Basset hound

A bassetek k�l�n�sen alkalmasak voltak erre a feladatra, mivel annak ellen�re, hogy nem magasabbak 38-40 cm-n�l, erej�ket 25 kg-n�l is nagyobb testt�meg�k seg�ti. Ez k�l�n�sen olyan terepen el�ny a vad�szat sor�n, ahol s�r� az aljn�v�nyzet. 1884-ben megalakult a Basset Club, majd r�videsen meghat�rozt�k a standartot, s ez a t�bb mint sz�z �ves fajtaismertet�s kisebb elt�r�sekkel mind a mai napig �rv�nyes. 1935-ben az Egyes�lt �llamokban is megalakult az �n�ll� basset hound klub.

A fajta f� von�sai

F�l kutya magass�ga �s k�t kutya hossza: n�la minden elm�retezett. Lapos feje r�ncos, k�zeli szemei melankolikusak, hossz� f�lei a f�ldet s�prik. Mozdony test�t er�s, izmos l�bak viszik el�re. A sz�rzet sima, r�vid �s s�r�. A sz�n t�bbnyire tricolor (fekete, feh�r �s csersz�n�) vagy bicolor (citrom sz�n� �s feh�r), de az �sszes kop�kn�l elismert kutyasz�n elfogadhat�. Marmagass�g: 33-38 cm. S�lya: 20-30 kg.

Makacss�ga term�szetes azokn�l a vad�szkuty�kn�l, amelyek �r�kon �t k�vetik a vadat. Nem akar �tmenni az �ton? K�pes elfek�dni a j�rd�n, mint egy l�bt�rl�. Meg�rzi egy ny�l szag�t? Kit�pi a k�zb�l a p�r�zt, hogy a boz�tba vesse mag�t. De nem kell izgulni: olyan t�j�koz�d�si �rz�ke van, hogy el�bb haza�r, mint a gazdi, ha m�r ismer�s neki a ter�let. Lehajtott fejjel k�zeleg, mint aki nagyon elhagyatottnak �rzi mag�t. Olyan ravasz, hogy k�pes a gazd�ban lelkiismeret-furdal�st kelteni.

Ha nem akarjuk, hogy szesz�lyes legyen, akkor m�r eg�szen kis kor�t�l sok szigorral kell nevelni. Egy term�szetes vad�sz, sohase engedj�k egyed�l, fel�gyelet n�lk�l k�borolni. Falka kutya, ha sok�ig egyed�l hagyjuk, akkor lelkileg megbetegszik. Ha eg�sz nap t�vol van, szerezzen neki egy t�rsat: egy m�sik kuty�t vagy ak�r egy macsk�t is. De ez nem el�g neki, amikor haza�r, j�tsszunk vele sokat.

A fajt�val kapcsolatban meg kell eml�teni, hogy b�r j� tulajdons�gokkal is fel van ruh�zva sok olyan tulajdons�ga van ami miatt a fajta csak igaz�n t�relmes j� humor� gazdinak aj�nlhat�. (Pl. G�lv�lgyi J�nos mes�lte: . Nagyon j� agya van, de nagyon �nfej�, azt csin�l amit akar. Volt olyan is, hogy elaludt s�t�ltat�s k�zben, amit�l �n nagyon r�steltem magam. Azt vettem �szre, hogy h�zok magam ut�n egy alv� kuty�t.) H�t, ez is a Basset hound!

N�H�NY FONTOS JELLEMZÕJE A KUTY�NAK:

-Ha felesleges t�pl�l�khoz jutnak, a f�ldbe �ss�k �s alkalom adt�n �jra kikaparj�k rejtett kincs�ket ,de az is elõfordul, hogy "k�szlet�krõl" megfeledkeznek.

-Hogy a csontszil�nkokat ki hajts�k gyomrukb�l,f�vet esznek.

-Nagyszerûen futnak �s �sznak, sõt bizonyos fokig k�sznak is, de meredek m�lys�g f�l�tt nem j�rnak k�nnyen   �s biztosan.

-J�r�s k�zben test�ket ferd�n tartj�k.

-Sebes fut�s k�zben nagyokat tudnak ugrani de nem tudnak hirtelen fordulni.

-Az �sz�shoz sz�let�s�ktõl fogva �rtenek (egyes fajt�k viszont jobban �sznak, mint m�sok)

-�ltal�ban nagyon szeretik a vizet, de az elk�nyeztetett p�ld�nyok irt�znak a v�ztõl.

-Pihen�skor vagy h�ts� l�bukon �lnek vagy pedig oldalukra fek�dve (estleg hasukra) olyan m�don, hogy mellsõ l�bukat elõre ny�jtj�k fej�ket, pedig k�z�pre, a f�ldre fektetik.

-Ny�ron sz�vesen fekszenek az �rny�kban n�ha el is, vetik magukat.

-A meleget nagyon szeretik, a puha fekvõhelyet nem kev�sb�.

-Ezzel szemben a takar�t nem igaz�n szeretik, orrukat ki dugj�k al�la. (VANNAK KIV�TELEK!!!)

-Mikor lefekszenek , n�h�nyszor k�rben forognak, �s felkaparj�k hely�ket.(Keresik a fekvõ helyet)

-A kapar�s egy�bk�nt is szenved�ly�k , gyakran szenved�ly�k miatt csak �gy r�juk j�n a kaparhatn�k.(VESZ�LY LESELKEDIK A B�TOROKRA!)

-Sz�vesen �s sokat alszanak,de �lmuk nagyon �ber �s nyugtalan gyakran �lmodnak ( farokcs�v�l�s, ny�sz�t�s.)

-A kan kutya ritk�n megy el kõ, sarok, fa vagy oszlop mellett an�lk�l hogy le ne vizeln� (ez a 9.h�napban alakul ki)

-Szagl�suk, hall�suk a legfejlettebb

-�s v�g�l a legfontosabb :Hûs�ge ,ragszkod�sa p�ld�tlan !

"Az �llati l�lek legnemesebb von�sait hordja mag�ban s aki ezeket megismeri, a legnemesebb fajt�nak tekinti."

Basset hound

A basset hound a neh�z, m�ra kihalt, francia basset d’Artois �s a k�nnyebb t�pus, a mai →basset artesien normand lesz�rmazottja. Mindkett� 1874-ben ker�lt Angli�ba, ahol egys�ges t�puss� olvadtak. 1892-ben bekereszteztek egy →bloodhoundot. Ez a p�roztat�s volt az els� mesters�ges megterm�keny�t�s magasabb rend� eml�s�kn�l! A basset houndot kisebb falk�kban haszn�lt�k ny�lvad�szatra, �s k�l�n�sen a nehezen j�rhat� boz�tosokban v�lt be. Kit�n� orr�val t�nik ki, megfontolt, biztos l�v�s ut�ni keres�s�vel �s kitart�s�val. M�g ma is dolgozik n�ha v�rcsap�n. Amerik�ban a kuty�k �vekkel ezel�tt ki�ll�t�si teny�szt�k kez�be ker�ltek, akik t�lhangs�lyozt�k a fajtajegyeket, �s olyan kuty�t alkottak bel�le, amely m�r csak a karikat�r�ja az egykori vad�szkuty�nak, szomor� tekintet� kis k�ly�kk�nt azonban divatba j�tt. Szerencs�re ez a trend m�r lefutott, �s nagy s�lyt fektetnek az eg�szs�ges, kiegyens�lyozott, k�nnyebb t�pus� houndok teny�szt�s�re. Az egykor �n�ll�an vad�sz� kutya meg�rizte f�ggetlens�g�t, ami gyakran makacss�gban �s �nfej�s�gben mutatkozik meg. Nevel�se k�vetkezetes t�relmet ig�nyel, �s ne v�rjuk, hogy al�rendel�d� kutya lesz bel�le, amely egy sz�ra engedelmeskedik. A kiegyens�lyozott, j� term�szet� basset nem t�l mozg�kony kutya.

Marmagass�g 33–38 cm

Sz�n minden kop�sz�n megengedett

Orsz�g Nagy-Britannia