A kutya �se 

Egyetlen h�zi�llatn�l sem tapasztalhatunk olyan nagy k�l�nbs�geket az egyes fajt�k k�z�tt, mint �ppen a kuty�kn�l.

Szokatlan sokf�les�g�kre a nemzetk�zi kutyaki�ll�t�sokon is felfigyelhet�nk, s ez�rt k�nnyen az a gondolatunk t�madhat, hogy a kuty�k t�bbf�le �st�l sz�rmazhatnak.

Bizonyos k�ls� ismertet�jegyei �s homoksz�n� bund�ja miatt r�gen a sak�lt tekintett�k a keleti ag�r "�sapj�nak", �s sokan m�g ma is �gy gondolj�k. M�s kutyafajt�k sz�rmaz�s�t a r�k�ra, a pr�rifarkasra �s a hi�n�ra vezetik vissza, az antik vil�gban pedig m�g a tigrist is a kuty�k �s�nek v�lt�k. A zool�gusok csup�n az ut�bbi id�kben jutottak arra a felismer�sre, hogy a kutya egyed�li �s kiz�r�lagos �se: a farkas!

A fenti �ll�t�s nagysz�m� bizony�t�kainak egyike sem t�maszkodik sziklarajzokra vagy csontleletekre, hanem kiz�r�lag az �l� �llatok p�ld�j�ra.

A kieli H�zi�llatkutat� Int�zetben, a hetvenes �vek elej�n siker�lt a kuty�kat �s a farkasokat szaporod�sra b�rni. A p�roztat�sb�l sz�letett ut�dok egym�s k�z�tt szint�n nemz�k�pesek voltak, ami csakis olyan �llatfajok eset�ben lehets�ges, amelyek igen k�zeli rokons�gban �llnak egym�ssal, s amelyek �r�kl�tt tulajdons�gai messzemen�en megegyeznek. A kieli tud�sokt�l ezek a kuty�k a "puwos" nevet kapt�k, mivel sz�leik uszk�rok �s farkasok voltak. (Az uszk�r n�met�l Pudel, a farkas pedig Wolf. A k�t n�met sz� �sszevon�s�nak eredm�nye a "puwos".) A sikeres keresztez�s eredm�ny�nek nagy tudom�nyos jelent�s�ge volt, hiszen �j felismer�sekkel gyarap�totta a kutya �s a farkas magatart�s�nak kutat�s�t. A 'puwos"-kuty�k �ltal�nos megjelen�s�kben a k�t faj kever�kei, de viselked�s�k ink�bb a farkas�ra hasonl�t. Visszah�z�d�ak, bizalmatlanok voltak, s eleinte nem engedt�k, hogy gondoz�ik meg�rints�k �ket. Arra sem mutattak hajland�s�got, hogy "az ember legjobb bar�tai" legyenek.

M�r ez is el�g nyom�s ok arra, hogy bel�ssuk: cs�nj�n kell b�nni a "farkasv�rrel" folytatott k�s�rletekkel.

Csakhogy nem minden farkas egyforma!
  

Ami�ta vil�g a vil�g, a farkasoknak sz�mos alfajuk terjedt el a F�ld valamennyi ter�let�n, �s ezek k�ls� megjelen�s�kben egym�st�l szembet�n�en k�l�nb�znek.

Sok alfajuk m�ra m�r kipusztult, �s m�sokat is a kihal�s vesz�lye fenyeget. Term�szetesen nem egyetlen farkasp�r alap�totta meg a kuty�k k�s�bbi nagy csal�dj�t. A F�ld t�bb pontj�n, egym�st�l f�ggetlen�l, id�ben is elt�r� pillanatokban v�lt a ragadoz� vadfarkas "h�zifarkas"-s�, majd valamikor ez az �sfarkas h�zias�tott kuty�v�. Azt a folyamatot, melynek sor�n vadon �l� �llatokb�l az ember tudatos k�zrem�k�d�s�vel fokozatosan h�zi�llat lesz, domesztik�ci�nak nevezz�k (latinul: domesticus = a h�zhoz tartoz�).

Azt, hogy a farkas melyik pillanatt�l nem farkas t�bb�, nem lehet megmondani. Csak azt tudjuk, hogy a kutya h�zias�t�sa nagyj�b�l az �j k�korszakra, esetleg m�r a k�z�ps� k�korszakra tehet�.

Az akkori, 15 ezer �vvel ezel�tti emberek vad�szatb�l tartott�k fent magukat. Fegyvereiket, szersz�maikat k�b�l �s csontb�l k�sz�tett�k. M�r nem szikla�regekben laktak, hanem kunyh�kban �s �llati b�r�kkel fedett s�trakban. A farkas�tv�ggyal meg�ldott farkasok semmi esetre sem viselkedtek bar�ts�gosan a k�kor �svad�szaival szemben. Sz�mukra �k veszedelmes vet�lyt�rsakat jelentettek, s a t�pl�l�kszerz�sben is riv�lisaik voltak. �s m�gis: az ember �s a farkas fesz�lt viszony�b�l kialakult valamif�le t�rsul�s, s a kutya lett "az ember legh�s�gesebb bar�tja".

A kuty�k leg�sibb csontv�zleleteik�nt az �szakkelet-Irakban el�ker�lt, megk�v�lt maradv�nyokat tartj�k sz�mon. Ezek az �laltok kb. i. e. 12000 �vvel ezel�tt �ltek ott. A juh �s a kecske domesztik�ci�ja i. e. 8800 k�r�l kezd�d�tt, a szarvasmarh��, a sert�s� �s a l�� k�s�bb ment v�gbe.

Mikor kezdte teny�szteni az ember a kuty�t?
  

A kutyateny�szt�s nem ismer hat�rokat.

A kutyafajt�k teny�szt�s�nek szer�ny kezdeteir�l csup�n az i.e. 7000-t�l 5000-ig terjed� id�szakt�l besz�lhet�nk. Az arab nyelvb�l k�lcs�nz�tt "fajta" (rassz) fogalma a 17. sz�zadban honosodott meg Eur�p�ban. Az arabok a "ras" megnevez�ssel (sz�rmaz�s, nemzets�g) a maguk teny�sztette teliv�r lovakat illett�k.

Az egy fajon bel�li, k�ls� megjelen�s�kben �s �lettani tulajdons�gaikban alapvet�en hasonl�, meghat�roz� jelleg�ket ut�daikra �r�k�t� egyedek csoportj�t fajt�nak nevezz�k. Az egyes fajt�kat alapvet�en a fajtab�lyegek k�l�nb�ztetik meg egym�st�l.

A tervszer� �s c�ltudatos kutyateny�szt�s a m�lt sz�zad k�zep�n kezd�d�tt. A legt�bb fajta akkoriban �s a k�vetkez� �vtizedekben fejl�d�tt ki. Az egyes fajt�k teny�szt�i egyes�leteket hoztak l�tre �s t�rzsk�nyveket vezettek, amelyekbe bejegyezt�k az �llatsz�l�k �s az ut�dok nev�t, s az �ltaluk teny�sztett fajta jellegzetes ismertet� jegyeit. A fajtab�lyegeket r�szletes jellegle�r�sban, fajtaszabv�nyokban (standard) r�gz�tett�k. A teny�szt�knek a kutyaszeml�ken ny�lt alkalmuk kuty�ik bemutat�s�ra. Az egyes fajt�k legkiv�l�bbjait egy b�r�l� bizotts�g d�jjal jutalmazta. Az els�, szervezett kutyaki�ll�t�sra Angli�ba, Newcastle v�ros�ban ker�lt sor, 1859-ben. Egy-k�t kutyafajta legmagasabb kedvelts�gi fok�t m�g ma is azon m�rik, hogy mekkora sikert �rt el a vil�g minden cs�csk�b�l l�togatott, londoni Cruft kutyaki�ll�t�son.

Az els� n�met kutyaki�ll�t�st angol mint�ra, egy hamburgi tornacsarnokban rendezt�k meg, 1863-ban.

Melyek voltak a legels� kutyafajt�k?
  

Napjainkban a h�zikuty�nak mintegy 400 k�l�nb�z� fajt�ja l�tezik.

A sv�jci t�partokon, a neolit kori c�l�p�p�tm�nyek felt�r�sakor a r�g�szek �s�i a m�lyebb f�ldr�tegekben �skuty�k megk�v�lt csontjaiba �tk�ztek. Felt�nt, hogy a kopony�k a mai spiccre eml�keztet�, g�mb�ly� form�j�ak voltak, tompa �llkapoccsal. A spiccre utal� jelleg�k alapj�n ezeket az �llatokat "t�zegspicceknek" keresztelt�k el. A t�zegspicc m�r minden bizonnyal h�zi�llat volt, hiszen v�zben �ll� c�l�p�p�tm�nyeket kiz�r�lag �szva vagy cs�nakkal lehetett megk�zel�teni. A kutya sz�rmaz�s�val foglalkoz� tud�sok n�melyike a t�zeglak� spiccet a spicc �s�nek, ugyanakkor a leg�sibb kutyafajt�k egyik�nek tekintette. Szum�tra sziget�n, a batak n�pt�rzsn�l m�g napjainkban is �lnek kistest� kuty�k, amelyek farka a h�tuk f�l� kunkorodik, s hasonl�tanak a t�zegspiccre. Az �szak-Eur�pa tenger- �s foly�partjain felhalmoz�dott kagyl�h�jt�megben is r�bukkantak kuty�k csontmaradv�nyaira. Ezeket er�s csontozatuk is megk�l�nb�ztette a t�zegspicct�l. Anat�miai vizsg�latok alapj�n a tud�sok a "kagyl�ev�knek ebben a kuty�j�ban" l�tt�k a k�z�p-eur�pai farkas lesz�rmazottj�t.

Sz�mtalan lelet ker�lt el� az id�sz�m�t�sunk el�tti id�kb�l. Nincs olyan f�ldr�sze a vil�gnak, amelyen ne tal�lt�k volna meg a hamu-, bronz-, t�bori- vagy hossz�fej� kuty�knak elnevezett, �skori h�zikuty�k maradv�nyait. Nem tudjuk, hogy milyenek is voltak, holott a kutyafajt�kat �ppen a k�lsej�k alapj�n lehet a legjobban megk�l�nb�ztetni. Ezekre a kuty�kra teh�t nem alkalmazhatjuk a "fajta" megjel�l�st. A fajt�k �seredet�t id�ben mind�ssze addig k�s�rhetj�k vissza, amikort�l pontos feljegyz�sek �llnak rendelkez�s�nkre. Eszerint a kuty�kat nem is tekinthetj�k a modern kutyafajt�k �seinek.

HALL�S

A kuty�knak �ltal�ban nagyon j� a hall�suk, felfogj�k az emberi f�l sz�m�ra nem �rz�kelhet� ultrahangok egy r�sz�t is. Ez a nagyobb hall�startom�ny el�ny�s a vad felkutat�s�ban is. �jabban arra is k�peznek ki kuty�kat, hogy hall�sk�rosult gazd�juknak jelezzenek bizonyos hangokat, pl.: cseng�sz�t.

KOMMUNIK�CI�

A farkasok kommunik�ci�j�ban fontos szerepe van a farkas�v�lt�snek. Ez a szok�s er�sen fejlett az �szaki sz�rmaz�s� spiccfajt�kban. A falkakuty�k csaholva �zik a vadat, �gy gazd�juk akkor is tudja merre j�rnak, ha nem l�tja �ket.

L�T�S

Kiss� oldalt �l� szemeiknek k�sz�nhet�en a kuty�k l�t�tere l�nyegesen nagyobb mint az emberek�, �gy t�bbet l�tnak a k�rnyezet�kb�l. S�t�tben is jobb a l�t�suk, mivel idegh�rty�juk f�kusz�ban a receptorsejtek gyeng�bb f�nyre is reag�lnak. Ezzel szemben sz�nl�t�suk korl�tozott.

SZAGL�S

A kiv�l� szagl�s szinte minden fajt�ra jellemz�, de vannak kiv�teles k�pess�g� fajt�k, pl.: az Angol v�reb, mely nyomk�vet�sre ia kik�pezhet�. A kuty�k szag�rz�kel�s�ben a sz�jpadl�son tal�lhat� Jacobson-f�le szervnek is szerepe van.

SZAGJELZ�SEK

A kuty�k vizelet�kkel egyedenk�nt v�ltoz� szag� k�miai anyagokat, �n. feromonokat v�lasztanak ki. A kanok ezzel jel�lik meg vad�szter�let�ket, vagyis terr�riumuk hat�r�t. Az ivar�rett h�mek a szuk�kt�l elt�r�en, l�bukat felemelve bocs�tanak vizeletet a f�kra, bokrokra. Gyakran kaparj�k a f�ldet is, hogy az ujjaik k�zt l�v� verejt�kmirigyek v�lad�k�val haggyanak nyomot. A kanok �s a szuk�k magatart�sa jellegzetesen elt�r egym�st�l, a h�mek ugyanis 3x gyakrabban �r�tenek mint a szuk�k.

AGRESSZI�

Az ellens�ges viszonyban �ll� kanok sz�mos gesztussal hozz�k a m�sik tudom�s�ra sz�nd�kaikat. Beh�dolnak vagy fenyeget� testtart�st vesznek fel an�lk�l, hogy harcba �lln�nak. A t�mad�sra k�sz�l� kutya mereven �ll, egyenesen tartja fark�t �s felborzolja s sz�r�t, vicsorog.

BEH�DOL�S

A m�siknak beh�dol�, meghuny�szkod� kutya l�bai koz� h�zott farokkal, h�tracsapott f�lekkel lapul a f�ldre, vagy gyors fut�snak ered, ha a domin�ns eb �ld�z�be vezi. Ha m�s lehet�s�g nincs a visszavonul�sra, a k�lyk�kh�z hasonl�an h�t�ra fordul, s�t egy kev�s vizeletet is �r�thet. A beh�dol� kuty�t csak elv�tve t�madj�k meg t�rsaik.

T�RSAS L�NY

Annak ellen�re, hogy a kuty�k megk�zdenek az er�viszonyokat kifejez� rangsorban elfoglalt hely�k�rt, �ltal�ban bar�ts�gosak �s keresik egym�s t�rsas�g�t. Ez a magatart�s t�kr�z�dik az emberrel val� kapcsolatunkban is. A lak�sban tartott kedvencek kit�r� �r�mmel, heves farkcs�v�l�ssal �dv�zlik a hazat�r� csal�dtagokat. A csahol�s rendszerint elmarad, mert a t�rsas�gi kuty�k kiteny�szt�s�n�l fontos szempont volt a t�bbnyire zavar� ugat�s kik�sz�b�l�se.