A spniel
A spniel napjaink egyik kzkedvelt, szvesen tartott fajtja. Trtnetk egszen az i. e. V. sz-ig nylik vissza az si Karthag korig ahol egyes brzolsokon spnielszer kutykat lthatunk. A spniel sz eredetrl kt elkpzels ltezik. Egyesek szerint a spniel nv a karthagi „nyl” szbl alakult ki, mg msok gy gondoljk, hogy Spanyolorszg latin nevbl – Hispania. Fejldsk sorn mindig is vadszatra hasznltk ket s a fajtavltozatok klnvlsa is a vadszatban betlttt szerep szerint alakult. A spnielt Shakespeare s Chaucer is megemlti mveiben. A klnbz tpusok sztvlasztsa s kln-kln tenysztse csak a XIX. sz elejn kezddtt. gy napjaink spnieljei megjelenskben jval soksznbbek mint Shakespeare korban.
Az 1800-as vek kzepn az Angol Kennel Klub Fajtaknyve csak sly szerint klnbztette meg a spnieleket.Ha a kutya slya 25 font (11,2 kg) alatt volt, akkor cocker spnielnek neveztk, ha pedig ennl nehezebbnek bizonyult, akkor field spnielnek. Termszetesen ezzel a mdszerrel egy id utn nem lehetett helyesen klnvlasztani az egyre marknsabban megjelen fajtavltozatokat, ezrt az 1885-ben megalakult Spniel Klub minden fajtavltozatra kidolgozta a standard-et, amit az Angol Kennel Klub 1893-ban bejegyzett a fajtaknyvbe.
A spnielek „trsadalma” napjainkban igen vltozatos; a legelterjedtebb angol cocker spniel mellett megtallhatjuk az amerikai cocker, amerikai vzi, az r vzi spnielt, a field, az angol springer s a welsh springer spnielt, a clumber s sussex spnielt; tovbb a King Charles, a Cavalier King Charles, a japn, illetve tibeti spnielt.
A vidm spniel
Br a spnielek klleme, megjelense igen vltozatos, viselkedsk, temperamentumuk nagyon kzel ll egymshoz.
A jellegzetes spniel temperamentum: a vidm spniel. A spnielek temperamentuma vidm, bartsgos, hsges s magval ragad. Ennek a viselkedsnek a legszembetnbb megnyilvnulsa a szinte sznni nem akar farriszls s farokcsvls.
Rendkvl kedvelik a gyerekeket s nagyon j trsak. Br a spnielek tbbsge ber, nem tmadnak. Mivel alapveten bartsgos, a betrt inkbb bartnak mint ellensgnek tekinti.
„Vadszvrnek” kvetkeztben szksge van egy kis nllsgra is, de a hossz stk alkalmval sem tvolodik lttvolsgon kvlre. A spnieleknek szksgk van az ember trsasgra s annak ellenre, hogy kpes vgigaludni a napot mg a gazda dolgozik, az egytt tlttt idben ignyli a foglalkozst s minden alkalmat megragad, hogy jtszhasson s mozoghasson.
Epeked szem kajtat eb
Kedvencbl vadszkutya
Az angol cocker spniel ma az egyik legkedveltebb kutyafajta, igazi csaldi kedvenc, kivl trsasgi kutya. De sokan elfelejtik, illetve nem is tudjk, hogy amikor a fajta mellett dntenek, egy vadszkutyt vlasztanak trsnak: igazi kajtat ebet s vzivadszt. Bognr Veronika csaldjba is gy kerlt az els kutya. A gyerekek kiknyrgtk. Veronika csak annyit tudott, hogy epeked szemei vannak, futs kzben kedvesen lobognak a flei s nagyon aranyos. Eleinte nem volt tudatban, hogy vadszkutyt vett gyerekeinek, de ha vz kzelbe kerltek, kezdett gyanss vlni a dolog.
Valahogy, valamikor httrbe szorult a cocker spniel vadszkutya mivolta, s elegendnek tûnik, hogy epeked szemeit a dvnyon elnylva a gazdira emeli. Pedig mindkett egytt is mûkdik! A cocker spniel lehet szp, a csald kedvence, s ugyanakkor j vadsz is. Hogy milyen lesz a szre, hogy beleragad a bogncs? Ht igen, valban beleragad s csak hossz rk komoly munkjval lehet eltvoltani. De nem mondhatom a kutymnak, hogy ne menjen, mert nehz kiszedni a bundjbl a bogncsot, ha t hvja az sztne. Mert akkor boldog, ha mehet, n pedig ettl leszek boldog. Tudomsom szerint ms orszgokban is hangzottak el spnieles frumokon olyan trekvsek, hogy vissza kellene fordtani ezt a ma zajl folyamatot, mert a spniel azt az rtkt veszti el, amire tulajdonkppen teremtdtt. A standard 1986-os verzija is a munkakutya jelleget ersti. Persze a spniel elssorban csaldi kedvenc s lakskutya, de mirt ljk ki kutynkbl azt, ami a legrtkesebb benne: a vadszsztnt. Hla istennek akadnak, ha kis szmban is, angol cocker spnielek Magyarorszgon, akik nemcsak szpek, de teljestkpessgket is bizonytjk. Ez fontos szempont a tenysztsben.
Az angol cocker spniel hihetetlenl temperamentumos, s ha nincs lehetsge mozgsignye levezetsre, szeszlyess s harapss vlik. Hagyjuk illetve segtsk, hogy gy ljen, ahogy a termszete megkveteli. Bizonyra nem mindenkinek van lehetsge, vagy akr ideje, hogy vadszvizsgra ksztse fel kedvenct, de apportrozzon vele, elg hozz egy labda, nem muszj vaddal. Vigye vzhez, hagyja a termszete szerint lni, tegye boldogg. Kedvence hasznosnak fogja rezni magt s boldog kutyaknt li lett
Spniel-varzs
Az angol cocker spniel vilgszerte, vtizedek ta a legnpszerbb fajtk egyike. Sikert kezelhet mretnek, vltozatos szneinek, s nem utols sorban tetszets kllemnek ksznheti. Azok a hossz flek s az az des spniel-tekintet sokunkat elvarzsol…
Sok fajthoz hasonlan, a spnielek pontos eredete a mlt homlyba vsz. Mindenesetre a spnielt Spanyolorszgbl eredeztet teria szerint az angol cocker spniel hasonlt legjobban az egykori s-spnielekhez. Az irodalomban mr a XII. szzadban emltik a fajtt: Chaucer s a francia Gaston de Foix is egy kistermet vadszkutyrl r, amely trsnak is kivlan alkalmas. Mindkt szerz dicsri e kutyk munkakpessgt, mely klnsen madarak vadszatnl kiemelked. 1570-ben a hres Caius doktor kt spnielrl r, egy kisebbfajta lebrl s egy nagyobb test madarszkutyrl.
A XVII. szzad elejn a spniel megnevezs mg tbb, klnbz szn s mret kutyra vonatkozott, melyek lehettek akr hossz vagy rvid testek, gyors vagy lass mozgsak is. A mret klnbzsgnek hangslyozsa a vadszatra hasznlt spnieleknl jelent meg, mivel ms-ms rszfeladatra hasznltk a kicsi s a nagyobb kutykat. A vadszati munkra utalva alakult ki tbb megklnbztet spniel-elnevezs is, pldul a springer s cocker vagy woodcock spniel. (woodcock=szalonka). A Kennel Club 1892-ben vlasztotta szt hivatalosan ezt a kt fajtt, azonban mg ezutn is elfordulhatott egyazon alomban kt, klnbz fajtj kutya. Egyedl a mret klnbztette meg a springer s a cocker spnieleket egymstl, amgy ugyanolyan szrmazssal, sznekkel s vadszati stlussal rendelkeztek, s mint fajta, egyms mellett fejldtek. A XIX. szzadban egy ideig egy msik feloszts is ltezett, mely szintn a kutyk mretn, pontosabban slyn alapult: a 11 kilgrammnl nehezebb kutykra a field spniel, mg az ennl knnyebbekre a cocker spniel jelzt hasznltk. Ezekbl a vonalakbl alakult ki ksbb a sussex spniel is. A 11 kilnl knnyebb kutyk kz tartoztak a Marlborough-hz spnieljei is, az n. Marlborough cockerek.
Napjaink angol cocker spnielnek elfutra, a hres Lily Obo valamikor az 1880-as vekben szletett. Br gyakran mg field spnielknt knyveltk el, egy dolog biztos: nyolcves killtsi karriere alatt nem tallt legyzre. Tulajdonosa, James Farrow 1902-ben egyik alapt tagja volt a Cocker Spniel Klubnak, akrcsak Mr. R. Lloyd, aki Mr. H.S. Lloyd, az „of Ware” kennel alaptjnak apja volt. E vilghr kennelt jelenleg Lloyd lenya, Mrs. Jennifer Carey s unokja, Paula Carey vezeti.
De mirt kedvelik olyan sokan az angol cocker spnielt? Valsznleg mrete is szerepet jtszik npszersgben. Nem tl nagy kutya, marmagassga kb. 38–41 cm, slya kb. 12–15 kg. Knnyen lbe kaphat, ha kell, egy gyerek is meg tudja tartani przon, de mgsem tlsgosan kicsi, olyan „kutya-kutya.” Kis laksban is tarthat, mg vgatlan farokkal sem dnti fel a padlvzt csvls kzben, mindenfle krnyezethez alkalmazkodik. Szne lehet pldul fekete, arany, barna, mintzata tarka, nagy vagy ppen apr foltokkal, ktszn vagy hromszn, egyszval mindenki megtallhatja a neki tetsz szn s mintzat cocker spnielt. A „szrs” kutyk gyakran npszerbbek rvidszr trsaiknl, azonban rendszeres gondozst ignyl bundjuk ppgy htrnyt is jelenthet. Az angol cocker spniel kt pozitv tulajdonsgot is egyest: tetszets szrzetnek htkznapi rendben tartsa idelis esetben nem ignyel extra erfesztseket. Az igazsghoz azonban hozztartozik, hogy nem minden cocker szre sima s selymes; vannak klnsen bozontos, gyapjas bundj egyedek, melyek trimmelse egyetlen kozmetikus szmra sem lenylom. Normlis esetben azonban elg hetente egyszer-ktszer tkeflni, tfslni a szrzetet, hogy a csomsodst elkerljk; a trimmelst bzzuk kozmetikusra. Ha killtsokon is szeretnnk rsztvenni spnielnkkel, krjk ki a tenyszt tancst.
A cocker spniel nagyon sokoldal fajta, gy nem a killts az egyetlen kzs program kutya s gazda szmra. A spniel-populci meglepen nagy szzalkban kifejezetten lnken l a vadszsztn. Sokuknak kivl a szimata, s minimlis trninggel elhozhatk vadszati kpessgeik. A cocker spnielt elssorban a boztosban val keressre alkalmazzk. Legtbbjk sztnsen j apportroz, s szereti a vizet. A vadszsztn mrtke s milyensge termszetesen egyedenknt klnbzhet, de ritka a kemnyszj vagy lvsfl spniel. A spniel klubok haznkban is knlnak vadsztanfolyamokat, vadszati kikpzseket amatr gazdik szmra is. Haznkban egybknt tbb angol cocker spniel is aktv agility-versenyz, st egyikk, egy fekete kan tagja a 2002-es nemzeti vlogatottnak is.
Termszetesen szrmazstl s krnyezettl is fggen, de ltalban a legtbb cocker spniel gyengd, szeretetremlt, gazdjhoz nagyon ragaszkod jszg; idegenekkel szemben inkbb tartzkodak. Egy spniel csak mdjval rendelkezik rz-vd sztnkkel, hzrzsre nem ppen alkalmas, br nmelyikk az tlagosnl jobban szeret ugatni, gy minden szokatlan dolgot hangosan jelez. Legtbbjk knnyen tanthat, de nmelyikk nevelse az tlagosnl tbb rbeszlst s meggyz ert ignyel. A cockerek energikus, vidm kutyk. Egy angol cocker spniel sohasem lehet agresszven bartsgtalan vagy tlzottan flnk.
Mint emltettk, nagyon sokoldal fajta, de elssorban csaldi kedvenc. Egy cocker legfbb clja, hogy a csald teljes jog tagja legyen. Minden bizonnyal a gazda gyt is sajtjaknt fogja kezelni, s nem rti meg, mirt nem lehet veled a nap 24 rjban.
A cocker spnielek ltalban 12–14 vig lnek. Sajnos nluk is elfordulhat nhny rkletes betegsg, pldul a cspzleti diszplzia (HD) s a trdficam (PL), illetve klnbz szembetegsgek. Vsroljunk olyan tenyszttl, aki minden szksges szrst elvgeztet kutyin a fajtra jellemz rkletes betegsgeket illeten.
Spniel
|
A spniel napjaink egyik kzkedvelt, szvesen tartott fajtja. Br rgen szalonkavadszatra hasznltk, ma mr szinte kizrlag csaldi kutya, amely a vilg minden orszgban megbecslt s npszer trsa a vroslak kutyabartoknak. Ugyanakkor, ha tl sokig hagyjk egyedl, ez az energival teli kutya knnyen vlik destruktvv s ugatva, tutulva kveteli a gazda jelenltt. |
|
Vadszkuta mltja felels egyetlen jellemz hibjrt, sta kzben gyakran annyira elvonjnjk a figyelmt a csbt illatok, hogy a gazda hv szava csak igen nehezen jut el a flbe.
A spnielek napjainkban igen vltozatos fajta gazdagsgot mutatnak.; a legelterjedtebb angol cocker spniel mellett megtallhatjuk az amerikai cocker, amerikai vzi, az r vzi spnielt, a field, az angol springer s a welsh springer spnielt, a clumber s sussex spnielt; tovbb a King Charles, a Cavalier King Charles, a japn, illetve tibeti spnielt. |
|
Br a spnielek klleme, megjelense igen vltozatos, viselkedsk, temperamentumuk nagyon kzel ll egymshoz. Nagyon aktv, jtkos s intelligens, de idnknt akaratos llatok. Lelkesed termszett jelzi propellerknt jr farka, fleg ha szabadon nyargalszhat. Tanulkony, intelligens s jtkos trsa az embernek, emellett kitn vadszkutya: a legnehezebb terepeken is megllja a helyt, munkjt fldn s vzen egyarnt kitnen vgzi. |
|
A spnielek tbbsge ber, de nem tmadnak. Mivel alapveten bartsgos, a betrt inkbb bartnak, mint ellensgnek tekinti. Hzrznek semmikppen nem ajnlott!Az angol cocker spniel a spnielek kzl a legelterjedtebb s legismertebb fajtavltozat.
ltalnos lersa:
Szne: egyszn fekete, vrs, illetve arany, ktszn (fekete-cser, fekete-fehr, vrs-fehr) s hrom szn (fekete-fehr-vrs). A szukk magassga 36-39 cm, a kanok 37-40 cm. Slyuk 11-14 kg. |
ltalnos jellemzõi
zsiai eredetû, õsi magyar terelõ psztorkutyafajta. Kzpnagy testû, lnk, vrmrskletû, rendkvl tanulkony. Szilrd szervezetû, finom csontozat, szikr, izmos. A trzshossz s a marmagassg azonos, a vgtagok s a gerincoszlop ngyzetes formt zr be. Az egyes testrszek alakulsa nehezen tlhetõ meg, mert az egsz testet erõteljes szerkezetû, szalagokat vagy zsinrokat kpezõ szõrknts bortja. A szemet ernyõszerûen takarja a fej sûrû szõrzete, gy a fej gmblyûnek tûnik. A kereszttjkra szorosan zrd farok kvetkeztben a trzs htrafel magasod formt mutat. A vgtagok egyes rszeit nehz elklnteni, ezrt az arnyokat s szgelseket clszerû mozgsban megtlni. A puli kitûnõ hzrzõ s trs. Mai formja a sporttenyszts hatsra alakult ki.
A fej
Koponyja kicsi s finom. Feje elõrõl kerek, oldalrl elliptikusnak tûnõ. Az arcorri rsz rvid, a fej hossznak egyharmada. A szemboltvek kifejezettek. A stopvonal enyhn velt. Az orrht egyenes, orrtkre viszonylag kicsi, nem hegyesedik el. Az orrtkr, az ajkak s a szemhjszlek minden sznvltozatnl feketk. Fogazata olls zrds, teljes. Ajkai feszesek. Szeme stt kvbarna sznû, enyhn elkeskenyedõ metszsû, lnk, rtelmes tekintetû. Fle szles alap, kzpmagasan tûztt. A flkagyl lekerektett, V-alak, hatrozottan lefel irnyul. Nyaka a vzszintessel 45 fokos szget zr be, kzphossz, feszes, izmos. A ds szõrzet kvetkeztben a trzstõl nem hatrolhat el.
Az ellsõ vgtag alakulsa
A lapocka feszesen fûzõdik a mellkashoz. A vllbbok a szgy skjba esnek. A lapocka a felkarral 90 fokos szget alkot. A felkar kzphossz, izmos, a trzs hossztengelyvel prhuzamos. A knyk szorosan a mellkashoz zrdik. Az alkar a felkarral 120-130 fokos szget zr be. Az alkar hossz s egyenes, szikr izomzat. A mancsok rvidek, gmblydedek, feszesek, zrtak. A karmok feketk vagy palaszrkk. A talpprna stt s rugalmas. llsa kzepesen szles s prhuzamos.
A trzs
A mar kis mrtkben a ht skja fl emelkedik. A ht feszes, kzphossz, az gyk jl izmolt, rvid. Fara enyhn lejtõs, rvid. A farok kzpmagasan tûztt, szorosan zrdva hajlik a kereszttjkra. A farok vge kiegyenestve a csnkig r. A mellkas jl dongzott, mly s hossz. A has htrafel fokozatosan hzdik fel. A trzs arnyait tekintve rvid, ngyzetes formt kpez. A comb s a lbszr hossz s gazdagon izmolt. A medence a combcsonttal 90 fokos szget alkot. A combcsont a lbszrcsontokkal (spcsonttal s szrkapocs-csonttal) 100-110 fokos szget kpez. A csnk szikr, a lbkzp rvid. Az zletek tisztk s szrazak. A htuls mancsok kiss laposabbak a mellsõknl. A karmok stt palaszrkk vagy feketk. A talpprna rugalmas, stt. A vgtagok llsa kzepesen szles s prhuzamos.
Bõre s szõrzete
Minden sznvltozat puli bõre palaszrke, sok pigmentet tartalmaz. A szabad bõrfellet (orrtkr, ajak, szemhjszl) fekete. A szjpadls stt. A nyelv lnkpiros. Szõre klykkorban tmtt, hullmos, vagy gndr lefuts. Ksõbb frtket kpez, majd erõs szerkezetû szalagokat vagy zsinrokat alkot. Szõrkntse durvbb felszõrkbõl s finomabb pehelyszlakbl ll. A kt szõrtpus hatrozza meg bunda jellegt. Amennyiben a felszõr arnya nagymrtkben meghaladja a pehelyszlakt, a szõrknts nyitott, jellegtelen szerkezetet mutat. A kvnatosnl tbb pehelyszl tlsgosan lgy szerkezetû, nemezesedõ, nehezen kezelhetõ szõrzetet eredmnyez. A ktfle szõr genetikailag meghatrozott helyes arnya alaktja ki a knnyen polhat, eszttikus megjelensû szalagos vagy zsinros formt. A zsinrok mrete leghosszabb a fartjkon, gyktjkon, htvonalon (20-30 cm). Legrvidebb a fejen s a vgtagokon (10-12 cm). A fej ernyõzttsge akkor idelis, ha erõs szerkezetû, zsinros lefuts, jl takarja a szemet s az arcorri rszt. A kifslt szõrzet s az elhanyagolt, gubancos szõrzet nem kvnatos.
Sznvltozata fekete, ltalban kiss rozsdavrs vagy szrke rnyalattal, maszkos fak, hatrozott fekete maszkkal a pofa krl, szrke, gyngyfehr, zsemlesznû, rnyalattl mentesen.
A szgy tjkn maximum 5 cm tmrõjû fehr mellfolt engedhetõ meg. A ujjak kztti fehr tûzttsg nem szmt hibnak. Minden ms jellegû jegy, szneltrs nem kvnatos.
Nagysga, slya
Kanok idelis mrete 41-43 cm. elfogadhat mret 39-45 cm.
Szukk idelis mrete 38-40 cm, elfogadhat mret 36-42 cm.
Az egyes testtjak viszonylagos mrete a bottal mrt marmagassg arnyban, trzshossz: 100%, mellkasmlysg: 45%, dongssg: 33%, vmret: 125%.
Az orrhossz a fejhossznak 35%-a. A fl hossza a fejhossznak 52%-a.
Testsly: kanoknl 13-15 kg, szukknl 10-13 kg.
Mozgsa
Mozgsa lnk, pattog. Vgtja rvid, gyors s jellegzetesen aprz. Lpse rvid, szkdcselõ, fordulatos.
Elõfordul hibk
Heterogn szerkezetû szõrknts. Hossz arcorri rsz. Harapfog-szerû haraps. A P1-fogak hinya. Knnyû csontozat. Hossz trzs. Flnk vrmrsklet, laza farok. Vilgosbarna szem. Magasan tûztt flek. Gyenge pigmentci. Zsemlesznû rnyalat fehr pulinl.
Kizr okok
Nagymretû ponty- vagy csukafogazat. A P2-3-4-, az M- fogak hinya. Sarls vagy zszls faroktarts. Faroknlklisg. Sznhibk, foltossg. Slyos pigmenthibk. Rvid, nylt, sima szõrzet. Eltrõ mret.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
