A fajta t�rt�nete, kialakul�sa

A n�gy ma l�tez� sv�jci p�sztorkutyafajta (berni p�sztor, nagy sv�jci p�sztor, appenzelli �s entlebuchi) k�z�l egy�rtelm�en a berni p�sztor a legn�pszer�bb, j�llehet ezt a fajt�t sem sorolhatjuk a t�lzottan elterjedt n�pszer� fajt�k k�z�.
A legenda szerint a r�mai l�gi�kkal egy�tt �rkezett Sv�jcba. Itt keveredett a helyb�li p�sztorkuty�kkal l�trehozva a sv�jci p�sztorkuty�t. A XVIII, XIX. Sz�zadra a bernit olyannyira kiszor�totta a l�tv�nyosabb megjelen�s� bern�thegyi, hogy a fajta majdnem kihalt. Az utols� pillanatban egy lelkes berni polg�r kez�be vette a fajta sors�t. N�h�ny a t�volabb es� v�lgyben fellelt m�g romlatlan, tiszta fajkuty�kat �sszegy�jt�tte. �ldozatos munk�j�nak k�sz�nhet�, hogy a fajt�t 1904-ben bejegyezt�k a Sv�jci Kutyat�rzsk�nyvbe, mint els� "D�rrbachi" kutya. N�h�ny �vvel k�s�bb azt�n a fajt�t Berner Sennenhundnak nevezt�k el.

Viselked�s �s jellem

Nem ugat�s vagy vad, de hat�rozott �s f�lelmet nem ismer. Nem egygazd�s, ink�bb igazi csal�di kutya. Rendk�v�l intelligens �s k�nnyen kezelhet�. Manaps�g a bernit legt�bben t�rsk�nt, hobbikutyak�nt tartj�k, de fontos, hogy �rezze sz�ks�g van r�. Ne hagyjuk unatkozni, szereti a t�rsas�got, szeret mindig ott lenni, ahol t�rt�nik valami. Akkor a legboldogabb, ha a csal�ddal elmehet kir�ndulni, nyaralni.

�ltal�nos le�r�sa:
Sz�ne: h�rmas sz�n�, fekete-v�r�s-feh�r.
Marmagass�ga:64-70 cm (kan),
58-66 cm (szuka).
S�lya: 35-50 kg.