Harcikuty�b�l lett �leb

A Boston terrier nem tartozik a legismertebb fajt�k k�z�: els� pillant�sra gyakran �sszekeverik a francia bulldoggal, �s csod�lkozn�nak, ha tudn�k, eredetileg ez a kedves kis t�rsas�gi eb is harcikutya volt.

B�r amerikai fajta, kialakul�sa pontr�l pontra megegyezik az angol bullterrier�vel. A korabeli teny�szt�k egyazon „anyaggal” dolgoztak, m�gis k�llemileg k�t teljesen k�l�nb�z� fajt�t hoztak l�tre. A kutyaviadalok sajnos Amerik�ban is igen n�pszerûek voltak, s a Boston k�rny�ki munk�sok az Angli�b�l behozott, angol fajt�j� kuty�kat nem az�rt keresztezt�k, hogy �j, amerikai fajt�t hozzanak l�tre, hanem hogy kiel�g�ts�k a harci kuty�k ir�nti egyre n�vekv� keresletet. Bulldogokat �s korabeli feh�r angol terriereket p�ros�tottak, �ppen �gy, mint a birminghami James Hinks, az angol bullterrier „feltal�l�ja”.

A Boston terrier kialakul�s�r�l eg�szen pontos adataink vannak, r�szletes le�r�sok maradtak fenn a fajt�t megalapoz� egyedekr�l. A Boston terrierek �satyj�nak Robert G. Hooper Judge nevû kuty�j�t tartj�k, akit 1880-ban v�s�rolt a szint�n bostoni William O’Brien-t�l. Judge apja angol bulldog volt, � maga 32 font s�ly�, nyomott orr�, er�s, izmos fel�p�t�sû j�sz�g volt, hosszabb l�b�, mint egy bulldog, cs�kos sz�nû, de arcorri r�sz�n hatalmas feh�r folttal. Fej�t sz�gletesnek, kockaszerûnek �rt�k le, ennyiben m�r hasonl�tott a fajta mai megjelen�s�hez. Judge Edward Burnett (Southboro, Massachusetts) teny�szet�ben sz�letett, anyja, Gyp egy 20 fontos, szint�n kiss� sz�gletes fejû kutya volt. Fi�val fedeztett�k, �s az ebb�l a „h�zass�gb�l” sz�letett Well’s Eph m�r egy sokkal r�videbb l�b� kutya volt, 28 fontos tests�llyal. Arckifejez�s�t a „b�kaszerû” sz�val jellemezt�k. Eph feles�ge egy 20 fontot nyom�, Tobin’s Kate nevû szuka lett, k�lyk�k, Barnard’s Tom 22 font volt az els� dug�h�z� fark� j�sz�g. Miut�n fedez�kank�nt alaposan kivette a r�sz�t a teny�szt�sben, gazd�ja sajnos ink�bb viadalokon kamatoztatta kuty�ja k�pess�geit. Tom ut�dai k�z� tartozik Barnard’s Mike, akinek az anyja Kelly’s Nell volt, kurta farkacsk�val �s kid�lled� szemekkel. Tom �s Mike nagym�rt�kben hozz�j�rult a fajta mai k�llem�nek kialakul�s�hoz, de fontos megeml�teni Townsend’s Springet is, aki csup�n 12 font s�ly� volt.

A Judge-Tom vonalba �jabb import kuty�kat is bevittek, p�ld�ul a Sk�ci�b�l �rkez� Perry Dogot, aki viszonylag k�nnyû fel�p�t�sû bulldog volt. Az idegen kuty�k felhaszn�l�s�n�l fontos szempont volt a kis m�ret, ez is hozz�j�rult a mai testalkat r�gz�t�s�hez.

1878-ban, egy massachucetts-i ki�ll�t�son m�r szerepelt Barnard’s Tom �s az akkoriban szint�n nagyon h�res Atkinson’s Tobey. B�r a bullterrierek oszt�ly�ba sorolt�k �ket, nem igen illettek oda a maguk g�mb�lyû fej�vel, ez�rt hogy valamivel m�gis megk�l�nb�ztess�k �ket, American Bull Terriernek nevezt�k �ket. 1889-ben a fajta harminc lelkes h�ve l�trehozt�k az amerikai bullterrierek klubj�t, az American Bull Terrier Clubot, s egy �vvel k�s�bb m�r k�rv�nyezt�k is az American Kennel Clubn�l az �j fajta elfogad�s�t. Kuty�ik a ki�ll�t�sokon m�g mindig bullterrier vagy Round Heads (kerekfejû) n�ven szerepeltek. A bullterrieresek �s bulldogosok igencsak tiltakoztak a hasonl� n�v miatt, mely val�ban sok f�lre�rt�st okozott, az AKC pedig m�g t�l fiatalnak tal�lta a fajt�t, hogy val�ban igazi, �j fajtak�nt regisztr�lja az ide sorolt egyedeket.

A fajt�t 1891-ban keresztelt�k �t hivatalosan Boston terrierr�, hogy tiszt�zz�k a f�lre�rt�seket, s �j klubot is alap�tottak Boston Terrier Club of America-t, melynek tagl�tsz�ma egyre gyarapodott, pedig 10 doll�r volt a tagd�j, ami akkoriban nagy �sszegnek sz�m�tott. 1893-ban v�gre az AKC is elismerte a fajt�t �s felvette t�rzsk�nyv�be. Ezzel m�g kor�ntsem �rt v�get a teny�szt�i munka, s�t, csak ekkor kezd�d�tt az igazi stabiliz�l�s szigor� szelekci�val �s belteny�szt�ssel. Vita alakult ki az �j fajta k�v�natos f�ltart�s�r�l, s ugyan megegyeztek a f�l�ll� f�lben, de a f�lt�pusban is meglehet�sen elt�r� �s�k miatt ezt nem mindig siker�lt el�rni, �gy sok�ig csonkolt�k a Boston terrier f�l�t. A m�retet illet�en is m�g el�g sz�rt volt a popul�ci�, a 6 fontos egyedekt�l eg�szen a 30 fontot nyom� p�ld�nyokig. A standard m�g napjainkban is h�rom s�lycsoportot k�l�nb�ztet meg: 15 font alatti; 15 �s 20 font illetve 20 �s 25 font k�z�tti kateg�ri�kat k�l�nb�ztetve meg. A maxim�lis s�lynak kb. 40 centim�teres marmagass�g felel meg. Egy font eg�szen pontosan 453,6 grammnak felel meg, teh�t a Boston terrier s�lya lehet hat, vagy �ppen tizenk�t kilogramm is.

Mikor Amerik�ban betiltott�k a kutyaviadalokat, a fajta popul�ci�ja nem cs�kkent, mert m�r norm�lis emberek k�r�ben is nagy n�pszerûs�gnek �rvendett a Boston terrier. Egy Hagerty’s King nevû egyed 2500 amerikai doll�r�t cser�lt gazd�t!

B�r m�r nem harcikutya, az�rt nem kell f�lteni, egy Boston terrier tud vigy�zni mag�ra. Nemes, finom testalkata �s term�szete miatt a kuty�k amerikai dzsentlemen�nek is nevezik. Mint t�rsas�gi kutya igen alkalmazkod�. �l�nk, intelligens, gyors felfog�s�, k�nnyen tan�that�. Eredete ellen�re egy�ltal�n nem vereked�s.

Sz�re r�vid, cs�kos (brindle) fekete vagy f�kasz�nû, feh�r jegyekkel. A f�kasz�n tulajdonk�ppen feket�t jelent, annyi k�l�nbs�ggel, hogy napf�nyben v�r�ses �rnyalatot mutat. A fej r�vid, m�rete mindig ar�nyos a testtel �s intelligens arckifejez�sû. Nagyon fontos a feh�r jegyek szimmetrikus, eleg�ns elhelyezked�se. A sz�rke vagy m�jsz�n kiz�r� ok, ak�rcsak az egysz�nû fekete, brindle vagy f�kasz�n, feh�r jegyek n�lk�l. Eur�p�ban az FCI beoszt�sa szerint a Boston terrier a t�rsas�gi kuty�k (IX. fajtacsoport) k�z� tartozik, az angolokn�l a Utility, m�g az amerikaiakn�l a Non-Sporting csoportba sorolj�k. Ut�bbi kett� amolyan vegyes „mindenes” t�rsas�g, ide tartozik p�ld�ul a dalmata, az angol bulldog �s a chow-chow is.

V�g�l engedjenek meg egy r�vid, b�r tudom, hi�baval� megjegyz�st: ha a pitbulloz�, �njel�lt szak�rt�k vett�k volna a f�radts�got, �s csak egy kicsit is belem�lyednek a t�m�ba, a Boston terrier kapcs�n is l�thatt�k volna: a harci m�lt nem minden, �s egy k�tes sz�rmaz�s� fajta is lehet napjainkban teljesen b�k�s �s �rtalmatlan. A Boston terrier sz�rmaz�s�t tekintve igen k�zeli rokona a bullterriernek, m�gsem keltett�k rossz h�r�t, csup�n, mert j� h�sz kil�val kisebb diszkrimin�lt t�rs�n�l – b�k�s term�szet�ket illet�en azonban ugyanannyit mutat a m�rleg.