Angol szetter

R�gi sp�nielv�ltozatokb�l pointerek r�szv�tel�vel kiteny�sztett vizsla. A XIX. sz�zadban Sir Laverack l�nyegesen alak�totta a fajt�t, akinek a nev�n a szettereket m�g ma is gyakran emlegetik. A szetter ny�lt terepen val� gyors keres�sre specializ�l�dott, k�l�n�sen fogolyra. Kiv�l� vad�szati k�pess�gei a keres�s, felkutat�s �s vadmeg�ll�s, vagyis a teljes mezei munka, mik�zben t�bb kutya szekund�l egym�snak. Hazai vad�szati viszonyainknak megfelel�en sokoldal�bban is ki lehet k�pezni. Az angol szetter csal�di kedvenck�nt is sok �r�met okoz a gazd�inak, szeretetrem�lt�, a lak�sban gyeng�d �s nyugodt. A szabadban azonban teljes temperamentum�t kibontakoztatja. Bar�ts�gos, k�vetkezetes nevel�st ig�nyel, a legjobb, ha vad�szkutya-tanfolyamot v�gz�nk vele. Ebben a vonatkoz�sban a szetter nagy ig�ny�, �s mindig k�szen �ll r�, hogy k�vesse vad�szszenved�ly�t. Csak t�k�letesen biztos engedelmess�g eset�n lehet szabadon fut�sn�l visszah�vni egy nyomr�l vagy a megl�tott vadt�l. Az angol szetter temperamentum�ban a gordon �s az �r k�z�tt �ll, nagyon sok mozg�st ig�nyel �rtelmes elfoglalts�ggal. Sok id�re van sz�ks�g a kuty�hoz, �s a kuty�k viselked�s�t is ismerni kell. Nem k�nyelmes embereknek val� kutya. Sz�r�t naponta kell gondozni.

Marmagass�g kanok 65–68 cm, szuk�k 61–65 cm

Sz�n fekete-feh�r (blue belton), narancs-feh�r (orange belton), citroms�rga-feh�r (lemon belton), m�jbarna-feh�r (liver belton) vagy h�romsz�n� rozsdabarna szemfolttal. A p�tty�z�tts�get (belton) el�nyben r�szes�tik a nagyobb foltokkal szemben.

Orsz�g Nagy-Britannia