A P�R�ZNAK K�T V�GE VAN

Kev�s dolog van a kutyatart�s ter�let�n, ami annyi vita kiv�lt�ja, annyi indulat forr�sa �s annyi t�ved�s alapja volna, mint a p�r�z. Egyesek m�r-m�r �gy tekintenek r�, mint az ebnek valamif�le elmaradhatatlan j�rul�kos "testr�sz�re", amely n�lk�l nem is kutya a kutya. M�sok (vagy ugyanazok?) az �llat ir�ny�t�s�nak egyetlen lehets�ges eszk�z�t l�tj�k benne. Vannak, akik nem haboznak feny�t�sre alkalmazni, olykor s�lyos s�r�l�st elõid�zve a kutya testi �ps�g�ben �s lelk�ben egyar�nt. Csak kevesen tudj�k pontosan, mire is val� a p�r�z val�j�ban.

Az els� k�zfog�s

Amikor az ember csetlõ-botl� kisgyerek�t viszi s�t�lni, mag�t�l �rtetõdõ m�don megfogja a kez�t, hogy biztons�got ny�jtson neki. Hiszen a kis totyog� m�g bizonytalanul l�pked, nem ismeri a k�zleked�s vesz�lyeit, �s nem �rti pontosan az intelmeket. Hasonl� a helyzet a kiskuty�val is, �m neki nem foghatjuk meg a kez�t, hiszen mind a n�gy v�gtagj�t ig�nybe veszi a j�r�s. M�s megold�st kell keresni, s ez a megold�s nem m�s, mint a p�r�z, amely v�di �s ir�ny�tja a tapasztalatlan kiskuty�t. M�r ebben a korban is tiszt�ban kell lenn�nk azonban azzal, hogy ez nem lehet a v�gleges megold�s.

Ahogy a gyermek�nknek nem foghatjuk eg�sz �let�ben a kez�t, �gy a k�ly�kkutya is felnõ egyszer, s addigra ezt a fajta �sszek�tõ kapcsot fel kell v�ltania egy m�siknak: a hûs�g �s a meg�rt�s k�tel�k�nek, amely sokkal erõsebb, mint a p�r�z, hiszen soha nem szakadhat el. A megb�zhat� kutya nemcsak csak akkor marad a gazd�ja mellett, ha hozz� van l�ncolva. �ppen ez a csod�latos a kutyas�t�ltat�sban, ez teszi egyed�l�ll�v� - hiszen egy madzag v�g�n b�rmilyen �llatot v�gigr�ngathatunk a fõutc�n!

Kezdõ kuty�sokt�l nagyon gyakran hallani ezt a mondatot: "am�g ilyen kicsi, addig nem engedem el, majd csak k�sõbb, amikor m�r okosabb lesz". Aki �gy gondolkozik, azt k�nnyen �rheti csal�d�s. A h�rom-n�gy h�napos k�ly�kkuty�ban ugyanis ott munk�lkodik m�g az �szt�n, hogy anyj�t - illetve annak p�tl�k�t, a gazd�t - h�ven k�veti, s egy pillanatra sem t�g�t a sark�b�l. A h�t-nyolc h�napos farkask�ly�k azonban m�r �n�ll�an is vad�szgat falk�ja birtok�n - az ugyanilyen idõs kutya is felnõttnek gondolja mag�t, csakhogy az õ "vad�szter�let�n" egym�st �rik a d�b�r�gve sz�guld�, f�st�t ok�d�, sokl�erõs "cs�csragadoz�k". Ha ekkorra m�g nem tanulta meg a fegyelmet, az utca t�ls� oldal�n s�t�l� kutyat�rs vagy a j�tsz�t�rrõl kigurul� labda l�tt�n szempillant�s alatt fak�pn�l hagyja a lass� k�tl�b�t.

Ki, ha �n se?

Term�szetesen am�g a kutya p�r�zon van, elm�letileg nem �rheti baj: a gazd�ja gondolkodik helyette, megv�di a bajt�l, s �gy boldog tunyas�gban �lhetn� meghosszabb�tott csecsemõkor�t a kutya�letkor felsõ hat�r�ig. A helyzet azonban kor�ntsem ennyire r�zs�s. Az idõt ugyanis nem lehet meg�ll�tani, s a folyton p�r�zon vezetett kutya is felnõtt� v�lik egyszer - legal�bbis biol�giailag. Felnõtt izmai, felnõtt v�gyai �s felnõtt indulatai lesznek - �m a vil�gk�p, amit maga k�r�l kialak�t, t�vol �ll a val�s�gt�l. Mivel mindig minden vesz�lyes helyzettõl visszatartotta a kellõ pillanatban megfesz�lõ bõrsz�j, fogalma sincs r�la, mi a vesz�ly. R�ad�sul maga m�g�tt �rzi a gazd�j�t, akinek szem�lye aff�le "meghosszabb�tott, mozg� territ�riumot" jelent sz�m�ra. Meg van gyõzõdve arr�l, hogy õ a legerõsebb a vil�gon - legal�bbis �gy ford�thatn�nk emberi nyelvre az �rz�seit, ha megpr�b�ln�nk belel�tni a fej�be. A fesz�lõ p�r�z - ak�rcsak a ker�t�s r�csa - indokolatlan �nbizalommal t�lti el a kuty�t, �s ez az �nbizalom igen k�nnyen agresszi�v� v�lik., v�lhat.

A mindennapi gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha a p�r�zon vezetett kutya megpillantja egy lehets�ges vet�lyt�rs�t, minden �vatoss�g, az erõviszonyok m�rlegel�se, a "kutyaprotokoll" szab�lyainak betart�sa n�lk�l azonnal �d�z t�mad�sba lend�l - amiben persze megg�tolja a sz�j. Õt az egyik, addigra m�r ugyancsak acsarkod� ebt�rs�t a m�sik ir�nyba vonszolj�k el, s ami az eg�szbõl eml�kk�nt megmarad, az (megint csak emberi nyelvre ford�tva) annyi: "ha vissza nem tartanak, �zekre t�ptem volna a pimaszt, no de majd legk�zelebb...!" Ha ez a jelenet m�g sokszor megism�tlõdik, a kutya szem�lyis�ge eltorzul: ellens�gnek fog tekinteni minden szembej�võ ebet. A gazd�ja meg lesz gyõzõdve arr�l, hogy az�rt nem engedi el a kuty�t, mert verekedõs, pedig az �sszef�gg�s ford�tott: az�rt agressz�v, mert meg van k�tve.

A leggyeng�bb l�ncszem

Egy r�gi, b�lcs mond�s szerint minden l�nc annyira erõs, mint a leggyeng�bbik szeme. Az ember �s a kutya k�z�tti kapcsolat leggyeng�bb l�ncszeme a p�r�z. Ez az, ami el tud szakadni - �s sokszor el is szakad, mert nincs t�k�letes l�nc. Ha a kutya �szt�neit m�g nem �rte visszaford�thatatlan k�rosod�s �s d�h�nek t�rgya el�g t�vol van, a gazd�t�l val� t�vols�g fokoz�d�s�val cs�kken az �nbizalma: mire f�l�tig �r, rohan�sa lelassul, acsarkod�sa szõrborzol�ss� tompul, �s felcsillan a rem�ny a b�k�s megegyez�sre.

Csakhogy a t�vols�g az esetek t�bbs�g�ben t�l kicsi ahhoz, hogy a d�h�ngõ kuty�nak legyen ideje meggondolni mag�t. Ilyenkor nem seg�t semmif�le tilt� sz�. A k�ts�gbeesett gazda az esetek t�bbs�g�ben a kez�ben maradt p�r�zmaradv�nnyal �tlegelni kezdi a kuty�j�t (illetve azt a kuty�t, amelyik �ppen fel�l van), amivel csak olajt �nt a tûzre, hiszen a d�htõl elvakult �llat ezt a f�jdalmat is az ellenf�lnek tulajdon�tja, �gy m�g �d�zabbul verekszik.

R�gi szab�ly, de nem lehet el�gszer ism�telni: b�rmilyen k�zenfekvõ is, a p�r�zzal sohasem szabad meg�tni a kuty�t. Ez a kis bõrdarab a k�z�s s�ta, a kapcsolat, a biztons�g jelk�pe (�s egy kicsit az ember erej��, hatalm�� is), f�lelmet sohasem szabad keltenie! R�ad�sul a vakt�ban les�jt� f�mkarabiner ak�r az �llat fog�t vagy szem�t is kiverheti. Nem kev�sb� vesz�lyes lehet a p�r�z gyan�nt haszn�lt f�ml�nc, amelynek nincs j� fog�sa, teh�t nem tarthat� biztons�gosan, s a gazda csukl�j�ra tekeredve komoly s�r�l�st okozhat, ha a kutya megr�ntja. A gombnyom�sra mûk�dõ, l�tsz�lag v�gtelen hossz�s�g� automata p�r�z sem szerencs�s megold�s: azon k�v�l, hogy mûk�d�si elv�bõl ad�d�an mindig fesz�l, r�ad�sul abba a t�vhitbe ringatja az embert, hogy kedvence mozg�sig�ny�t p�r�zv�gen is ki tudja el�g�teni.

A dr�tn�lk�li t�v�r�

Mi teh�t a teendõ? Hogyan kell szakszerûen haszn�lni a p�r�zt? A legfontosabb szab�ly az, hogy sohasem szabad fesz�lnie. M�g a fesz�lõ sz�j csak a kutya nyakizm�t erõs�ti, a laz�n l�g� p�r�z alkalmas arra, hogy k�zvet�tse a gazda �zeneteit a kutya ir�ny�ba. Ha fegyelmez�sre, gyeng�d k�nyszer�t�sre haszn�ljuk, el�g a kurta r�nt�s. Egy idõ ut�n maga a karabiner halk cs�rd�l�se is �zenett� v�lik, s akkor is el�ri a hat�st, ha nincs is r�kapcsolva a kutya nyak�rv�re - ak�r a dr�tn�lk�li t�v�r�. A kuty�k egym�s k�zti ismerked�se, j�t�ka sor�n nincs helye a p�r�znak. Ha vet�lyt�rs, ellenf�l k�zeledik, a kuty�t l�bhoz kell h�vni �s le�ltetni. Ha nem b�zunk meg benne el�gg�, a p�r�zt markoljuk erõsen, de l�gassuk laz�n. A fegyelemnek, s nem a bõrsz�jnak kell visszatartania att�l, hogy odarohanjon k�tekedni!

Aki azt k�pzeli, hogy a gazd�ja k�s�ret�ben szabadon k�zlekedõ kutya vesz�lyesebb, mint p�r�zon vezetett t�rsa, hatalmasat t�ved (ez �nmag�ban m�g nem volna trag�dia, ha nem ilyen emberek rendelkezn�nek t�ved�s�k miatt �rtelmetlen szigorral az ebtart�s szab�lyair�l). A fent le�rtakb�l vil�gosan kider�l, hogy a kutya agresszivit�s�t fokozza a p�r�z, �s ez nemcsak a fajt�rsakkal, de az emberrel szemben is �rv�nyes. A k�zter�leti harap�sos s�r�l�seket csaknem minden esetben a fel�gyelet n�lk�l utc�ra jut� vagy kik�tve magukra hagyott kuty�k k�vetik el, s nem a gazd�juk jelenl�t�ben s�t�l�k. A p�r�znak term�szetesen mindig k�zn�l kell lennie, ha m�s�rt nem, az�rt, hogy b�rki l�thassa, kihez tartozik az eb. �m ami a kutya ir�ny�t�s�t illeti: a l�thatatlan k�tel�kek sokszorta erõsebbek �s megb�zhat�bbak, mint egy darab bõr karabinerrel a v�g�n.

Hogy mire val� teh�t a p�r�z?

A kutyagyerekekn�l helyettes�ti a sz�lõ oltalmaz� k�zfog�s�t. A tanul�s ideje alatt t�v�r�dr�tk�nt k�zvet�ti egym�s fel� k�t �lõl�ny minden rezd�l�s�t. A kavarg� forgalomban biztos�tja a kapcsolatot, nehogy a kutya �s gazd�ja elvesz�ts�k egym�s nyom�t. Jelk�pezi a s�t�t, a k�z�s j�t�kot, azonos�that�v� teszi az �sszetartoz�kat �s �nbizalmat ad, ha vesz�llyel kell szemben�zni. �s lehet vele durv�n r�ngatni, hurokk�nt fojtani, fogakat kiverni, lelket sebezni, f�lelmet kelteni, kiszolg�ltatott helyzetet teremteni, bar�tok k�zt is ellens�gesked�st sz�tani, b�k�s �lõl�nyeket d�h�ngõ fenevadd� v�ltoztatni, ha m�rt�ktelen�l �s hozz��rt�s n�lk�l haszn�lj�k.