Ausztr�l kelpie

Ennek a kit�n� terel�kuty�nak az �sei r�vid sz�r� sk�t juh�szkuty�k voltak, amelyekb�l az ausztr�l juhtart�k c�lzottan teny�sztett�k ki a c�ljaiknak megfelel� kuty�t. Az els� ausztr�liai sheep dog trialt (juh�szkutyaversenyt) 1872-ben egy Kelpie nev� szuka nyerte, amelynek ut�dait egyszer�en szint�n kelpie-nek nevezt�k. Eur�p�ban m�g ritk�n tal�lkozni vele, de az USA-ban a juh- �s marhateny�szt�k nagyra becs�lik. A f�rge, okos, csendben dolgoz� kutya fejlett terel�- �s hajt��szt�nnel rendelkezik. Er�ss�ge az elk�borolt �llatok visszahozatala �tl�thatatlan ter�leten, k�l�n�sen pedig a lovas marhaterel�kkel val� egy�ttm�k�d�se. N�metorsz�gi bemutatkoz�sakor egy kelpie az eur�pai terel�bajnoks�gon a m�sodik helyet szerezte meg. Ezek szerint ugyanolyan kit�n�en alkalmas a kisebb ny�jak melletti munk�ra �s a kar�moz�sra, �s a makacs juhokkal szemben kem�ny �rv�nyes�l�si k�pess�ggel rendelkezik. A kelpie szorgalmas, m�gis nyugodt kutya, rendk�v�l magas intelligenci�val �s nagyfok� �n�ll�s�ggal. �ber, de nem kimondottan v�d�kutya. Ha el�g elfoglalts�gban r�szes�l, j�, temperamentumos csal�di kutya, amely ugyanakkor k�vetkezetes nevel�st ig�nyel.

Marmagass�g kanok 46–51 cm, szuk�k 43–48 cm

Sz�n fekete, fekete-cser, v�r�sesbarna �s cser, vil�gosbarna, csokol�d�barna, sz�rk�sk�k �s cser

Orsz�g Ausztr�lia