozzunk, megfelelõ k�r�lm�nyekre, nagyon sok munk�ra, �s nem kev�s anyagiakra van sz�ks�g. B�r egy alom felnevel�se hatalmas �lm�ny, gondoljuk �t, hogy a sz�munkra term�szetesen gy�ny�rû kuty�nk a szakember szem�vel is kiv�l� teny�szegyed-e, van-e el�g idõnk foglalkozni a kiskuty�kkal, �s lesz-e el�g hely�nk, �s t�relm�nk, ha a nyolchetes kor ut�n sem siker�lt m�g gazd�t tal�lnunk. A n�vekvõ k�lyk�ket nem lehet eg�sz nap fel�gyelet n�lk�l hagyni, legal�bbis lelkiismeretes �s ig�nyes ember nem tesz ilyet. Ne hallgassunk a r�menõs "nagymenõ teny�sztõre", aki mindent �g�rget, hogy csak fedeztess�nk n�la, majd õ seg�t, mert higgy�k el, szeretõ gondoskod�ssal nevelt kicsinyeik a "nagymenõ" ketreceiben fognak kik�tni, aki alig v�rja, hogy egy kereskedõ v�gre elsz�ll�tsa.

A fedeztet�s
A kan kutya tulajdonosok hajlamosak emberi m�don �t�lni kuty�juk helyzet�t. A fiatal kan mindenkibe szerelmes, �s gazd�ja �gy �rzi b�rmit megadna, ha v�gre menyasszonyt tal�lna. Az esetek t�bbs�g�ben, amikor v�gre megvan az �h�tott menyasszony, t�bb�r�s keserves pr�b�lkoz�s ut�n kell r�j�nn�nk, hogy kedvenc�nk bizony fels�lt. Az eset ut�n azonban az addig megb�zhat� lak�skuty�nk minden l�tezõ helyet elkezd vizelet�vel megjel�lgetni, ami lehet ak�r saj�t l�bunk is. A k�vetkezõ t�zel�s idõszak�ban el�g egy �vatlan p�r�zn�lk�lis�g, lehet, hogy soha t�bb� nem l�tjuk õkelm�t. Tudom�sul kell venni, hogy a vadon �lõ �llatok k�z�tt is mindig csak a vez�rh�m fedez, a t�bbi csak s�v�rogva n�zi, �s ettõl persze az �gvil�gon k�v�l semmi bajuk nem lesz! Term�szetesen mindenki maga d�nti el, hogy fedeztet-e vagy sem, de v�lem�nyem szerint felesleges pr�b�lkozni. Arr�l nem is besz�lve, hogy a szukatulajdonosok t�bbs�ge a sz�mtalanszor d�jnyertes, �gyeletes sz�ps�geket szereti megkeresni.

A kutya �s a gazdi lelki �llapota nagyban f�gg szeretett kedvence k�lalakj�t�l. Nincs lehangol�bb l�tv�ny egy �polatlan kuty�n�l. Az �polatlan westie - ejtsd=weszti - m�g ink�bb elrettentõ. Ugyanis az igazi weszti szõr�nek sz�ne feh�r. Ennek k�vetkezt�ben sokkal ink�bb megl�tszik rajta a v�rosi szennyezõd�s vagy a kerti j�tszadoz�s eredm�nye. A szõrzet hossza szint�n befoly�solja szennyezõdhetõs�g�t.

A weszti kutyafajta am�gy is a fajt�ra jellemzõ �pol�st k�v�n. A szõrzet�t trimmelik, ami az elhalt szõrsz�lak kit�p�s�t jelenti. Enn�l a szõr�pol�sn�l mutatja a weszti eredeti k�lalakj�t. Nem ki�ll�t�si kutya, illetve k�nyelmesebb megold�s eset�n term�szetesen a szõrzetet ny�rni is lehet. Sajnos sok weszti hordozza az egy�ntal�n nem a fajt�ra jellemzõ szõrt�pust, �gy ezekn�l a kuty�kn�l a trimmel�s nem seg�t, szõr�nek �pol�s�ra csak a ny�r�s felel meg.

Mindegy, hogy a weszti melyik szõr�pol�st ig�nyli, egy nagyon fontos, a kozmetika. M�ra minden v�rosban, kisv�rosban, faluban megtal�lhat� kutyakozmetika. De term�szetesen, ahogy a fodr�szok k�z�tt is vannak mesterfodr�szok, �s "borb�lyok", �gy a kutyakozmetika is ismer profikat �s kont�rokat. A kont�r ugye az, aki nem rendelkezik szakk�pzetts�ggel �s bejelent�s n�lk�l dolgozik. A legjobb megold�st csak �s kiz�r�lag a fajta specialist�j�n�l tal�ljuk meg! Itt ismerik a szõrzet minden cs�nny�t-b�nny�t, �gy k�pesek m�g a kev�sb� sz�p kuty�b�l is sz�pet var�zsolni. �s itt tudj�k azt a fazont �s k�vetelm�nyt biztos�tani, amely egy kutya sz�ps�gki�ll�t�s�hoz n�lk�l�zhetetlen!

Haz�nkba 1968-ban �rkezett az els� west highland white terrier, Angli�b�l. Az�ta a fajta igen

n�pszeruv� v�lt, m�r �n�ll� westi klub is muk�dik Magyarorsz�gon.

E kis feh�r terrier kedvelts�ge mag�t�l �rthet�d�:
a tetszet�s k�llem vid�m, kedves term�szettel p�rosul, a kis m�ret pedig ide�lis v�rosi kedvencc� teszi a westit. Nagy m�kamester, a gyerekekkel is kedves. �sei vad�sz�szt�n�t azonban a mai napig hordozza, egy kis b�tors�g�rt, harciass�g�rt nem kell a szomsz�dba mennie. Kis termete ellen�re kiv�l� �rz�kutya, mert igen �ber �s b�tor.Kiv�l� jelz�kutya. T�relemmel, szeretettel sok mindenre megtan�that�. Termete: Kb.9kg �s 28cm magas

A westie igazi munkakutya, �lland�an vid�m, j�t�kos, ide�lis csal�dtagnak mondhat�, �s nem tartozik a tipikus, unott szalonkuty�k sor�ba. Remek�l beilleszkedik k�rnyezet�be, nem agressz�v, f�radhatatlan j�tsz�t�rs, �s kifejezetten ig�nyli is az ember- bar�taival val� �lland� kapcsolatot.

J�l tarthat� v�rosi lak�sban is. Termete kicsi, �m el�kel�, ide�lisan �tv�z�dik benne az er� �s az aktivit�s. Kerek fej�nek vonz� k�ls�t k�lcs�n�z a fel�ll� f�l. Feh�r, s�r� sz�rzete megv�di a hidegt�l �s a nedvess�gtol. Mozg�sa er�teljes, dinamikus, j�ratlan terepen is gyors fut�.

Aki nem tipikus, unott szobakuty�ra v�gyik, de el�nyben r�szes�t a kis termetet, annak ide�lis v�laszt�s a westi.

A Westie sz�rmaz�sa
Vidra-, r�ka-, �s g�r�nyvad�szatra teny�sztett�k ki. A westie kiteny�szt�it t�bbek k�z�tt az a c�l vezette, hogy az �llatnak tiszta feh�r sz�re legyen, �gy a vad�szatok sor�n a lombok k�z�tt j�l l�that� legyen.El�fordult ugyanis, hogy Malcolm ezredes, aki a fajta kiteny�szt�s�ben jeleskedett, egy vad�szaton �sszet�vesztette kedvenc v�r�sesbarna kuty�j�t egy r�k�val, �s lel�tte. �gy a m�lt az 1860-as �vekt�l kezdve a Malcolm-dinaszti�ban a westie feh�r sz�ne biztos�totta, hogy ne fordulhasson el� t�bb ilyen tragikus vad�szbaleset.

Hogyan �poljuk?
Sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel. Mellette sz�l m�g, hogy a b�re sz�raz, nem �raszt kutyaszagot. A megfelel� k�llem �rdek�ben teh�t aj�nlatos legal�bb hetente egyszer kif�s�lni a bund�j�t. A hossz�, bozontos sz�rt�l trimmel�ssel szabad�thatjuk meg, amit jobb szakemberre b�zni.

Ismertet�

A west highland white terrier, vagy gyakoribb nev�n a westie, ide�lis h�zi kedvenc, nincs hozz� foghat�. Kis termet�ben hatalmas sz�v lakik. A westie nagyon b�tor, mindig h� �s im�dja az emberi t�rsas�got. A westie-ben fortyog az energia, nagyon er�s a m�ret�hez k�pest, de be�ri kev�s mozg�ssal is. Emellett nagyon kedves a gyerekekhez, ami nem is meglep�, hisz a fajta nagy m�kamester. Ezzel a term�szetes adotts�ggal �s ilyen k�llemmel a westie egyform�n ide�lis t�rs mind egyed�l �ll�, mind csal�dos emberek sz�m�ra.

Miel�tt kedvencnek egy kuty�t hozn�nk a h�zhoz, meg kell bizonyosodnunk, hogy �j tulajdonosk�nt j�l megfontoltuk-e m�r a dolgot. P�ld�ul: a kutya m�rete, mozg�sig�nye, etet�se �s tart�s�nak k�vetelm�nyei mind-mind megfontoland� t�nyez�k. Miut�n a westie nem vedlik, rendszeres �pol�st ig�nyel - lehet�leg mindennaposat, ezzel elker�lhet�, hogy a sz�r �ssze�lljon. Egy j� kif�s�l�sn�l nem ig�nyel t�bbet. Ennek ellen�re a bunda hossz�ra �s bozontosra n�, �gy hat h�napos kort�l kezdve rendszeres trimmel�sre van sz�ks�g. T�z-tizenk�t hetente trimmelve tarthatjuk �poltan, rendezett sz�rrel a kuty�t.

Mi a k�vetkez� l�p�s, amikor �n �s a csal�dja eld�nt�tt�k, hogy a westie a megfelel� fajta? Vegye fel a kapcsolatot valamely teny�szt�egyes�let titk�r�val, � megadja a k�rny�kbeli teny�szt�k c�m�t. Ha annak a teny�szt�nek, akihez fordult nincs �ppen elvihet� kiskuty�ja, val�sz�n�leg �sszehozza �nt valakivel, aki seg�teni tud.

Ha azonnal nem jutnak kiskuty�hoz, legyenek t�relemmel, s v�rj�k ki, m�g k�s�bb kapnak egyet. Eml�keztess�k magukat arra, hogy a k�lyk�ket nem fut�szalagon gy�rtj�k. Sz�mos teny�szt� hirdet k�lyk�ket a helyi sajt�ban, de �vakodjon az olyan teny�szetekt�l, ahol folyamatosan kaphat�k k�lyk�k, ezek az emberek ugyanis nem teny�sztenek, hanem egyszeruen "sorozatgy�rtj�k" a kiskuty�kat.
Ha a k�ly�k egyszer meg�rkezik �j otthon�ba, eltelik n�h�ny nap, m�g k�rnyezet�t megismeri. Ahogy r�j�n, honnan is j�n az eledel, a szeretet �s a gondoskod�s, �gy kezd el k�t�dni az �j gazd�ihoz. Ezekben az elso napokban vigye el a kicsit �llatorvoshoz �ltal�nos kivizsg�l�sra, s meg�rdekl�dheti mikor �rdemes az els� olt�st beadni.

Kezd� kutyatart�k leggyakoribb k�rd�se: hogyan szoktass�k a k�lyk�t a szobatisztas�gra? A k�lyk�k, s �ltal�ban a feln�tt kutya is azonnal ev�s ut�n v�gzi el a dolg�t, �gy nyilv�nval�an akkor �rdemes kivinni. M�g jobb, ha kint eteti meg a kicsit, ha az id� nem t�l hideg s nem t�l nedves, s a kutya nem t�l fiatal. �jszak�ra tegyen egy �js�gpap�rt oda, ahova m�r r�gebben piszk�tott, s majd folyamatosan az ajt� k�zel�be tegye a pap�rt, a kiskutya azt legt�bbsz�r haszn�lni fogja.

3 h�napos kora ut�n - a m�sodik olt�s ut�n - kiviheti a k�lyk�t az utc�ra, hogy p�r�zv�gen megismerkedjen a nagyvil�ggal. Ez megfelel� alkalom a kocsiban utaz�s szoktat�s�hoz is. El�sz�r kisebb utakra vigye, majd ahogy n� a kutya hosszabb utaz�sokra is v�llalkozhat. Hadd figyelmeztessek itt arra: ne hagyja mag�ra egyed�l a kuty�j�t a kocsiban felh�zott ablak mellett, f�leg meleg id�ben. T�l sok kutya kapott h�gut�t a gazd�ja gondatlans�ga miatt. Az ember ugyanis a friss leveg�n k�nnyen elfelejti, hogy odabenn a kocsiban a h�m�rs�klet hamar elviselhetetlen�l megn�.

Ha m�g nem gondolt r�, most r��bredhet a k�ly�kkuty�k im�dnak r�gni, k�l�n�sen fogv�lt�s idej�n, azaz 16. h�tt�l kezdve. Tipp. Gy�jts�n �ssze n�h�ny �res m�anyag flakont, egy p�r kiselejtezett �s megcsom�zott zoknit, illetve egy r�gi papucsot, cip�t. Tegye a t�rgyakat a szoba egy meghat�rozott sark�ba, ahol a kicsi megtal�lja �ket. Ugyancsak hasznos figyelmeztet�s �jdons�lt tulajdonosnak, hogy a westie-k "f�ldi kuty�k", s ez�rt nagyszer�en �snak. Emiatt m�r kor�n tan�tsa meg neki, ne kedvenc vir�g�gy�s�ban j�tsszon puszt�t�sdit! M�g se legyen t�l kem�ny vele: csup�n �szt�nb�l cselekszik.

E figyelmeztet�sek ellen�re is biztos vagyok abban, hogy miut�n kuty�j�val k�lcs�n�sen kiismert�k egym�st, nagyszer� kapcsolatnak n�znek el�be, hisz olyan k�nny� egy westie-vel j�l kij�nni. A fajta �tlagos �lettartama 12-15 �v, �gy l�tfontoss�g� eml�kezn�nk arra: a kutya egy �letre mellett�nk van. Ezek ut�n hajr�, �lvezz�k egym�s t�rsas�g�t.

A fajta t�rt�nete

Minden westie-kedvel� k�v�ncsi a fajta eredet�re, de ak�r m�s fajt�kn�l, neh�z pontosan nyomon k�vetni, mikor is k�l�n�lt el �n�ll� t�pusk�nt a west highland white terrier.

Bizonyos: r�g�ta csal�di kedvencek, sz�mos r�gi festm�ny �br�zolja a sk�t highland-eket, a k�pen egy kis feh�r kuty�val. Ilyen p�ld�ul Sir Edwin Landseer, a h�res viktori�nus m�v�sz 1839-es keltez�s� "B�szkes�g �s Szemtelens�g" c�m� festm�nye.

A legt�bb fajta keresztez�sekkel j�tt l�tre, s ez al�l a west highland sem kiv�tel. Sz�mos elm�letet �ll�tottak fel a westie-t alkot� fajt�kr�l, �m a legink�bb n�pszer�, �gy tunik, a sk�t terrier, avagy egykoron ismertebb nev�n aberdeen terrier �s a cairn terrier keresztez�s�t t�telezi fel.

A fajt�nak ez a t�pusa a m�sodik vil�gh�bor� �ta �lland�sult. Ez val�sz�n�leg az�rt t�rt�nt, mert a h�bor�s �vek alatt sokan nem tudt�k etetni a kuty�kat az �lelmiszerhi�ny miatt, s �gy felhagytak a kutyatart�ssal. A kutyaki�ll�t�sok is a m�lt� lettek; a teny�szt�sb�l megmaradt kev�s kutya hat�rozta meg a t�pust s r�gz�tette azt.

Az els� west highland terrier-vonalakat az Argyllshire-i Poltalloch-b�l sz�rmaz� Malcolm-csal�d nev�hez k�tik. �ltal�ban Malcolm ezredest tartj�k a fajta kiteny�szt�j�nek. Eg�sz kennelnyi white terriere volt, s �ll�t�lag � nevezte el a fajt�t west highland white terriernek. �gy tartj�k, hogy ezt a kem�nyk�t�s� kis terriert az�rt teny�sztett�k feh�r bund�val, hogy j�l l�tsszon vad�szat k�zben a Highlandek feny�rbokrai �s szikl�i k�z�tt. Hasonl� feh�r terriereket haszn�ltak Argyll herceg�nek uradalm�ban is, Roseneathben, ahol roseneath terriernek nevezt�k �ket. �ltal�ban a kett�t egy fajt�nak tekintik, s rendszerint Malcolm ezredes z�szlaja alatt west highland white terrierk�nt sorakoztatj�k fel. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n azok a teny�szt�k, akik ragaszkodtak a m�g megl�v� kev�s kuty�hoz, �sszefogtak, hogy �jj��lessz�k a fajt�t. �k a legend�s Mrs. Pacey a h�res Wolvey kennellel, Miss Turnbull (Leal), Miss Write (Calunna), Mr. Beels (0'Petriburg), Miss Wade (Freshney), valamint Mrs. �s Dr. Russel (Crubens) voltak.