Felnőtt kutyák viselkedészavarai / Idegen testek lenyelése

Gyakori probléma, hogy a kutyák ehetetlen tárgyakat (zokni, papír zsebkendő, spárgagombolyag, stb.) fogyasztanak el. Ez az abnormális viselkedés a kártételen túl a kutya egészségét is veszélyezteti.
Az ilyen abnormális viselkedésnek több oka lehet. Ritkábban a nem megfelelő táplálkozás miatt kialakuló hiánybetegség, illetve nyelőcső eredetű elváltozás áll a háttérben, amelyeket állatorvosi vizsgálattal lehet kiszűrni. Az esetek többségében azonban a problémát viselkedészavar okozza.

Leggyakoribb ok az unalom. A kölyökkutya mindent a szájába vesz, megkóstol, hiszen így fedezi fel a környezetét. Ha az unatkozó felnőtt kutya nem talál más elfoglaltságot, megmaradhat ez a viselkedésforma.
Ha egy kutyával nem foglalkoznak, és nem talál magának semmit, ami lekötheti figyelmét és fölös energiáit, az embertársaság hiánya miatt a tárgyakhoz fordulhat.
Ilyenkor persze a rongálás nem szándékos, de miért eszik meg a talált tárgyakat? A zsákmányszerző ösztön részeként a tárgyak megszerzése, birtoklása szorosan összefügg azok elfogyasztásával. Ezért fordulhat elő, hogy részlegesen vagy teljesen megeszik az adott tárgyat, pedig csak a megismerés, felfedezés volt az eredeti cél.

A kezelés alapja a foglalkoztatás:

• Kutyánknak megfelelő aktív játékot és feladatokat kell biztosítanunk.
• Naponta többször is sétáltassuk, jó hosszan, hogy kifáradjon, lehetőleg olyan helyen, ahol találkozhat más kutyákkal is, amelyek lekötik a figyelmét.
• Olyan tárgyakat adjunk neki, amikkel sokáig el tud szórakozni, pl. műcsont. Pici könnyen lenyelhető tárgyakkal, játékokkal ne hagyjuk játszani.
• Ha látjuk, hogy számára veszélyes tárgyat készül elfogyasztani, tereljük el a figyelmét, és egy óvatlan pillanatban vegyük el azt tőle.
• Segíthet még, ha a kutya napi ételadagját több részre elosztva adjuk oda neki, így a teltségérzet miatt talán nem akar mindent lenyelni.

Ha a tárgy lenyelését nem tudjuk megakadályozni és biztosan lenyelte azt a kutya, akkor a tárgy jellegétől függően célszerű mielőbb állatorvoshoz fordulni. Az idegen testek többségét röntgennel ki lehet mutatni. Mivel ilyen esetekben fennáll a gyomor-bélcsatorna elzáródásának veszélye, ami visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ezért legtöbbször a lenyelt idegen test sebészi úton történő eltávolítása jelentheti a megoldást.

Ha a kölyökkutyának nem engedjük meg, hogy mindent a szájába vegyen és játsszon idegen tárgyakkal, illetve ha biztosítjuk a gyakori elfoglaltságot számára, az ilyen viselkedésproblémák általában elkerülhetőek.

A kölyökkori játék fontossága

A kölykök játékának nagyon fontos szerepe van az állatok fejlődése és későbbi viselkedése szempontjából. A játék nem csak a jókedv kifejezője, hanem az energia levezetésében is segít, valamint általa ismerkedhetnek meg a kölykök a különböző tárgyakkal, a fajtatársakkal és a környezetükkel, így a gazdájukkal is.

A kölyökállatok személyiségének alakulását döntően befolyásolják az élet első heteinek történései. Újszülött kor első két hetében a veleszületett reflexek (szopó-és nyelő), illetve a stimulációt igénylő (széklet-és vizeletürítési) reflexek határozzák meg az állat viselkedését. E korai időszakban a tej, mint táplálék, a nyugodt, meleg és biztonságos környezet elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez. A kölykök korai kézbevételét sokáig elítélték, de ma már több szakértő is egyetért abban, hogy a kézbevétel nem ártalmas, sőt a gazda szagának megismerésével, a hőmérsékletváltozás megtapasztalásával, mint korai, pozitív tapasztalat, inkább hasznos a kiskutya fejlődésére nézve.

A második hetet követően, a szemek kinyílásával és a hallás finomodásával új lehetőségek tárulnak a kölykök elé. Ilyenkor kezdődik a környezet felfedezése. Lényeges, hogy a felfedezésre váró világ megfelelő mennyiségű és minőségű ingert nyújtson a kölyöknek, mind mentális, mind fizikai, mind szociális téren.
A 3-12. hétig tartó korszakot a korai szocializáció időszakának nevezzük, amelyet számos olyan történés és tanulás jellemez, mely meghatározó a kölyök későbbi személyiségének kialakulásában.

A kölyköket érő ingereket négy nagyobb csoportba sorolhatjuk. Ezek a következők:

1. élettelen környezet fizikai ingerei (hangok, fények, hőmérséklet, stb.)
2. anya, vagy elsődleges gondozó
3. alomtársak, későbbi fajtársak
4. egyéb élőlények, köztük az ember

A 3-5. hét közötti időszakban a legmeghatározóbb az alomtársakkal és az anyával kapcsolatos játékos tanulás, hiszen a fajtársak közötti viselkedés alapjainak elsajátítása ekkor kezdődik.
Az egymással folytatott játék során a kölykök gyakorolják a domináns, vagy éppen ellenkezőleg a megadó viselkedés elemeit. A játék, továbbá lehetővé teszi a felderítést, felfedezést és más, később fontossá váló tevékenységek gyakorlását is.

A kutyák -kevés kivételtől eltekintve- játékos viselkedésüket egész életükben megtartják és ez fontos részét képezi az emberekkel (gazdikkal) kialakított kapcsolatuknak.
Egyre inkább teret nyer az a felfogás, hogy a kölykök korai nevelését, a külvilág ingereivel való találkozásokat nem véletlenszerű történésekként kell kezelni, hanem komoly megfontolások alapján, felépített rend szerint kell szabályozni. Az 5-10. hét közötti időszak ideális a korai nevelés elkezdéséhez. Ez az időpont azért is fontos, mert általában ebben az időszakban kerülnek új gazdához a kölykök. A játékos nevelést már a kölyök hazavitele utáni pár napban -ha megszokta új környezetét- elkezdhetjük.

A szocializáció fontos részét képezi az idegen fajtársakkal való ellenőrzött ismerkedés és játék.
Ha lehetőségünk van, érdemes a kölyköket olyan szisztéma szerint oltatni, hogy 8-10 hetes kortól találkozhasson idegen kutyákkal is. Sok helyen már indítanak úgynevezett óvódás csoportokat a kutyaiskolákban, ahol a tanítás célja elsődlegesen a többi kölyökkel, és a csoportba bevitt és biztosan helyesen viselkedő felnőtt kutyákkal való találkozás, játék és ismerkedés.

A kutyák mindent eláruló mozdulatai

A FIGYELEM
Ha a négylábú kedvenc éppen ébren van és gazdája mellette tartózkodik, akkor ráfigyel. Ez visszavezethető a kutya falkaszellemére. Márpedig ha nem csoportban van, akkor a gazdáját tekinti falkavezérnek. A figyelem abban mutatkozik meg, hogy az illetőt éberen nézi és farkával nem csóvál, hanem azt - fajtától függően - vízszintesen, vagy felemelve tartja. Ilyenkor a kutya hegyezi fülét sőt, gyakran láthatjuk, ahogy orrával apró szagló mozgásokat végez. A láb ilyenkor megmerevedik és a test egy kicsit előredől.
Érdemes megemlíteni, hogy ha a kutyák - különösen a vadászkutyák- valamire módfelett figyelnek, vagy vadásznak, gyakran felemelik valamelyik első lábukat. Nincs tehát semmi baja annak a lábnak, csak valami érdekfeszítő dolog lehet a környéken.

A JÁTÉK
A legkedvesebb téma: a játék. Egy játszó kutya mindig szívmelengető látvány. Ha kutyánk játékra hív, azt általában egy kis ugatással kezdi, aztán első lábait előrenyújtva hátsó felét égnek állítva, látványos csóválással folytatja. Ilyenkor nem is lehet nekik ellenállni. Hozzuk a ladbát, a műanyag sünit, vagy bármit és lássunk hozzá a játékhoz!
Külső szemlélődő számára két kutya játéka gyakran tűnhet verekedésnek. Egy karcolás sem esik azonban kutyákon, hacsak nem viszik túlzásba a játékot. Rendszerint itt is megvan az alá-fölérendeltségi viszony. A játék egyik formája a kergetőzés, amikor az űzött kutya farkát maga alá húzva szedi a lábát, míg az üldöző domináns testtartással kackiásan fut utána. Érdemes ügyelnünk arra, hogy minket el ne sodorjanak, mert a játék hevében nem jut idő minden "akadály" kikerülésére. A másik eset a birkózás: az egyik kutya hátán fekszik, s égnek állnak tappancsai, míg a másik felette áll. A játékszabályok szerint megengedett a rugalódzás és csapkodás a lábakkal, valamint egymás rágcsálása, különös tekintettel a pofára, a nyakra és a fülre. A birkozás egy másik formációja, amikor testük elülső részével egymásnak ugranak és két lábon állva egymást harapdálják, persze csak finoman.

A NYUGALOM ÉS BIZTONSÁGÉRZET JELEI
Kutyánk egész biztosan nyugodt, ha egyenletesen - nem túl szélsőséges mozdulatokkal - csóvál. (Ha ugyanis a csóválás gyors és lendületes, akkor kutyánkon a kitörő öröm jeleit láthatjuk!)
Tipikus jelenség, hogy ha egy kutya biztonságban érzi magát, akkor égnek álló tappancsokkal, hanyatt fekve alszik. Megteheti, hiszen biztos abban, hogy felfedett legérzékenyebb testrészeit senki nem fogja bántani. A jó viszony érdekében javaslom, hogy ne éljünk vissza bizalmával: soha nem lepjük meg hirtelen a kutyát ilyenkor.

MAGÁNY, ROSSZKEDV
Ha egy kutya magányos, előretartott fejjel vonít. Bánatában - egy félreeső helyen összekucorodva - sokat alszik. Ha ébren van, akkor leszegett fejjel föl-alá kullog. Farkát leengedi, feje is, füle is lóg és nem figyel környezetére. Mondanunk sem kell, hogy egy kis foglalkozással, játékkal és jutalomfalattal könnyen feldobhatjuk. Ha mégsem vidul fel kedvencünk, akkor elképzelhető, hogy valami baja van. Ilyenkor a gazda feladata, hogy tüzetesen és folyamatosan figyelje kutyájának viselkedését és szükség esetén állatorvoshoz vigye.

AZ AGRESSZIVITÁS
A kutya agresszív attitűdje a mély, vészjósló ugatásból vagy morgásból azonnal kiderül. A fentebb leírt figyelő állás kiegészül azzal, hogy hátán borzolódik a szőr, izmai megmerevednek és esetleg vicsorít. Fontos tudni, hogy ha mereven a kutya szemébe nézünk, azt ő támadásként értelmezi. Ez tehát kerülendő, de nem jelenti a határozottság mellőzését. Ha egy kutya agresszív soha ne meneküljünk előle, hiszen az "űzött vadhoz" fogunk hasonlítani és ezzel a kutya vadászszellemét ébresztjük fel. Ugyanígy, nem tanácsos hátat fordítani neki. Határozott, de nem ideges hangon és minden hirtelen mozdulatot mellőzve utasítsuk.

KUTYÁK TALÁLKOZÁSA
Ha két kutya találkozik, a szagnyomoknak különös jelentősége van. A fák tövében, oszlopoknál hagyják "névjegyüket", hogy hírt adjanak jelenlétükről a területen. Találkozáskor azonosítás céljából szaglásszák egymás nemi szervét. Egy ilyen szituációban is azonnal látható, hogy két kutya barátságosan, vagy ellenségesen közelít egymáshoz. Előbbit farokcsóválással, míg az ellenséges fellépést hátukon borzolódó szőrrel jelzik. Rögtön kiderülnek az erőviszonyok, ugyanis az egyik kutya általában felemelt fejjel, kiemelt szüggyel jelzi, hogy magát tartja dominánsnak, míg a másik elfordul, esetleg behúzza a farkát maga alá és hátracsapja füleit.

BEHÓDOLÁS
A behódolás - akár kutya, akár emberrel szemben történik - többféleképpen nézhet ki. Amikor a kutya behúzza maga alá farkát, fülét leszorítva "sunyít" és megroggyantott lábakkal áll, összhatásában úgy fest, mintha a lehető legkisebb térfogatúra szeretné magát összecsomagolni. Ilyen esetben nem megadásról van szó, csak érezteti, hogy alárendeli magát a másik félnek.
Ha hátára fekszik és lábait felemelve mutatja hasát és lágy részeit - a legérzékenyebb részeket-, akkor jelzi, hogy megadta magát. Füle le van lapulva és farka gyakran maga alá van húzva. Ez a kutya nem fog támadni, sem harcolni. (Itt most nem beszélünk arról az esetről, amikor némi vakarás és simogatás reményében dobja magát hasonló pozícióba a kutya :)

UDVARLÁS
Ha eljön a párzás időszaka, akkor a lány kutya kelleti be tornamutatványokat, amellyel a felkínálkozást fejezi magát. Hátán fekve mutat ki. Jellemző, hogy a kanok előtt sétál el, úgy téve, mintha ő csak véletlenül járna arrafelé. A kanoknak több sem kell. Elkezdődik az, amit én csak "vonatozásnak" hívok. A szuka büszkén lépdel elől, a kan pedig mögötte halad és folyamatosan az előtte lévő hátsót szaglássza.

Hogyan értsük meg kutyánkat?

Több mint 12.000 éve a kutyák nagyon szoros kapcsolatban állnak az emberekkel. Tulajdonképpen a kapcsolat még korábban, az ember és a farkas között kezdődött. Bár a kutyát kezdetben különböző feladatok - mint az őrzés, vadászat, mentés - ellátására tartották, már a korai időkben is különleges kapcsolat alakult ki ember és kutya között, mely kölcsönös szereteten, bizalmon és megértésen alapult.

A kutya viselkedésének könnyebb megértéséhez álljon itt néhány hasznos információ.

A kutya érzékszervei

A vadonban a kutyák túlélését a vadászat biztosította, és érzékelésük úgy fejlődött ki, hogy minél inkább segítse őket ebben. A hallásuk, látásuk, tapintásuk, ízlelésük és szaglásuk kritikus fontosságú, de napjaink kutyáinak érzékelését az egyes fajták tenyésztése is befolyásolja. Az afgán agár és a saluki például a látása alapján vadászik, csak akkor mozdul meg, ha látja a zsákmányt. Ugyanakkor a vérebek, a basset hound és a beagle szag alapján vadásznak és órákig is képesek követni a szagot.

Tulajdonképpen valamennyi kutya szaglása nagyon jó, az orruk körülbelül olyan érzékeny, mint a mi látásunk, ha meg kell különböztetni két személyt. A szaglás nem csak az eledel megtalálása miatt fontos, de a kutya kommunikációjának egyik fontos eszköze.

Bár jól látnak távolra, a legtöbb kutya nem képes a 25 centiméternél közelebbi tárgyakra fókuszálni. Képesek különbséget tenni színek között és szürkületben az embernél sokkal jobban látnak.

Bár a részleteket nem látják jól, a kutyák nagyon érzékenyek a mozgásra, az álló tárgyat vagy személyt talán nem veszik észre a távolból, de azonnal meglátják, ha mozogni kezd.

A kutya hallása nagyon fejlett és sokkal tágabb frekvencián és nagyobb távolságról hallanak, mint az emberek. Ezt a képességüket gyakran ki is használják ultrahang sípokkal. A kutyák számára bizonyos hangok, pl. a porszívó, egyéb háztartási gép, hangja kellemetlen lehet. A felálló fülű, vagy a fülüket elfordítani képes fajták hallása különösen jó.

Az ízlelés, csakúgy, mint a szaglás fontos szerepet játszik annak eldöntésében, hogy az egyes kutyák milyen eledeleket szeretnek. A legtöbb kutya sokféle ízt szeret.

Mint a többi emlős, a kutya is érzékeny a hőmérséklet-változásra és a fájdalomra, és boldogan reagál egy baráti érintésre. A test érzékenysége fajtánként változó, de legtöbbjük szereti, ha a feje, háta vagy mellkasa táján vakarják. Ugyanakkor sokuk védekezik, ha a farkukon, vagy lábukon érintik meg.

Szagok

A szagok nagyon fontos információkkal szolgálnak a kutyának a környezetéről, gyakorlatilag a kutyavilág újságjainak is tekinthetők. A kutya a szagokon keresztül kétféle módon kommunikálhat. Először is elhelyezhet szagmintákat (ürülékben, vizeletben, stb.) más kutyák számára, másodszor pedig a saját testszaga is információkat hordoz.

A vizelés a kutyáknál nem csak az ürítés funkcióját tölti be. A legtöbb gazda tisztában van azzal, hogy a kanok szeretik kis mennyiségben több helyen elvégezni a dolgukat. Ez a terület kijelölését és a kutya jelenlétére való figyelemfelhívást jelenti. Ha a kan a lábát felemelve vizel, az így elhelyezett szagminta orrmagasságban lesz. Néhány szuka is felemeli egyik lábát vizeléskor, sőt, néhányuk akrobataként két lábát felemelve végzi el a dolgát.

Mind a szukák, mind pedig a kanok megvizsgálják a szagnyomokat, és esetleg erre helyezik el saját jelüket is. Bár a háziasított kutyák részére a terület kijelölése kevésbé fontos, jobban érzik magukat akkor, ha saját, ismert szagukat érzik a területükön.

A szukák vizelete nemi ciklusukról is tájékoztatást nyújt. A kanok ezt észreveszik, és gyakran nagy távolságból is odamennek, ahol megtalálják a tüzelő szukát.

A kommunikáció másik fontos eszköze a testszag. Ezt az illatot az elsősorban a pofa, a végbélnyílás és a farok körül elhelyezkedő mirigyek termelik. Ha két ismeretlen kutya találkozik, szaglászással vizsgálják meg egymást. Az alázatosabb kutya a további szaglászás elkerülése végett a farkát lábai közé húzza.

Testbeszéd

Egyik oka annak, hogy a kutyák ilyen jó háziállatok, hogy remekül tudnak kommunikálni az emberrel. A kutyák a gazdáikra úgy tekintenek, mint családjuk tagjaira és gyorsan megértik szándékaikat és hangulatukat. Ha egy gazda megérti, hogy kommunikál kutyája más ebekkel, ez segíteni fogja abban, hogy pontosan értékelni tudja kutyája reakcióit.

A kutyák rengeteg jellel kommunikálnak egymással, melyek közé arckifejezések, testhelyzetek, hangok és szagok tartoznak. A kutya a száját, szemeit, füleit és a farkát használja érzelmei kifejezéséhez. Ezen jeleket olvasva kiderül, hogy a különböző helyzetekben melyik kutya az uralkodó.

A magát bátornak és agresszívnek érző kutya azt próbálja közvetíteni, hogy nagyobb és erősebb a másiknál. Így kihúzza magát, fülei és farka feláll, megfeszíti mellkasát és esetleg nyaka körül és a hátán felborzolja szőrét. Esetleg lassan csóválja a farkát és morog.

Ugyanakkor egy alázatos kutya kisebbnek és fiatalabbnak akar látszani - egy felnőtt kutya nem támad meg egy kölyköt, csak megkergeti. A domináns állatot oldalról közelíti meg, a földhöz simulva, a farkát alacsonyan tartva és lelkesen csóválva. Esetleg megpróbálja a domináns kutya vagy személy mancsát és pofáját megnyalni, és ha mindez nem elég, akár a hátára is fekszik. Ebben a pozícióban néhány kutya akaratlanul is kiengedhet egy kis vizeletet.

A viselkedés egyik összetevője, mely minden kutyára jellemző, és mindenki jól ismeri, a farkcsóválás. A legtöbb ember tudja, hogy a laza, szabad farkcsóválás az öröm és barátság jele. A túlzott farkcsóválás, mely az egész farra kiterjed, az alázatos kutyák és a rövid farkú kutyák jellemzője.

A farok ugyanakkor más érzelmek kifejezője is lehet. Ha a farkcsóválás lassú és merev, és a háttal egy vonalban történik, az a düh kifejezése. Ha alacsonyan történik, a félelem mutatója.

A normális faroktartást a tenyésztés és a farok megkurtítása befolyásolta. Néhány fajta (mint például a whippet) lógatva tartja a farkát, de általában ha a farok a gerincnél 45 fokkal magasabban van, az az érdeklődés és az éberség jele.

A kutya arckifejezése sokat elárul kedvéről, kifejezheti, hogy a kutya ideges vagy boldog, ijedt vagy játékos.

A füleit hegyezi, ha éber és figyelmesen hallgat, de a fejére simítja, ha örül, alázatos vagy fél. Ahhoz, hogy ezt jól megítéljük, ellenőrizzük a többi jelet.

A szemek hunyorítása vagy becsukása az öröm és a behódolás jele, ha pedig a szemek teljesen nyitva vannak, a kutya agresszív.

A vadonban a falkavezér már azzal is sakkban tudja tartani az alárendelt kutyákat, hogy rájuk bámul. A két állat addig bámul egymásra, míg az egyik győzedelmeskedik, a másik lehajtja a fejét és elfordul. Ha a bámulás azután is folytatódik, hogy az alázatosabb kutya más irányba nézett, zavarodottá válhat, és félelemből haraphat. Ha a szemkontaktus nem törik meg, a domináns kutya más módon próbálja megerősíteni a fenyegetést.

A gazdának nem szabad a kutyát bámulni, ha annak agresszív vagy ideges hajlamai vannak, ez támadást provokálhat ki. Ugyanakkor a szelíd, rendszeres szemkontaktus megerősíti a kutyát és fejleszti a kapcsolatot.

Az alázatos kutyák és néhány fajta, mint pl. a labrador, "mosolygónak" tűnhet, amikor kinyitja a száját és megmutatja fogait. Ugyanakkor az agresszív reakcióknál is hátrahúzódnak az ajkak, hogy minél több fog láthatóvá váljon, és mindezt morgás kíséri.

A kutya úgy jelzi, hogy játszani akar, hogy felemeli első lábát, vagy meghajol, közben pedig ugat. Ugyanezt jelzi, ha valamilyen játékot nyújt a kiszemelt partner felé, vagy ráugrik egy másik kutyára.

Hangok

Gyakorlatilag amint megszületnek, a kölykök több hangot adnak ki, az anya ezekből felismeri, mikor éhesek, elégedettek vagy mikor vannak fájdalmaik. Az első ugatást 3-6 hetes korukban hallhatjuk. A kutya az ugatással sokféle érzelmet próbál kifejezni, különböző helyzetekben különböző hangokat hallat. Ugat figyelmeztetésként, üdvözlésként, játék közben és figyelemfelkeltésként.

A kutya fenyegetésként, félelemből, vagy saját védelmében morog. Soha ne közeledjünk egy morgó kutyához, mert ez támadást provokálhat ki. A kutyák moroghatnak játék közben is, de ilyenkor testtartásukból tisztán látszik, hogy nem támadó szándékúak. Néhány kutya moroghat, amikor gazdája becézgeti, de ezt is mindig laza testtartással, az agresszió jele nélkül teszi.

A vonítás egy messzi hívás, sokkal távolabbról hallható, mint az ugatás. A vonító kutya általában egyedül van, és valamilyen kapcsolatra vágyik. A nyöszörgés és a nyafogás alárendeltségben, üdvözléskor és fájdalom esetén hallható, a csaholás vereség és fájdalom esetén, a magas hangú csaholás pedig izgalom esetén.

Viselkedés etetéskor

A kutyák természetüknél fogva ragadozók, bár igen rugalmasak az étrendjükben és szabadon is gyakran esznek növényi táplálékokat. Bár a házi kedvencek máshogy kapják eledelüket, mint vad őseik, a táplálékválasztás alapja azonos.

Bár néhány kutya egyáltalán nem válogatós, néhány fajta rossz evő. A kutyák inkább a húsos eledeleket részesítik előnyben a gabona-alapú eledelekkel szemben. Szeretik a különböző ízeket, nagyon kedvelik az édes, sós, vagy erős ízű táplálékokat is. Az eledel szaga is nagyon fontos számukra.

A legtöbb kutya boldogan eszi ugyanazt az eledelt minden nap. Ez természetes, hiszen a kiegyensúlyozott étrend minden szükséges tápanyagot biztosít nekik. Ugyanakkor néhányuk szereti a változatosságot, ilyenkor érdemes a szokásos eledel más ízesítésű változatát adni az állatnak.

A legtöbb kifejlett kutya naponta egyszer eszik, de bármilyen rendszerhez alkalmazkodik, ugyanakkor szívesen veszi, ha naponta több kisebb adagban kapja meg a napi mennyiséget. Bárhogy is etetjük a kutyát, figyeljünk arra, hogy a teljes bevitt energiamennyiség megfeleljen a szükségleteinek, és minden szükséges tápanyagot tartalmazzon.

A legtöbb kutya hajlamos a szükségesnél többet enni, ha bármikor hozzájuthat táplálékhoz. Eledelüket védik, és még domináns egyedeket is megtámadhatnak ilyenkor. A kutyát már kölyökkorától arra kell nevelni, hogy a gazdája kérésére otthagyja az eledelét. Ugyanakkor a gyerekeknek tudniuk kell, hogy evés közben nem tanácsos a kutyát zavarniuk.

Szexuális viselkedés

A többi állathoz hasonlóan a kutyák alapösztöne a fajfenntartás. Ugyanakkor a szukák csak bizonyos időszakokban párzanak, általában évente kétszer. Másfelől a kan az év bármelyik időszakában képes párzásra, és ha lehetősége van rá, nagy távolságokat is megtesz, hogy tüzelő szukát találjon.

A szuka általában 3 hétig tüzel, és ilyenkor a kanok számára nagyon vonzóvá válik. Ilyenkor a szuka viselkedése is megváltozhat, izgatottabb és nyugtalanabb lehet, de általában a tüzelés második hetéig nem engedi magához a kanokat. Ugyanakkor a szukák különbözőek, és néha a tüzelés első és utolsó napján is hajlandóak párzásra. Ezért ügyeljünk arra, hogy a tüzelés teljes ideje alatt biztonságban tartsuk a szukát.

Néhány szuka vemhesség jelét mutathatja a tüzelés után 1-2 hónappal, akkor is, ha nem vemhes. A szuka tejet termelhet, és egyéb jeleket is mutathat, ilyenkor keressük fel az állatorvost.

A fajfenntartás ösztöne által irányított viselkedés a gazdákat zavarhatja, ilyenkor megfontolandó az ivartalanítás, amiben az állatorvos tud segíteni.

Ivarzás és fedeztetés

A szuka kutyák átlagosan 6 és 9 hónapos korukban tüzelnek először, és ekkor már termékenyek is. Ebben a korban a szukák még fejlődésben vannak, így semmiképpen sem tanácsos a kutyát ekkor befedeztetni, mert az egészségkárosodással járhat.
Az első alom ideális időpontja a harmadik, negyedik tüzelésre tehető, amikor a szuka már másfél-kétéves. Bár a legtöbb kutya élete végéig ivarzik, 8-9 éves kora után már ne pároztassuk.

Hogyan veheted észre, hogy tüzel a kutyád? Ilyenkor a külső nemi szervek megduzzadnak, és véres váladék folyik belőlük. Az ivarzó állat étvágya általában megnövekszik, gyakran, de egyszerre kevesebbet vizel, néha agresszívvá válik.
Ivarzás alatt fokozottan kell figyelned kutyádra, hiszen ebben az időszakban elszökhetnek a kanok után.

A tüzelés időtartama egyedenként változhat, de átlagban 20-25 napig tart. Az egészséges szukák félévente tüzelnek.
A tüzelés 7-9. napjáig a szukák általában nem engedik magukhoz a kant, sőt kifejezetten elutasítóak lehetnek. A 9-13. nap között, ami az optimális fedeztetési idő, a legtöbb szuka jellegzetes viselkedéssel tudatja párzásra való kézségét. A szuka ilyenkor dörgölődzik, farkát félrecsapja. Erre az időszakra a véres váladékképződés csökken, a váladék színe átlátszóvá válik.
A biztos eredmény érdekében a fedeztetést érdemes legalább egyszer megismételni. Ennek optimális időpontja az első fedeztetést követő 1-2 nap. Miután a szukában egyszerre 15-20 petesejt is megérik, így a többszöri fedeztetéssel növelhető a kiskutyák száma.

Ma már a szukák véréből a jellegzetes hormonális változások alapján meg tudják határozni a fedeztetés optimális időpontját, ami főleg tenyészállatoknál vált gyakorlattá. Ilyen vizsgálatot végeznek például a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Szülészeti Tanszékén. A vizsgálattal megelőzhető a többszöri, gyakran sikertelen fedeztetés és a meddőség bizonyos esetei is kiszűrhetők.

A tüzelés vége felé, függetlenül attól, hogy pároztattad-e kutyádat, a váladékozás megszűnik és a nemi szervek is visszanyerik eredeti formájukat.

A szuka egészségi állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, ha egyetlen egyszer sem ellik életében. Ha nem szeretnél kiskutyákat, jobb, ha ivartalaníttatod már fiatal korában. A rutinműtétnek számító beavatkozás után egy héttel kutyád már ismét a régi lesz. Tévhit az is, hogy a szuka a műtét után feltétlenül elhízik. Ez általában azért következik be, mert a tulajdonos ugyanannyi eledelt ad neki, mint a műtét előtt, ám ilyenkor már a nemi aktivitás hiánya miatt kedvencünknek kevesebb táplálékra van szüksége.

Vemhesség és ellés

A kutyák vemhessége átlagosan 63 nap. Ha tisztában vagy a fedeztetés pontos dátumával, könnyen kiszámolhatod az ellés várható időpontját.
Ha nem tudod a pároztatás időpontját, az ellés előtti napokban már tudsz egyes tünetekből következtetni. Az utolsó 10-12 napban, ha a szuka fekszik, esetenként látszik a magzatok mozgása. Ilyenkor a hasfal szinte hullámzik. Ha a szuka testhőmérsékletét is figyelemmel kíséred, szintén megállapíthatod az ellés időpontját. Az ellést megelőzően a kutya testhőmérséklete lecsökken és közvetlenül az ellés előtt 1 nappal még 1 Co-kal csökken, ami 37 Co körüli hőmérsékletet jelent a végbélben mérve. A kutyák normál testhőmérséklete 38 és 39 Co közé tehető.

1 héttel a várható ellés előtt feltétlenül vidd el állatorvoshoz a kutyád, aki megvizsgálja a hüvely és a méh állapotát, szükség esetén el is látja a kutyát, valamint hasznos tanácsokkal lát el.

Az ellés közeledtét az állat nyugtalansággal, szapora légzéssel jelzi. A tolófájások beindulásával általában a magzatvíz is elfolyik. Ezután általában sorozatban jönnek világra a kiskutyák. Ha sok a kölyök az első 4-5 után egy kisebb szünet következik, és utána folytatódik az ellés.
Ha a szuka nagyon elfáradt segíthetsz neki azzal, hogy kiszabadítod az újszülöttet a burokból, elszakítod a köldökzsinórt és szárazra törlöd. Fontos az is, hogy a kölyök szájából eltávolítsd az esetleges nyálkát.

Az ellés befejeztével meg kell mutatnod a kutyád állatorvosnak. Ilyenkor megvizsgálja, hogy nem maradt-e magzat benne és ellátja.
Az ellés után kb. 1 hétig barnás-zöldes váladék ürül a kutyából, ami teljesen normális. Normális a hasmenés is pár napig, amit a méhlepény elfogyasztása okoz.
Ha a kiskutyáknak farkaskörmük van, az állatorvos két napos korukban eltávolítja azokat, ha kéred. Ez a beavatkozás nem viseli meg nagyon a kis állatokat, azonban ha elmulasztjuk, később komoly gondokat okozhat, tehát érdemes túl lenni rajta.

A legtöbb kutyafajta általában gyorsan, könnyedén, minden segítség nélkül ellik. Vannak azonban egyes fajták, mint a francia bulldog, yorkshire terrier vagy a bullmasztiff, amelyeknél gyakran végződik az ellés császármetszéssel.
Ezért is fontos minden gazdinak figyelemmel kísérni kutyája ellését, hogyha bármilyen rendellenesség történik, azonnal tudja értesíteni az állatorvost.

Fontos, hogy a kölykök megfelelő mennyiségű és minőségű anyatejhez jussanak, ezért a szukád szakszerű táplálására külön gondot kell fordítanod, mind a vemhesség mind pedig a szoptatás alatt. A szoptatós szukák számára legmegfelelőbb a magas energiatartalmú munkakutyák számára kapható előregyártott állateledel. Fontos, hogy friss ivóvíz mindig legyen a szuka előtt.
A kölyköknek a negyedik héttől lehet az anyatej mellé kiegészítő táplálékot adni. Ebben az időben lehet az első féregtelenítést is elvégezni. Az első védőoltást, ha az anyakutya rendszeresen volt oltva, a 6. és 8. hét között kell beadatni.

A kiskutyák új gazdához kerülésének optimális időpontja a 8 hetes életkor, amikor kitűnő a szocializálódási képessége.