Pumi

(Canis familiaris ovilis villosus terrarius. Raisits-Anghi, 1935)

�ltal�nos jellemzõi, haszn�lata

K�z�pnagy testû, igen �l�nk v�rm�rs�kletû, terrier jellegû kutyafajta. Feje megny�lt. F�le fel�ll�, amelynek felsõ harmada lebicsaklik. T�rzse �s a v�gtagok oldalr�l n�gyzetes form�t mutatnak. Szõrzete k�z�phossz�, sohasem nemezesedik. A szem �s az arcorri r�sz szabadon kivehetõ. T�bb sz�nben fordul elõ, de sohasem tarka. A XVII-XVIII. sz�zadban Magyarorsz�gon alakult ki az õsi puli, valamint az orsz�gba ker�lt n�met �s francia fel�ll� f�lû terelõebek keresztezõd�se folyt�n. A pulival val� kevered�s hosszan tart� volt. A XX. sz�zad elej�n v�lasztott�k k�l�n a pulit�l, s az�ta fajtatiszt�n teny�sztj�k. Nyughatatlan v�rm�rs�kletû, igen �l�nk terlõeb. Vakmerõen b�tor, ez�rt a nagyobb �llatok mellett is sz�vesen haszn�lj�k. J� szimat�. D�vad �s r�gcs�l� irt�s�ra igen bev�lt. Vaddiszn�vad�szatban is alkalmazhat�. Hangos csahol� fajta. H�zõrz�sre kiv�l�. A lak�sban tart�st is j�l b�rja. Katasztr�fament�sre, k�b�t�szerkutat�sra, engedelmess�gi sportfeladatok ell�t�s�ra j�l haszn�lhat�.

Fej

A fejform�ra a megny�lt arcorri r�sz nyomja r� a b�lyeg�t. A dombor� fejtetõ kiss� keskeny. A homlok csak kev�sb� dombor�, hossz�. A szembolt�vek fejletts�ge m�rs�kelt. A stopvonal csaknem teljesen kiegyenesedett, alig �rz�kelhetõ. Az orrh�t egyenes. A megny�lt orr elkeskenyedõ. Fogazata szab�lyos, oll�s z�r�d�s�, teljes. Fogai fejlettek, erõsek. Az ajkak feszesen simulnak a fogsorhoz. A szemek kiss� ferde metsz�sûek, s�t�tbarna sz�nûek. A szemh�jsz�l feszesen z�rt. F�le magasan tûz�tt, fel�ll�. A f�l cs�csa felsõ harmad�ban elõrebicsakl�. K�zepes m�retû, ar�nyos, form�ja ford�tott V-alak�. F�lmozg�sa �l�nk. Nyaka a k�zepesn�l magasabb illeszt�sû, 50-55 fokos. K�z�phossz�, kiss� �velt, izmos.

Az el�lsõ v�gtag alakul�sa

A n�gyzetes forma k�vetkezt�ben a pumi hossz� l�b�nak tûnik. Lapock�ja meredek. Felkarja r�vid. A v�llb�bok a sz�gy s�kj�ban vannak. Az eg�sz l�b meredek �ll�s�. A t�rzset f�gg�lyesen t�masztja al�. A k�t v�gtag k�zepes t�vols�gban helyezkedik el egym�st�l. A cs�d meredek. A mancsok szorosan z�rtak. A talpp�rna rugalmas. A mancsok igen kem�nyek.

A t�rzs

Marja kifejezett �s hossz�. Felsõ vonala egyenes �s feszes. H�ta r�vid. �gy�ka r�vid �s feszes k�t�sû. Bord�zata kev�sb� dong�s, ink�bb lapos, a has h�trafel� felh�zott. Fara r�vid, enyh�n csapott, k�zepesen sz�les. Sz�gye egyenes s�k�, k�zepesen sz�les. Mellkasa m�y �s hossz�. A farok magasan tûz�tt, nagy �vben a keresztt�j�kra hajl�. A kurta farok �s a farokcsonk�t�s nem k�v�natos.

A h�tuls� v�gtag alakul�sa

A h�tuls� v�gtag h�tra�ll�tott. A l�bk�z�p r�vid, a cs�d meredek. A mancsok g�mb�lydedek, szorosan z�rtak. A talpp�ran rugalmas. A fatty�ujjak nem k�v�natosak.

Bõr �s szõrzet

Bõre palasz�rke, sok pigmentet tartalmaz. A szabad bõrfel�letek feket�k vagy palasz�rk�k. A sz�jpadl�s egy�ntetûen s�t�ten pigment�lt. A nyelv �l�nkpiros. A karmok palasz�rk�k. Test�t gyûrûket k�pezõ vagy sima lefut�s� k�z�phossz� szõr fedi. Szõrzet�t erõteljes szerkezetû fedõszõr�k �s aljszõr�k alkotj�k. Legr�videbb az arcorri r�sz, valamint a v�gtagok szõrzete. A f�l k�z�phossz�, d�s, sz�lk�s szõrzete fel�ll�. A test egy�b hely�n a szõrzet vagy a r�videbb �s kiss� sim�bb lefut�s� (4 cm �tlag�), vagy hosszabb (5-7 cm), gyûrûs tincseket k�pez. Sohasem lehet pulijellegûen nemezesedõ, de a szerkezet n�lk�li, nyitott szõrforma sem megengedett. A szõrzet sz�ne v�ltozatos: fekete, a sz�rke k�l�nb�zõ �rnyalatai, maszkos fak�, feh�r. A tarkas�g nem megengedett!

Nagys�ga, s�lya

Kanok ide�lis m�rete 43-45 cm (+- 2 cm elt�r�s elfogadhat�). Szuk�k ide�lis m�rete 40-42 cm (+- 2 cm). Tests�ly: 8-13 kg.

Az egyes testr�szek viszonylagos m�rete a bottal m�rt marmagass�g sz�zal�k�ban

T�rzshossz�s�g: 100%, mellkasm�lys�g: 43%, dong�ss�g: 30%, �vm�ret: 115%, fejhossz: 44%. Az orrhossz a fej hossz�nak 45%-a.

Mozg�s

Igen �l�nk, gyors. Apr�zva l�p.

Elõfordul� hib�k

A pulijellegû szõrzet, az alacsonyan megt�rt, neh�z f�l kik�sz�b�lendõ fajtahiba. Az egyenesen fel�ll� f�l ugyancsak nem k�v�natos. Harap�fog�-szerû fogz�r�d�s, a P1 hi�nya nem k�v�natos. A magasan tûz�tt, nagy �vben kunkorod� faroktart�st�l elt�rõ b�rmilyen form�t kifog�solni kell. R�vid arcorri r�sz. S�rga, kerek szem. M�retelt�r�sek, f�l�nks�g. Fak�zott feh�r sz�n.

Kiz�r� okok

Erõteljesen nemezesedõ szõrzet. R�vid, sima szõrzet. Kerek, puliszerû fej. Csukafogazat. 2 mm-n�l nagyobb pontyfog, a P1-en k�v�l minden m�s foghi�ny (P2-4, M, stb.). Hi�nyos pigment�lts�g. R�zsasz�n orrt�k�r. Tark�zotts�g. Az elfogadhat� m�rettartom�nyt�l elt�rõ m�ret.

T�rt�nete

A pumi �shonos fajt�nk, haz�nk ter�let�n alakult ki a 17-18. sz�zad folyam�n a puli �s a merin�i juhny�jakat haz�nkba k�s�r� terrier jelleg� p�sztorkuty�k keresztez�d�s�b�l. �gy j�tt l�tre a pulin�l r�videbb sz�r�, lebicsakl� f�l� terel�kutya, amely gyorsan n�pszer� lett a p�sztorok k�z�tt, hiszen minden j�sz�g mellett haszn�lhat� volt. A pumi elnevez�st, amely val�sz�n�leg Pomer�nia nev�b�l sz�rmazik, el�sz�r 1795-ben �rt�k le, majd Pethe Ferenc is megeml�ti a Term�szet Hist�ri�ja c�m� m�v�ben 1815-ben. Els� ismert teny�szt�je gr�f Festetics S�muel volt.

Sok�ig a pulit �s a pumit nem tekintett�k k�l�n�ll� fajt�knak, csak 1920-ban t�rt�nt meg a k�t fajta elk�l�n�t�se. A pumi els� fajtale�r�s�t 1935-ben Anghi Csaba k�sz�tette. A II. vil�gh�bor� ut�n az 1950-es �vekben kezd�d�tt �jra a teny�szt�s meglehet�sen heterog�n k�llem� egyedekkel. Az �csag Imre �ltal ir�ny�tott nemes�t�s sokat jav�tott a fajta megjelen�s�n.

Ennek ellen�re a pumi a 90-es �vekig el�g ismeretlen maradt haz�nkban, mik�zben a skandin�v orsz�gok lak�i, els�sorban a finnek megkedvelt�k ezt a fajt�t, �s meglehet�sen sok pumit tartottak. Hasonl�an a mudihoz, ebben a fajt�ban is felismert�k azokat az �rt�keket, amelyeket a term�szetkedvel� �szakiak keresnek egy kuty�ban. A 90-es �vek v�zv�laszt� abb�l a szempontb�l, hogy a pumi szinte robban�sszer�en ismert lett Magyarorsz�gon is, nem utols� sorban az agility elterjed�s�nek, ismerts�g�nek k�sz�nhet�en, hiszen a pumit szinte erre a sportra tal�lt�k ki. Sz�mos t�rzsk�nyvezett kutya ma is p�sztorok mellett dolgozik. A fajta t�rzsk�nyve ma is nyitott.

K�lleme �s jelleme

A pumi kism�ret�, kisfogyaszt�s� kutya, amely megjelen�s�ben le sem tagadhatn� a terrier �s�ket. Sz�rzete 3-7 cm, tincses, nem nemezesedik, de rendszeres �pol�st ig�nyel, aj�nlatos olykor trimmelni. Leggyakrabban a sz�rke k�l�nb�z� �rnyalataiban fordul el�, de van feh�r, fekete �s v�r�sesbarna sz�n� is.

A pumi egy n�gy l�bon j�r� vitalit�sbomba, amelynek energi�ja kimer�thetetlen. Rendk�v�l �ber, v�lem�ny�nek mindig hangos csahol�ssal, ugat�ssal ad hangot, amely szok�sa esetleg a szomsz�dok tetsz�s�t nem mindig nyeri el. Nagyfok� mozg�sig�ny�t legink�bb kertes h�zban k�pes kiel�g�teni, lak�sban csak az tartsa, aki naponta t�bb �r�t tud r� sz�nni. Gyorsan tanul, hihetetlen�l mozg�kony, ide�lis a k�l�nb�z� kuty�s sportok �z�s�re. Szeret szerepelni, a figyelem k�z�ppontj�ban lenni, „boh�ckodni”, ez�rt els�sorban akt�v, mozgalmas �letet �l� csal�doknak aj�nlhat�.