Bajor hegyi véreb

Az előző század második felében a bajor alpesi térségben megváltoztak a vadászati feltételek. A vadászok nélkülözhetetlen segítője már csak a kopó volt, amely a járhatatlan magashegységben szabadon és biztosan végezte munkáját a csapán. Ezért a XIX. század végén a lövés utáni keresésre a sziklás területen a nehéz hannoveri kopóból és egy tiroli kopó szukával kitenyésztették a bajor hegyi véreb őstípusát. Eredetileg bajor és osztrák hivatásos vadászok használták, de egyre inkább elterjedt a német és európai középhegységek nagyvadas területein is. Emberre való élessége különösen régebben néhány hivatásos vadásznak segített veszélyes munkája során. A kizárólag a sérült …vad lövés utáni keresésére specializálódott vadászkutya nagyon fordulékony és kitartó, jól tud sziklára és hegyre mászni. Az éles, nyomhanggal kereső kopót szívesen használják vaddisznós területeken is, amikor fordulékonysága különösen nagy előnyt jelent. Dermedtre csaholásra vagy dermedthez vezetésre is ki lehet képezni. A bajor hegyi véreb kölyköket kizárólag vadászoknak adják el. A tenyésztés szigorú kiválasztáson és vizsgafeltételeken alapszik. A bajor hegyi véreb könnyen gondozható.

Marmagasság kanok 47–52 cm, szukák 44–48 cm

Súly kb. 18-28 kg

Szín szarvasvöröstől vörösessárgáig, ritkán sötét pöttyökkel, a fang és a fül sötét, akár fekete

Ország Németország