Boerboel

Ismert, hogy az els� b�rokkal nagy, er�s “bikaharap�” kuty�k is �rkeztek D�l-Afrik�ba; 1820 ut�n pedig a brit telepesek vittek magukkal masztiff- �s buldogt�pus� kuty�kat. Az �jonnan �rkezettek keveredtek azokkal a kuty�kkal, amelyeket az �slakos hottentott�k hagytak h�tra. Ezek a kuty�k k�pezt�k a boerboelteny�szt�s alapj�t. A →bullmasztiff csak 1928-ban �rkezett de Beers gy�m�ntb�ny�inak �rz�s�re az orsz�gba. Esetenk�nt felbukkan� jegyek →bern�thegyi �s →n�met dog bekeresztez�s�t sejtetik. Mindezekb�l nagy, er�s, megvesztegethetetlen �rz�-v�d� kutya (b�r buldog) keletkezett, amely j�l alkalmazkodott haz�ja adotts�gaihoz. Johan de Jager 1960-ban kezdett kuty�kat keresni teny�szt�si programj�hoz. Karakter�t a standard szil�rdnak, megb�zhat�nak, engedelmesnek �s intelligensnek �rja le, er�s �rz� �szt�ne van, k�l�n�sen ragaszkod� a csal�dhoz �s a gyerekekhez, magabiztos �s rettenthetetlen, az agresszivit�s b�rmi jele n�lk�l. Teny�szt�s�t nagyon gondosan folytatj�k, a ki�ll�t�sokon a kuty�kat t�bb b�r� veti �ssze a standarddal, nem pedig a versenyt�rsakkal.

Eur�p�ban hivatalosan el�sz�r az 1995-�s br�sszeli vil�gki�ll�t�son mutatt�k be a fajt�t, �s kev�s helyen, els�sorban Hollandi�ban teny�sztik.

Marmagass�g kanok 66 cm, szuk�k 61 cm

Sz�n s�rga, fak�barna, v�r�sesbarna, barna, sz�rke, cs�kos is

Orsz�g D�l-Afrika, nemzeti szinten elismert