Feln�tt kuty�k viselked�szavarai / Idegen testek lenyel�se

Gyakori probl�ma, hogy a kuty�k ehetetlen t�rgyakat (zokni, pap�r zsebkend�, sp�rgagombolyag, stb.) fogyasztanak el. Ez az abnorm�lis viselked�s a k�rt�telen t�l a kutya eg�szs�g�t is vesz�lyezteti.
Az ilyen abnorm�lis viselked�snek t�bb oka lehet. Ritk�bban a nem megfelel� t�pl�lkoz�s miatt kialakul� hi�nybetegs�g, illetve nyel�cs� eredet� elv�ltoz�s �ll a h�tt�rben, amelyeket �llatorvosi vizsg�lattal lehet kisz�rni. Az esetek t�bbs�g�ben azonban a probl�m�t viselked�szavar okozza.

Leggyakoribb ok az unalom. A k�ly�kkutya mindent a sz�j�ba vesz, megk�stol, hiszen �gy fedezi fel a k�rnyezet�t. Ha az unatkoz� feln�tt kutya nem tal�l m�s elfoglalts�got, megmaradhat ez a viselked�sforma.
Ha egy kuty�val nem foglalkoznak, �s nem tal�l mag�nak semmit, ami lek�theti figyelm�t �s f�l�s energi�it, az embert�rsas�g hi�nya miatt a t�rgyakhoz fordulhat.
Ilyenkor persze a rong�l�s nem sz�nd�kos, de mi�rt eszik meg a tal�lt t�rgyakat? A zs�km�nyszerz� �szt�n r�szek�nt a t�rgyak megszerz�se, birtokl�sa szorosan �sszef�gg azok elfogyaszt�s�val. Ez�rt fordulhat el�, hogy r�szlegesen vagy teljesen megeszik az adott t�rgyat, pedig csak a megismer�s, felfedez�s volt az eredeti c�l.

A kezel�s alapja a foglalkoztat�s:

• Kuty�nknak megfelel� akt�v j�t�kot �s feladatokat kell biztos�tanunk.
• Naponta t�bbsz�r is s�t�ltassuk, j� hosszan, hogy kif�radjon, lehet�leg olyan helyen, ahol tal�lkozhat m�s kuty�kkal is, amelyek lek�tik a figyelm�t.
• Olyan t�rgyakat adjunk neki, amikkel sok�ig el tud sz�rakozni, pl. m�csont. Pici k�nnyen lenyelhet� t�rgyakkal, j�t�kokkal ne hagyjuk j�tszani.
• Ha l�tjuk, hogy sz�m�ra vesz�lyes t�rgyat k�sz�l elfogyasztani, terelj�k el a figyelm�t, �s egy �vatlan pillanatban vegy�k el azt t�le.
• Seg�thet m�g, ha a kutya napi �teladagj�t t�bb r�szre elosztva adjuk oda neki, �gy a telts�g�rzet miatt tal�n nem akar mindent lenyelni.

Ha a t�rgy lenyel�s�t nem tudjuk megakad�lyozni �s biztosan lenyelte azt a kutya, akkor a t�rgy jelleg�t�l f�gg�en c�lszer� miel�bb �llatorvoshoz fordulni. Az idegen testek t�bbs�g�t r�ntgennel ki lehet mutatni. Mivel ilyen esetekben fenn�ll a gyomor-b�lcsatorna elz�r�d�s�nak vesz�lye, ami visszaford�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�rhat, ez�rt legt�bbsz�r a lenyelt idegen test seb�szi �ton t�rt�n� elt�vol�t�sa jelentheti a megold�st.

Ha a k�ly�kkuty�nak nem engedj�k meg, hogy mindent a sz�j�ba vegyen �s j�tsszon idegen t�rgyakkal, illetve ha biztos�tjuk a gyakori elfoglalts�got sz�m�ra, az ilyen viselked�sprobl�m�k �ltal�ban elker�lhet�ek.

A k�ly�kkori j�t�k fontoss�ga

A k�lyk�k j�t�k�nak nagyon fontos szerepe van az �llatok fejl�d�se �s k�s�bbi viselked�se szempontj�b�l. A j�t�k nem csak a j�kedv kifejez�je, hanem az energia levezet�s�ben is seg�t, valamint �ltala ismerkedhetnek meg a k�lyk�k a k�l�nb�z� t�rgyakkal, a fajtat�rsakkal �s a k�rnyezet�kkel, �gy a gazd�jukkal is.

A k�ly�k�llatok szem�lyis�g�nek alakul�s�t d�nt�en befoly�solj�k az �let els� heteinek t�rt�n�sei. �jsz�l�tt kor els� k�t het�ben a velesz�letett reflexek (szop�-�s nyel�), illetve a stimul�ci�t ig�nyl� (sz�klet-�s vizelet�r�t�si) reflexek hat�rozz�k meg az �llat viselked�s�t. E korai id�szakban a tej, mint t�pl�l�k, a nyugodt, meleg �s biztons�gos k�rnyezet elengedhetetlen az eg�szs�ges fejl�d�shez. A k�lyk�k korai k�zbev�tel�t sok�ig el�t�lt�k, de ma m�r t�bb szak�rt� is egyet�rt abban, hogy a k�zbev�tel nem �rtalmas, s�t a gazda szag�nak megismer�s�vel, a h�m�rs�kletv�ltoz�s megtapasztal�s�val, mint korai, pozit�v tapasztalat, ink�bb hasznos a kiskutya fejl�d�s�re n�zve.

A m�sodik hetet k�vet�en, a szemek kiny�l�s�val �s a hall�s finomod�s�val �j lehet�s�gek t�rulnak a k�lyk�k el�. Ilyenkor kezd�dik a k�rnyezet felfedez�se. L�nyeges, hogy a felfedez�sre v�r� vil�g megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� ingert ny�jtson a k�ly�knek, mind ment�lis, mind fizikai, mind szoci�lis t�ren.
A 3-12. h�tig tart� korszakot a korai szocializ�ci� id�szak�nak nevezz�k, amelyet sz�mos olyan t�rt�n�s �s tanul�s jellemez, mely meghat�roz� a k�ly�k k�s�bbi szem�lyis�g�nek kialakul�s�ban.

A k�lyk�ket �r� ingereket n�gy nagyobb csoportba sorolhatjuk. Ezek a k�vetkez�k:

1. �lettelen k�rnyezet fizikai ingerei (hangok, f�nyek, h�m�rs�klet, stb.)
2. anya, vagy els�dleges gondoz�
3. alomt�rsak, k�s�bbi fajt�rsak
4. egy�b �l�l�nyek, k�zt�k az ember

A 3-5. h�t k�z�tti id�szakban a legmeghat�roz�bb az alomt�rsakkal �s az any�val kapcsolatos j�t�kos tanul�s, hiszen a fajt�rsak k�z�tti viselked�s alapjainak elsaj�t�t�sa ekkor kezd�dik.
Az egym�ssal folytatott j�t�k sor�n a k�lyk�k gyakorolj�k a domin�ns, vagy �ppen ellenkez�leg a megad� viselked�s elemeit. A j�t�k, tov�bb� lehet�v� teszi a felder�t�st, felfedez�st �s m�s, k�s�bb fontoss� v�l� tev�kenys�gek gyakorl�s�t is.

A kuty�k -kev�s kiv�telt�l eltekintve- j�t�kos viselked�s�ket eg�sz �let�kben megtartj�k �s ez fontos r�sz�t k�pezi az emberekkel (gazdikkal) kialak�tott kapcsolatuknak.
Egyre ink�bb teret nyer az a felfog�s, hogy a k�lyk�k korai nevel�s�t, a k�lvil�g ingereivel val� tal�lkoz�sokat nem v�letlenszer� t�rt�n�sekk�nt kell kezelni, hanem komoly megfontol�sok alapj�n, fel�p�tett rend szerint kell szab�lyozni. Az 5-10. h�t k�z�tti id�szak ide�lis a korai nevel�s elkezd�s�hez. Ez az id�pont az�rt is fontos, mert �ltal�ban ebben az id�szakban ker�lnek �j gazd�hoz a k�lyk�k. A j�t�kos nevel�st m�r a k�ly�k hazavitele ut�ni p�r napban -ha megszokta �j k�rnyezet�t- elkezdhetj�k.

A szocializ�ci� fontos r�sz�t k�pezi az idegen fajt�rsakkal val� ellen�rz�tt ismerked�s �s j�t�k.
Ha lehet�s�g�nk van, �rdemes a k�lyk�ket olyan sziszt�ma szerint oltatni, hogy 8-10 hetes kort�l tal�lkozhasson idegen kuty�kkal is. Sok helyen m�r ind�tanak �gynevezett �v�d�s csoportokat a kutyaiskol�kban, ahol a tan�t�s c�lja els�dlegesen a t�bbi k�ly�kkel, �s a csoportba bevitt �s biztosan helyesen viselked� feln�tt kuty�kkal val� tal�lkoz�s, j�t�k �s ismerked�s.

A kuty�k mindent el�rul� mozdulatai

A FIGYELEM
Ha a n�gyl�b� kedvenc �ppen �bren van �s gazd�ja mellette tart�zkodik, akkor r�figyel. Ez visszavezethet� a kutya falkaszellem�re. M�rpedig ha nem csoportban van, akkor a gazd�j�t tekinti falkavez�rnek. A figyelem abban mutatkozik meg, hogy az illet�t �beren n�zi �s fark�val nem cs�v�l, hanem azt - fajt�t�l f�gg�en - v�zszintesen, vagy felemelve tartja. Ilyenkor a kutya hegyezi f�l�t s�t, gyakran l�thatjuk, ahogy orr�val apr� szagl� mozg�sokat v�gez. A l�b ilyenkor megmerevedik �s a test egy kicsit el�red�l.
�rdemes megeml�teni, hogy ha a kuty�k - k�l�n�sen a vad�szkuty�k- valamire m�dfelett figyelnek, vagy vad�sznak, gyakran felemelik valamelyik els� l�bukat. Nincs teh�t semmi baja annak a l�bnak, csak valami �rdekfesz�t� dolog lehet a k�rny�ken.

A J�T�K
A legkedvesebb t�ma: a j�t�k. Egy j�tsz� kutya mindig sz�vmelenget� l�tv�ny. Ha kuty�nk j�t�kra h�v, azt �ltal�ban egy kis ugat�ssal kezdi, azt�n els� l�bait el�reny�jtva h�ts� fel�t �gnek �ll�tva, l�tv�nyos cs�v�l�ssal folytatja. Ilyenkor nem is lehet nekik ellen�llni. Hozzuk a ladb�t, a m�anyag s�nit, vagy b�rmit �s l�ssunk hozz� a j�t�khoz!
K�ls� szeml�l�d� sz�m�ra k�t kutya j�t�ka gyakran t�nhet vereked�snek. Egy karcol�s sem esik azonban kuty�kon, hacsak nem viszik t�lz�sba a j�t�kot. Rendszerint itt is megvan az al�-f�l�rendelts�gi viszony. A j�t�k egyik form�ja a kerget�z�s, amikor az �z�tt kutya fark�t maga al� h�zva szedi a l�b�t, m�g az �ld�z� domin�ns testtart�ssal kacki�san fut ut�na. �rdemes �gyeln�nk arra, hogy minket el ne sodorjanak, mert a j�t�k hev�ben nem jut id� minden "akad�ly" kiker�l�s�re. A m�sik eset a birk�z�s: az egyik kutya h�t�n fekszik, s �gnek �llnak tappancsai, m�g a m�sik felette �ll. A j�t�kszab�lyok szerint megengedett a rugal�dz�s �s csapkod�s a l�bakkal, valamint egym�s r�gcs�l�sa, k�l�n�s tekintettel a pof�ra, a nyakra �s a f�lre. A birkoz�s egy m�sik form�ci�ja, amikor test�k el�ls� r�sz�vel egym�snak ugranak �s k�t l�bon �llva egym�st harapd�lj�k, persze csak finoman.

A NYUGALOM �S BIZTONS�G�RZET JELEI
Kuty�nk eg�sz biztosan nyugodt, ha egyenletesen - nem t�l sz�ls�s�ges mozdulatokkal - cs�v�l. (Ha ugyanis a cs�v�l�s gyors �s lend�letes, akkor kuty�nkon a kit�r� �r�m jeleit l�thatjuk!)
Tipikus jelens�g, hogy ha egy kutya biztons�gban �rzi mag�t, akkor �gnek �ll� tappancsokkal, hanyatt fekve alszik. Megteheti, hiszen biztos abban, hogy felfedett leg�rz�kenyebb testr�szeit senki nem fogja b�ntani. A j� viszony �rdek�ben javaslom, hogy ne �lj�nk vissza bizalm�val: soha nem lepj�k meg hirtelen a kuty�t ilyenkor.

MAG�NY, ROSSZKEDV
Ha egy kutya mag�nyos, el�retartott fejjel von�t. B�nat�ban - egy f�lrees� helyen �sszekucorodva - sokat alszik. Ha �bren van, akkor leszegett fejjel f�l-al� kullog. Fark�t leengedi, feje is, f�le is l�g �s nem figyel k�rnyezet�re. Mondanunk sem kell, hogy egy kis foglalkoz�ssal, j�t�kkal �s jutalomfalattal k�nnyen feldobhatjuk. Ha m�gsem vidul fel kedvenc�nk, akkor elk�pzelhet�, hogy valami baja van. Ilyenkor a gazda feladata, hogy t�zetesen �s folyamatosan figyelje kuty�j�nak viselked�s�t �s sz�ks�g eset�n �llatorvoshoz vigye.

AZ AGRESSZIVIT�S
A kutya agressz�v attit�dje a m�ly, v�szj�sl� ugat�sb�l vagy morg�sb�l azonnal kider�l. A fentebb le�rt figyel� �ll�s kieg�sz�l azzal, hogy h�t�n borzol�dik a sz�r, izmai megmerevednek �s esetleg vicsor�t. Fontos tudni, hogy ha mereven a kutya szem�be n�z�nk, azt � t�mad�sk�nt �rtelmezi. Ez teh�t ker�lend�, de nem jelenti a hat�rozotts�g mell�z�s�t. Ha egy kutya agressz�v soha ne menek�lj�nk el�le, hiszen az "�z�tt vadhoz" fogunk hasonl�tani �s ezzel a kutya vad�szszellem�t �bresztj�k fel. Ugyan�gy, nem tan�csos h�tat ford�tani neki. Hat�rozott, de nem ideges hangon �s minden hirtelen mozdulatot mell�zve utas�tsuk.

KUTY�K TAL�LKOZ�SA
Ha k�t kutya tal�lkozik, a szagnyomoknak k�l�n�s jelent�s�ge van. A f�k t�v�ben, oszlopokn�l hagyj�k "n�vjegy�ket", hogy h�rt adjanak jelenl�t�kr�l a ter�leten. Tal�lkoz�skor azonos�t�s c�lj�b�l szagl�ssz�k egym�s nemi szerv�t. Egy ilyen szitu�ci�ban is azonnal l�that�, hogy k�t kutya bar�ts�gosan, vagy ellens�gesen k�zel�t egym�shoz. El�bbit farokcs�v�l�ssal, m�g az ellens�ges fell�p�st h�tukon borzol�d� sz�rrel jelzik. R�gt�n kider�lnek az er�viszonyok, ugyanis az egyik kutya �ltal�ban felemelt fejjel, kiemelt sz�ggyel jelzi, hogy mag�t tartja domin�nsnak, m�g a m�sik elfordul, esetleg beh�zza a fark�t maga al� �s h�tracsapja f�leit.

BEH�DOL�S
A beh�dol�s - ak�r kutya, ak�r emberrel szemben t�rt�nik - t�bbf�lek�ppen n�zhet ki. Amikor a kutya beh�zza maga al� fark�t, f�l�t leszor�tva "suny�t" �s megroggyantott l�bakkal �ll, �sszhat�s�ban �gy fest, mintha a lehet� legkisebb t�rfogat�ra szeretn� mag�t �sszecsomagolni. Ilyen esetben nem megad�sr�l van sz�, csak �rezteti, hogy al�rendeli mag�t a m�sik f�lnek.
Ha h�t�ra fekszik �s l�bait felemelve mutatja has�t �s l�gy r�szeit - a leg�rz�kenyebb r�szeket-, akkor jelzi, hogy megadta mag�t. F�le le van lapulva �s farka gyakran maga al� van h�zva. Ez a kutya nem fog t�madni, sem harcolni. (Itt most nem besz�l�nk arr�l az esetr�l, amikor n�mi vakar�s �s simogat�s rem�ny�ben dobja mag�t hasonl� poz�ci�ba a kutya :)

UDVARL�S
Ha elj�n a p�rz�s id�szaka, akkor a l�ny kutya kelleti be tornamutatv�nyokat, amellyel a felk�n�lkoz�st fejezi mag�t. H�t�n fekve mutat ki. Jellemz�, hogy a kanok el�tt s�t�l el, �gy t�ve, mintha � csak v�letlen�l j�rna arrafel�. A kanoknak t�bb sem kell. Elkezd�dik az, amit �n csak "vonatoz�snak" h�vok. A szuka b�szk�n l�pdel el�l, a kan pedig m�g�tte halad �s folyamatosan az el�tte l�v� h�ts�t szagl�ssza.

Hogyan �rts�k meg kuty�nkat?

T�bb mint 12.000 �ve a kuty�k nagyon szoros kapcsolatban �llnak az emberekkel. Tulajdonk�ppen a kapcsolat m�g kor�bban, az ember �s a farkas k�z�tt kezd�d�tt. B�r a kuty�t kezdetben k�l�nb�z� feladatok - mint az �rz�s, vad�szat, ment�s - ell�t�s�ra tartott�k, m�r a korai id�kben is k�l�nleges kapcsolat alakult ki ember �s kutya k�z�tt, mely k�lcs�n�s szereteten, bizalmon �s meg�rt�sen alapult.

A kutya viselked�s�nek k�nnyebb meg�rt�s�hez �lljon itt n�h�ny hasznos inform�ci�.

A kutya �rz�kszervei

A vadonban a kuty�k t�l�l�s�t a vad�szat biztos�totta, �s �rz�kel�s�k �gy fejl�d�tt ki, hogy min�l ink�bb seg�tse �ket ebben. A hall�suk, l�t�suk, tapint�suk, �zlel�s�k �s szagl�suk kritikus fontoss�g�, de napjaink kuty�inak �rz�kel�s�t az egyes fajt�k teny�szt�se is befoly�solja. Az afg�n ag�r �s a saluki p�ld�ul a l�t�sa alapj�n vad�szik, csak akkor mozdul meg, ha l�tja a zs�km�nyt. Ugyanakkor a v�rebek, a basset hound �s a beagle szag alapj�n vad�sznak �s �r�kig is k�pesek k�vetni a szagot.

Tulajdonk�ppen valamennyi kutya szagl�sa nagyon j�, az orruk k�r�lbel�l olyan �rz�keny, mint a mi l�t�sunk, ha meg kell k�l�nb�ztetni k�t szem�lyt. A szagl�s nem csak az eledel megtal�l�sa miatt fontos, de a kutya kommunik�ci�j�nak egyik fontos eszk�ze.

B�r j�l l�tnak t�volra, a legt�bb kutya nem k�pes a 25 centim�tern�l k�zelebbi t�rgyakra f�kusz�lni. K�pesek k�l�nbs�get tenni sz�nek k�z�tt �s sz�rk�letben az embern�l sokkal jobban l�tnak.

B�r a r�szleteket nem l�tj�k j�l, a kuty�k nagyon �rz�kenyek a mozg�sra, az �ll� t�rgyat vagy szem�lyt tal�n nem veszik �szre a t�volb�l, de azonnal megl�tj�k, ha mozogni kezd.

A kutya hall�sa nagyon fejlett �s sokkal t�gabb frekvenci�n �s nagyobb t�vols�gr�l hallanak, mint az emberek. Ezt a k�pess�g�ket gyakran ki is haszn�lj�k ultrahang s�pokkal. A kuty�k sz�m�ra bizonyos hangok, pl. a porsz�v�, egy�b h�ztart�si g�p, hangja kellemetlen lehet. A fel�ll� f�l�, vagy a f�l�ket elford�tani k�pes fajt�k hall�sa k�l�n�sen j�.

Az �zlel�s, csak�gy, mint a szagl�s fontos szerepet j�tszik annak eld�nt�s�ben, hogy az egyes kuty�k milyen eledeleket szeretnek. A legt�bb kutya sokf�le �zt szeret.

Mint a t�bbi eml�s, a kutya is �rz�keny a h�m�rs�klet-v�ltoz�sra �s a f�jdalomra, �s boldogan reag�l egy bar�ti �rint�sre. A test �rz�kenys�ge fajt�nk�nt v�ltoz�, de legt�bbj�k szereti, ha a feje, h�ta vagy mellkasa t�j�n vakarj�k. Ugyanakkor sokuk v�dekezik, ha a farkukon, vagy l�bukon �rintik meg.

Szagok

A szagok nagyon fontos inform�ci�kkal szolg�lnak a kuty�nak a k�rnyezet�r�l, gyakorlatilag a kutyavil�g �js�gjainak is tekinthet�k. A kutya a szagokon kereszt�l k�tf�le m�don kommunik�lhat. El�sz�r is elhelyezhet szagmint�kat (�r�l�kben, vizeletben, stb.) m�s kuty�k sz�m�ra, m�sodszor pedig a saj�t testszaga is inform�ci�kat hordoz.

A vizel�s a kuty�kn�l nem csak az �r�t�s funkci�j�t t�lti be. A legt�bb gazda tiszt�ban van azzal, hogy a kanok szeretik kis mennyis�gben t�bb helyen elv�gezni a dolgukat. Ez a ter�let kijel�l�s�t �s a kutya jelenl�t�re val� figyelemfelh�v�st jelenti. Ha a kan a l�b�t felemelve vizel, az �gy elhelyezett szagminta orrmagass�gban lesz. N�h�ny szuka is felemeli egyik l�b�t vizel�skor, s�t, n�h�nyuk akrobatak�nt k�t l�b�t felemelve v�gzi el a dolg�t.

Mind a szuk�k, mind pedig a kanok megvizsg�lj�k a szagnyomokat, �s esetleg erre helyezik el saj�t jel�ket is. B�r a h�zias�tott kuty�k r�sz�re a ter�let kijel�l�se kev�sb� fontos, jobban �rzik magukat akkor, ha saj�t, ismert szagukat �rzik a ter�let�k�n.

A szuk�k vizelete nemi ciklusukr�l is t�j�koztat�st ny�jt. A kanok ezt �szreveszik, �s gyakran nagy t�vols�gb�l is odamennek, ahol megtal�lj�k a t�zel� szuk�t.

A kommunik�ci� m�sik fontos eszk�ze a testszag. Ezt az illatot az els�sorban a pofa, a v�gb�lny�l�s �s a farok k�r�l elhelyezked� mirigyek termelik. Ha k�t ismeretlen kutya tal�lkozik, szagl�sz�ssal vizsg�lj�k meg egym�st. Az al�zatosabb kutya a tov�bbi szagl�sz�s elker�l�se v�gett a fark�t l�bai k�z� h�zza.

Testbesz�d

Egyik oka annak, hogy a kuty�k ilyen j� h�zi�llatok, hogy remek�l tudnak kommunik�lni az emberrel. A kuty�k a gazd�ikra �gy tekintenek, mint csal�djuk tagjaira �s gyorsan meg�rtik sz�nd�kaikat �s hangulatukat. Ha egy gazda meg�rti, hogy kommunik�l kuty�ja m�s ebekkel, ez seg�teni fogja abban, hogy pontosan �rt�kelni tudja kuty�ja reakci�it.

A kuty�k rengeteg jellel kommunik�lnak egym�ssal, melyek k�z� arckifejez�sek, testhelyzetek, hangok �s szagok tartoznak. A kutya a sz�j�t, szemeit, f�leit �s a fark�t haszn�lja �rzelmei kifejez�s�hez. Ezen jeleket olvasva kider�l, hogy a k�l�nb�z� helyzetekben melyik kutya az uralkod�.

A mag�t b�tornak �s agressz�vnek �rz� kutya azt pr�b�lja k�zvet�teni, hogy nagyobb �s er�sebb a m�sikn�l. �gy kih�zza mag�t, f�lei �s farka fel�ll, megfesz�ti mellkas�t �s esetleg nyaka k�r�l �s a h�t�n felborzolja sz�r�t. Esetleg lassan cs�v�lja a fark�t �s morog.

Ugyanakkor egy al�zatos kutya kisebbnek �s fiatalabbnak akar l�tszani - egy feln�tt kutya nem t�mad meg egy k�lyk�t, csak megkergeti. A domin�ns �llatot oldalr�l k�zel�ti meg, a f�ldh�z simulva, a fark�t alacsonyan tartva �s lelkesen cs�v�lva. Esetleg megpr�b�lja a domin�ns kutya vagy szem�ly mancs�t �s pof�j�t megnyalni, �s ha mindez nem el�g, ak�r a h�t�ra is fekszik. Ebben a poz�ci�ban n�h�ny kutya akaratlanul is kiengedhet egy kis vizeletet.

A viselked�s egyik �sszetev�je, mely minden kuty�ra jellemz�, �s mindenki j�l ismeri, a farkcs�v�l�s. A legt�bb ember tudja, hogy a laza, szabad farkcs�v�l�s az �r�m �s bar�ts�g jele. A t�lzott farkcs�v�l�s, mely az eg�sz farra kiterjed, az al�zatos kuty�k �s a r�vid fark� kuty�k jellemz�je.

A farok ugyanakkor m�s �rzelmek kifejez�je is lehet. Ha a farkcs�v�l�s lass� �s merev, �s a h�ttal egy vonalban t�rt�nik, az a d�h kifejez�se. Ha alacsonyan t�rt�nik, a f�lelem mutat�ja.

A norm�lis faroktart�st a teny�szt�s �s a farok megkurt�t�sa befoly�solta. N�h�ny fajta (mint p�ld�ul a whippet) l�gatva tartja a fark�t, de �ltal�ban ha a farok a gerincn�l 45 fokkal magasabban van, az az �rdekl�d�s �s az �bers�g jele.

A kutya arckifejez�se sokat el�rul kedv�r�l, kifejezheti, hogy a kutya ideges vagy boldog, ijedt vagy j�t�kos.

A f�leit hegyezi, ha �ber �s figyelmesen hallgat, de a fej�re sim�tja, ha �r�l, al�zatos vagy f�l. Ahhoz, hogy ezt j�l meg�t�lj�k, ellen�rizz�k a t�bbi jelet.

A szemek hunyor�t�sa vagy becsuk�sa az �r�m �s a beh�dol�s jele, ha pedig a szemek teljesen nyitva vannak, a kutya agressz�v.

A vadonban a falkavez�r m�r azzal is sakkban tudja tartani az al�rendelt kuty�kat, hogy r�juk b�mul. A k�t �llat addig b�mul egym�sra, m�g az egyik gy�zedelmeskedik, a m�sik lehajtja a fej�t �s elfordul. Ha a b�mul�s azut�n is folytat�dik, hogy az al�zatosabb kutya m�s ir�nyba n�zett, zavarodott� v�lhat, �s f�lelemb�l haraphat. Ha a szemkontaktus nem t�rik meg, a domin�ns kutya m�s m�don pr�b�lja meger�s�teni a fenyeget�st.

A gazd�nak nem szabad a kuty�t b�mulni, ha annak agressz�v vagy ideges hajlamai vannak, ez t�mad�st provok�lhat ki. Ugyanakkor a szel�d, rendszeres szemkontaktus meger�s�ti a kuty�t �s fejleszti a kapcsolatot.

Az al�zatos kuty�k �s n�h�ny fajta, mint pl. a labrador, "mosolyg�nak" t�nhet, amikor kinyitja a sz�j�t �s megmutatja fogait. Ugyanakkor az agressz�v reakci�kn�l is h�trah�z�dnak az ajkak, hogy min�l t�bb fog l�that�v� v�ljon, �s mindezt morg�s k�s�ri.

A kutya �gy jelzi, hogy j�tszani akar, hogy felemeli els� l�b�t, vagy meghajol, k�zben pedig ugat. Ugyanezt jelzi, ha valamilyen j�t�kot ny�jt a kiszemelt partner fel�, vagy r�ugrik egy m�sik kuty�ra.

Hangok

Gyakorlatilag amint megsz�letnek, a k�lyk�k t�bb hangot adnak ki, az anya ezekb�l felismeri, mikor �hesek, el�gedettek vagy mikor vannak f�jdalmaik. Az els� ugat�st 3-6 hetes korukban hallhatjuk. A kutya az ugat�ssal sokf�le �rzelmet pr�b�l kifejezni, k�l�nb�z� helyzetekben k�l�nb�z� hangokat hallat. Ugat figyelmeztet�sk�nt, �dv�zl�sk�nt, j�t�k k�zben �s figyelemfelkelt�sk�nt.

A kutya fenyeget�sk�nt, f�lelemb�l, vagy saj�t v�delm�ben morog. Soha ne k�zeledj�nk egy morg� kuty�hoz, mert ez t�mad�st provok�lhat ki. A kuty�k moroghatnak j�t�k k�zben is, de ilyenkor testtart�sukb�l tiszt�n l�tszik, hogy nem t�mad� sz�nd�k�ak. N�h�ny kutya moroghat, amikor gazd�ja bec�zgeti, de ezt is mindig laza testtart�ssal, az agresszi� jele n�lk�l teszi.

A von�t�s egy messzi h�v�s, sokkal t�volabbr�l hallhat�, mint az ugat�s. A von�t� kutya �ltal�ban egyed�l van, �s valamilyen kapcsolatra v�gyik. A ny�sz�rg�s �s a nyafog�s al�rendelts�gben, �dv�zl�skor �s f�jdalom eset�n hallhat�, a csahol�s veres�g �s f�jdalom eset�n, a magas hang� csahol�s pedig izgalom eset�n.

Viselked�s etet�skor

A kuty�k term�szet�kn�l fogva ragadoz�k, b�r igen rugalmasak az �trendj�kben �s szabadon is gyakran esznek n�v�nyi t�pl�l�kokat. B�r a h�zi kedvencek m�shogy kapj�k eledel�ket, mint vad �seik, a t�pl�l�kv�laszt�s alapja azonos.

B�r n�h�ny kutya egy�ltal�n nem v�logat�s, n�h�ny fajta rossz ev�. A kuty�k ink�bb a h�sos eledeleket r�szes�tik el�nyben a gabona-alap� eledelekkel szemben. Szeretik a k�l�nb�z� �zeket, nagyon kedvelik az �des, s�s, vagy er�s �z� t�pl�l�kokat is. Az eledel szaga is nagyon fontos sz�mukra.

A legt�bb kutya boldogan eszi ugyanazt az eledelt minden nap. Ez term�szetes, hiszen a kiegyens�lyozott �trend minden sz�ks�ges t�panyagot biztos�t nekik. Ugyanakkor n�h�nyuk szereti a v�ltozatoss�got, ilyenkor �rdemes a szok�sos eledel m�s �zes�t�s� v�ltozat�t adni az �llatnak.

A legt�bb kifejlett kutya naponta egyszer eszik, de b�rmilyen rendszerhez alkalmazkodik, ugyanakkor sz�vesen veszi, ha naponta t�bb kisebb adagban kapja meg a napi mennyis�get. B�rhogy is etetj�k a kuty�t, figyelj�nk arra, hogy a teljes bevitt energiamennyis�g megfeleljen a sz�ks�gleteinek, �s minden sz�ks�ges t�panyagot tartalmazzon.

A legt�bb kutya hajlamos a sz�ks�gesn�l t�bbet enni, ha b�rmikor hozz�juthat t�pl�l�khoz. Eledel�ket v�dik, �s m�g domin�ns egyedeket is megt�madhatnak ilyenkor. A kuty�t m�r k�ly�kkor�t�l arra kell nevelni, hogy a gazd�ja k�r�s�re otthagyja az eledel�t. Ugyanakkor a gyerekeknek tudniuk kell, hogy ev�s k�zben nem tan�csos a kuty�t zavarniuk.

Szexu�lis viselked�s

A t�bbi �llathoz hasonl�an a kuty�k alap�szt�ne a fajfenntart�s. Ugyanakkor a szuk�k csak bizonyos id�szakokban p�rzanak, �ltal�ban �vente k�tszer. M�sfel�l a kan az �v b�rmelyik id�szak�ban k�pes p�rz�sra, �s ha lehet�s�ge van r�, nagy t�vols�gokat is megtesz, hogy t�zel� szuk�t tal�ljon.

A szuka �ltal�ban 3 h�tig t�zel, �s ilyenkor a kanok sz�m�ra nagyon vonz�v� v�lik. Ilyenkor a szuka viselked�se is megv�ltozhat, izgatottabb �s nyugtalanabb lehet, de �ltal�ban a t�zel�s m�sodik het�ig nem engedi mag�hoz a kanokat. Ugyanakkor a szuk�k k�l�nb�z�ek, �s n�ha a t�zel�s els� �s utols� napj�n is hajland�ak p�rz�sra. Ez�rt �gyelj�nk arra, hogy a t�zel�s teljes ideje alatt biztons�gban tartsuk a szuk�t.

N�h�ny szuka vemhess�g jel�t mutathatja a t�zel�s ut�n 1-2 h�nappal, akkor is, ha nem vemhes. A szuka tejet termelhet, �s egy�b jeleket is mutathat, ilyenkor keress�k fel az �llatorvost.

A fajfenntart�s �szt�ne �ltal ir�ny�tott viselked�s a gazd�kat zavarhatja, ilyenkor megfontoland� az ivartalan�t�s, amiben az �llatorvos tud seg�teni.

Ivarz�s �s fedeztet�s

A szuka kuty�k �tlagosan 6 �s 9 h�napos korukban t�zelnek el�sz�r, �s ekkor m�r term�kenyek is. Ebben a korban a szuk�k m�g fejl�d�sben vannak, �gy semmik�ppen sem tan�csos a kuty�t ekkor befedeztetni, mert az eg�szs�gk�rosod�ssal j�rhat.
Az els� alom ide�lis id�pontja a harmadik, negyedik t�zel�sre tehet�, amikor a szuka m�r m�sf�l-k�t�ves. B�r a legt�bb kutya �lete v�g�ig ivarzik, 8-9 �ves kora ut�n m�r ne p�roztassuk.

Hogyan veheted �szre, hogy t�zel a kuty�d? Ilyenkor a k�ls� nemi szervek megduzzadnak, �s v�res v�lad�k folyik bel�l�k. Az ivarz� �llat �tv�gya �ltal�ban megn�vekszik, gyakran, de egyszerre kevesebbet vizel, n�ha agressz�vv� v�lik.
Ivarz�s alatt fokozottan kell figyelned kuty�dra, hiszen ebben az id�szakban elsz�khetnek a kanok ut�n.

A t�zel�s id�tartama egyedenk�nt v�ltozhat, de �tlagban 20-25 napig tart. Az eg�szs�ges szuk�k f�l�vente t�zelnek.
A t�zel�s 7-9. napj�ig a szuk�k �ltal�ban nem engedik magukhoz a kant, s�t kifejezetten elutas�t�ak lehetnek. A 9-13. nap k�z�tt, ami az optim�lis fedeztet�si id�, a legt�bb szuka jellegzetes viselked�ssel tudatja p�rz�sra val� k�zs�g�t. A szuka ilyenkor d�rg�l�dzik, fark�t f�lrecsapja. Erre az id�szakra a v�res v�lad�kk�pz�d�s cs�kken, a v�lad�k sz�ne �tl�tsz�v� v�lik.
A biztos eredm�ny �rdek�ben a fedeztet�st �rdemes legal�bb egyszer megism�telni. Ennek optim�lis id�pontja az els� fedeztet�st k�vet� 1-2 nap. Miut�n a szuk�ban egyszerre 15-20 petesejt is meg�rik, �gy a t�bbsz�ri fedeztet�ssel n�velhet� a kiskuty�k sz�ma.

Ma m�r a szuk�k v�r�b�l a jellegzetes hormon�lis v�ltoz�sok alapj�n meg tudj�k hat�rozni a fedeztet�s optim�lis id�pontj�t, ami f�leg teny�sz�llatokn�l v�lt gyakorlatt�. Ilyen vizsg�latot v�geznek p�ld�ul a Szent Istv�n Egyetem �llatorvos-tudom�nyi Kar�nak Sz�l�szeti Tansz�k�n. A vizsg�lattal megel�zhet� a t�bbsz�ri, gyakran sikertelen fedeztet�s �s a medd�s�g bizonyos esetei is kisz�rhet�k.

A t�zel�s v�ge fel�, f�ggetlen�l att�l, hogy p�roztattad-e kuty�dat, a v�lad�koz�s megsz�nik �s a nemi szervek is visszanyerik eredeti form�jukat.

A szuka eg�szs�gi �llapot�t nem befoly�solja kedvez�tlen�l, ha egyetlen egyszer sem ellik �let�ben. Ha nem szeretn�l kiskuty�kat, jobb, ha ivartalan�ttatod m�r fiatal kor�ban. A rutinm�t�tnek sz�m�t� beavatkoz�s ut�n egy h�ttel kuty�d m�r ism�t a r�gi lesz. T�vhit az is, hogy a szuka a m�t�t ut�n felt�tlen�l elh�zik. Ez �ltal�ban az�rt k�vetkezik be, mert a tulajdonos ugyanannyi eledelt ad neki, mint a m�t�t el�tt, �m ilyenkor m�r a nemi aktivit�s hi�nya miatt kedvenc�nknek kevesebb t�pl�l�kra van sz�ks�ge.

Vemhess�g �s ell�s

A kuty�k vemhess�ge �tlagosan 63 nap. Ha tiszt�ban vagy a fedeztet�s pontos d�tum�val, k�nnyen kisz�molhatod az ell�s v�rhat� id�pontj�t.
Ha nem tudod a p�roztat�s id�pontj�t, az ell�s el�tti napokban m�r tudsz egyes t�netekb�l k�vetkeztetni. Az utols� 10-12 napban, ha a szuka fekszik, esetenk�nt l�tszik a magzatok mozg�sa. Ilyenkor a hasfal szinte hull�mzik. Ha a szuka testh�m�rs�klet�t is figyelemmel k�s�red, szint�n meg�llap�thatod az ell�s id�pontj�t. Az ell�st megel�z�en a kutya testh�m�rs�klete lecs�kken �s k�zvetlen�l az ell�s el�tt 1 nappal m�g 1 Co-kal cs�kken, ami 37 Co k�r�li h�m�rs�kletet jelent a v�gb�lben m�rve. A kuty�k norm�l testh�m�rs�klete 38 �s 39 Co k�z� tehet�.

1 h�ttel a v�rhat� ell�s el�tt felt�tlen�l vidd el �llatorvoshoz a kuty�d, aki megvizsg�lja a h�vely �s a m�h �llapot�t, sz�ks�g eset�n el is l�tja a kuty�t, valamint hasznos tan�csokkal l�t el.

Az ell�s k�zeledt�t az �llat nyugtalans�ggal, szapora l�gz�ssel jelzi. A tol�f�j�sok beindul�s�val �ltal�ban a magzatv�z is elfolyik. Ezut�n �ltal�ban sorozatban j�nnek vil�gra a kiskuty�k. Ha sok a k�ly�k az els� 4-5 ut�n egy kisebb sz�net k�vetkezik, �s ut�na folytat�dik az ell�s.
Ha a szuka nagyon elf�radt seg�thetsz neki azzal, hogy kiszabad�tod az �jsz�l�ttet a burokb�l, elszak�tod a k�ld�kzsin�rt �s sz�razra t�rl�d. Fontos az is, hogy a k�ly�k sz�j�b�l elt�vol�tsd az esetleges ny�lk�t.

Az ell�s befejezt�vel meg kell mutatnod a kuty�d �llatorvosnak. Ilyenkor megvizsg�lja, hogy nem maradt-e magzat benne �s ell�tja.
Az ell�s ut�n kb. 1 h�tig barn�s-z�ldes v�lad�k �r�l a kuty�b�l, ami teljesen norm�lis. Norm�lis a hasmen�s is p�r napig, amit a m�hlep�ny elfogyaszt�sa okoz.
Ha a kiskuty�knak farkask�rm�k van, az �llatorvos k�t napos korukban elt�vol�tja azokat, ha k�red. Ez a beavatkoz�s nem viseli meg nagyon a kis �llatokat, azonban ha elmulasztjuk, k�s�bb komoly gondokat okozhat, teh�t �rdemes t�l lenni rajta.

A legt�bb kutyafajta �ltal�ban gyorsan, k�nnyed�n, minden seg�ts�g n�lk�l ellik. Vannak azonban egyes fajt�k, mint a francia bulldog, yorkshire terrier vagy a bullmasztiff, amelyekn�l gyakran v�gz�dik az ell�s cs�sz�rmetsz�ssel.
Ez�rt is fontos minden gazdinak figyelemmel k�s�rni kuty�ja ell�s�t, hogyha b�rmilyen rendelleness�g t�rt�nik, azonnal tudja �rtes�teni az �llatorvost.

Fontos, hogy a k�lyk�k megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� anyatejhez jussanak, ez�rt a szuk�d szakszer� t�pl�l�s�ra k�l�n gondot kell ford�tanod, mind a vemhess�g mind pedig a szoptat�s alatt. A szoptat�s szuk�k sz�m�ra legmegfelel�bb a magas energiatartalm� munkakuty�k sz�m�ra kaphat� el�regy�rtott �llateledel. Fontos, hogy friss iv�v�z mindig legyen a szuka el�tt.
A k�lyk�knek a negyedik h�tt�l lehet az anyatej mell� kieg�sz�t� t�pl�l�kot adni. Ebben az id�ben lehet az els� f�regtelen�t�st is elv�gezni. Az els� v�d�olt�st, ha az anyakutya rendszeresen volt oltva, a 6. �s 8. h�t k�z�tt kell beadatni.

A kiskuty�k �j gazd�hoz ker�l�s�nek optim�lis id�pontja a 8 hetes �letkor, amikor kit�n� a szocializ�l�d�si k�pess�ge.