A COCKER SP�NIEL

Mivel kicsi �s neki van a legeslegepeked�bb tekintete a vil�gon, kiv�l� t�rsas�gi kutya, �s sokan azt hiszik, hogy pontosan ezzel a c�llal is j�tt a vil�gra. Ezzel szemben a cocker sp�niel igazi munkakutya, harcias ked�lyû �s rendk�v�li k�pess�gû, rettenthetetlen vad�sz – tudjuk meg a Spektrum Telev�zi�n fut� Kutya ABC c�mû sorozat utols� epiz�dj�b�l szeptember 1-j�n 16.55-kor (ism�tl�s: szeptember 2. 19 �ra).

De vajon spanyol vagy angol fajta? Mert a neve ugye… K�ts�get kiz�r�an angol… angolabb m�r nem is lehetne. Igazi szelekci�ja a XIX. sz�zad v�g�t�l kezd�d�tt el, de a britek m�r a XVI. sz�zadban is vad�sztak ilyen t�pus� kuty�kkal.

A legval�sz�nûbbnek az tûnik, hogy az els� sp�nielek a k�z�pkori keresztes lovagokat k�vetve, Keletr�l �rkeztek a kontinensre. �k honos�tott�k meg ugyanis Eur�p�ban a solym�szatot, a sp�niel t�pus� kuty�k egyik f� foglalkoz�s�t.

A cocker n�v a szalonka angol nev�b�l, a woodcock-b�l ered, mert eredetileg a cocker sp�nieleket ezeknek a madaraknak a vad�szat�ra haszn�lt�k.

Kezdetben azonban ezek a kuty�k j�val nagyobb termetûek voltak. Mai kisebb m�ret�ket minden val�sz�nûs�g szerint a jap�n csinekkel val� keresztez�d�s�knek k�sz�nhetik. E fajta k�pvisel�i a XVII. sz�zadban jelentek meg Angli�ban. Portug�l misszion�riusok aj�nd�kozt�k �ket II. K�roly ugyancsak portug�l nemzetis�gû feles�g�nek.
A keresztez�s c�lja kezdetben val�sz�nûleg az volt, hogy j�l meghat�rozott, a t�bbi kuty��t�l elt�r� sz�nv�ltozatokat hozzanak l�tre. A tarka jap�n csinek teh�t hozz�j�rultak a cocker sp�niel g�nk�szlet�hez, melyhez a Marlborough hercegek tulajdon�ban lev� Blenheim kast�ly szolg�lt helysz�n�l. Att�l kezdve a „blenheim” sz� a sp�nielek feh�r-v�r�s foltos sz�nv�ltozat�t jelenti, �s a kast�lyt els�sorban ezzel kapcsolatban emlegetik Nagy-Britanni�ban. M�g akkor is, ha parkj�ban nem kisebb szem�lyis�g, mint Winston Churchill van eltemetve.

Igazi cocker sp�nielr�l azonban csak 1879-t�l kezdve besz�lhet�nk. Ekkor t�rt�nt ugyanis, hogy egy angol kynol�gus, Mr. Buddett Venust, a fekete-feh�r szuk�t, �sszep�ros�totta Frankkal, a fekete-cser sz�nû kannal. Ebb�l a p�ros�t�sb�l sz�letett meg Obo, aki genetikai fontoss�g�t tekintve val�di nemzets�gf�nek tekinthet�.

A Kennel Club 1892-ben ismerte el a fajt�t, amelynek a tests�ly�t hamarosan 11 kg-ban maxim�lt�k. Ez a szigor� megszor�t�s, amely kiz�r�lag a tests�lyra vonatkozott, �s egy�ltal�n nem vette figyelembe a t�pusjegyeket �s a viselked�st, nem tett j�t a fajta fejl�d�s�nek. A teny�szt�knek v�g�l 1901-ben siker�lt elt�r�ltetni�k a s�lyhat�rokat, �s az egyedek min�s�ge sokat k�sz�nhet ennek a v�ltoz�snak.

Az �r�kk� mozg� farok a fajta egyik legfontosabb jellemz�je: az a cocker, amelyik nem cs�v�lja a fark�t, nem is lehet igaz�n sz�p, m�g akkor sem, ha az �sszes t�bbi r�szlet t�k�letes rajta.

A cocker sp�nielekn�l mindenf�le sz�nv�ltozat elfogadott: az egysz�nû egyedeken feh�r folt csak a mellkason lehet. N�h�ny �vvel ezel�tt m�g mindenki arany sp�nieleket akart: ma m�r a t�bbi sz�nv�ltozat is egyre nagyobb n�pszerûs�gnek �rvend.

Mivel e kedves j�sz�g igen kicsi, �s „�gy n�z, hogy annak nem lehet ellen�llni”, a cocker sp�niel az id�k folyam�n vad�szkuty�b�l gyakorlatilag szobakuty�v� v�ltozott. De tiszt�zzuk m�g egyszer: NEM ez az � igazi mesters�ge.

Ne feledj�k, hogy a cocker sp�niel hihetetlen�l temperamentumos, kiv�telesen �l�nk �s mozg�kony �llat. Ha nem engedhet szabad utat a felgy�lemlett energi�inak, az k�nnyen stressz� alakulhat. Ilyenkor a cocker szesz�lyess�, a t�bbi kuty�val k�teked�v�, az emberrel szemben pedig harap�ss� v�lhat: k�l�n�sen akkor, ha a gazdi hagyja, hogy kedvence a fej�re n�j�n.

Hagyjuk teh�t, hadd keresg�ljen, hadd k�vesse a nyom�t valaminek, tan�tsuk meg apport�rozni, mert biztos, hogy nagyon fogja �lvezni. Nem baj, ha nem a lel�tt vadat hozza vissza, hiszen egy eldobott labda is ugyan�gy megteszi! �gy hasznosnak �rzi majd mag�t, boldog lesz, ha megdics�rj�k, �s felfriss�lve, el�gedetten t�r vissza vel�nk az otthonunkba.

Ha lehet�s�g�nk van r�, vigy�k v�zk�zelbe. Remek�l �szik, �s a pancsol�s vagy a v�zb�l val� apport�roz�s is kedvelt sz�rakoz�sai k�z� tartozik.

Ne feledj�k, hogy a cocker nagyon kem�ny kutya, �s szinte b�rmilyen feladatra k�nnyed�n megtan�that�. Az � b�tors�g�val �s sz�v�ss�g�val a legsûrûbb, legt�sk�sebb boz�toknak is nekiv�g – hagyjuk, hadd sz�rakozzon.

A mozg�s hi�ny�nak m�sik k�ros k�vetkezm�nye – f�leg, m�g ha b�s�gesen is t�pl�ljuk –, hogy kuty�nk elh�zik, amint az sok rosszul tartott sp�niellel el�fordul. Az elh�zott kuty�k pedig fokozottan hajlamosak a m�j-, vese- �s b�rbetegs�gekre, tov�bb� �z�leti probl�m�ik is fell�phetnek. A csontjaikat is megviselheti, ha nem r�juk m�retezett s�lyt�bbletet kell hordozniuk.

Az angol cocker sp�niel

Az angol cocker sp�niel a sp�nielek k�z�l a legelterjedtebb �s legismertebb fajtav�ltozat. Az emberek t�bbs�ge ezt a fajt�t k�pzeli maga el�, ha a sp�nielekr�l besz�l�nk. K�zkedvelts�ge nem v�letlen: remek, tanul�kony, intelligens �s j�t�kos t�rsa az embernek, emellett kit�n� vad�szkutya: a legnehezebb terepeken is meg�llja a hely�t, munk�j�t f�ld�n �s v�zen egyar�nt kit�n�en v�gzi. Kialakul�sa a XIX. sz. k�zep�re tehet�. Kisebb sz�rnyasok vad�szat�ra haszn�lt�k. A szuk�k magass�ga 36-39 cm, a kanok� 37-40 cm. S�lyuk 11-14 kg.

Megjelen�se: A fej kiss� nagy, az arcorri r�sz hossz�k�s, f�le lel�g� d�s sz�rzet bor�tja, szeme barna. Teste er�s, kompakt, m�ly mellkassal �s r�vid h�ttal. Farka csonkolt, tart�sa a h�tvonallal egys�kba esik. V�gtagjai k�zepesen sz�gelltek, a mancs k�r alak�.

Sz�rzet: A t�rzs�n hossz�, m�g a fejen �s a v�gtagok el�ls� r�sz�n r�vid, selymes.

A sz�rzet sz�ne: Az angol cocker sp�niel igen gazdag a sz�nv�ltozatokban: arany, fekete, fekete-feh�r, fekete-cserbarna, v�r�s-feh�r, fekete-feh�r-v�r�sesbarna, cobolysz�n�, blauschimmel.

J� tudni: Ha Angli�ban besz�l�nk a cocker sp�nielr�l, akkor mag�t�l �rtet�d�en az angol cockerre gondolnak, m�g Amerik�ban az amerikaira