Wolfspicc

A holland haj�sspicc vagy keeshond azonos a wolfspiccel. A XVIII. sz�zadban a n�metalf�ldi hazafiak egy Kees nev� vezet�je a wolfspiccet tette a n�p az Or�niai-h�z elleni harc�nak kabala�llat�v�. A spicc a n�p kuty�ja volt, a nemes urakat agarak �s vad�szkuty�k k�s�rt�k. A keeshond �rizte a tany�kat, �s Hollandi�ban a nagy haj�kat. Ma a wolfspicc vil�gszerte keeshondk�nt ismert. A wolfspicc nevet farkassz�rke sz�n�r�l kapta, a farkashoz neki sincs t�bb k�ze, mint b�rmely m�s mai h�zikuty�nak. A wolfspicc b�szke szem�lyis�ge figyelmet �s tiszteletet kelt. Hat�rait senki sem l�pheti �t b�ntetlen�l. Megvesztegethetetlen �r velesz�letett v�d��szt�nnel. N�ha tal�lkozni kik�pzett �rz�-v�d�kkel a wolfspiccek k�z�tt. Ugyanakkor nemigen k�sz al�rendelni mag�t, ebben a t�rgyban meg�rt�st, t�relmet �s k�vetkezetes nevel�st ig�nyel a gazd�j�t�l. Egyszersmind intelligens �s gyorsan tanul, de mindent ink�bb a saj�t m�rlegel�se szerint tesz, mint �rtelmetlen parancsra. A robusztus spicc szeret a szabadban tart�zkodni, mozogni �s elfoglalni mag�t. Vad�szat ir�nti csek�ly hajlama miatt ma nagyra becs�lik �r- �s csal�di kutyak�nt, �s a vad�szok k�l�n�sen aj�nlj�k vadban gazdag ter�leten tart�sra. Kifejezetten ter�lettudatos kutyak�nt nem felt�tlen�l bar�ts�gos a fajt�rsaival! A sz�rzet�pol�s a fiatal kuty�n�l f�rads�gosabb, a feln�tt kuty�t csak rendszeresen �t kell kef�lni.

Marmagass�g 49 � 6 cm

Sz�n ez�stsz�rke fekete sz�rv�gekkel, fekete fang

Orsz�g N�metorsz�g

K�p nincs