Az amerikai cocker sp�niel

Mint a neve is utal r�, ez a fajta az angol cocker kistestv�re. V�gleges kialakul�sa az 1800-as �vek v�g�re tehet�. Mint eur�pai t�rs�t, szint�n vad�szatra haszn�lt�k-haszn�lj�k, de kit�n� h�zikutya is egyben.

A fajta az I. vil�gh�bor� ut�n tett szert nagy k�zkedvelts�gre az Egyes�lt �llamokban, de 1936-ig egy�tt �ll�tott�k ki �ket az angol cockerekkel, melyeket ebben az �vben ismert�k el mint �n�ll� v�ltozat. Ennek ellen�re az Amerikai Kennel Klub csak 1946-ban ismerte el az angol cocker sp�niel �n�ll� standard-j�t.

A legjelent�sebb elt�r�s a k�t fajta k�z�tt m�retben van, mivel az amerikai cocker sp�niel kisebb angol t�rs�n�l: A szuk�k magass�ga 35-36 cm, m�g a kanok� 38 cm. S�lyuk 10-14 kg k�r�l mozog.

�ltal�nos megjelen�s�ben k�nynyedebb, eleg�nsabb kontinent�lis p�rj�n�l, az arcorri r�sz r�videbb, a koponyacsont dombor�bb, a sz�rzete selymesebb.

Sokak meglepet�s�re az amerikai cocker sp�niel mint show-kutya n�pszer�s�ge jelent�sen megn�tt az 1960-as �vek Angli�j�ban, majd a ringen k�v�l is egyre kedveltebb lett. Mindezek mellett a legn�pszer�bb fajta Angli�ban �s szerte a vil�gon az angol cocker sp�niel maradt

A kis kedvencek

A sp�nielekr�l sz�l� r�vid ismertet�nk nem lenne teljes, ha n�h�ny mondat erej�ig ne t�rn�nk ki a csak kedvtel�sb�l, �lebk�nt tartott, kis termet� sp�nielfajt�kra, melyek legismertebb k�pvisel�i a Cavalier King Charles sp�niel, valamint a King Charles sp�niel. Hasonl� nev�k nem v�letlen: �seik k�z�sek, nev�ket nagy rajong�jukr�l, II. K�rolyr�l kapt�k. A XVII-XVIII. sz. Angli�j�ban a nemess�g �s az uralkod�h�z kedvenceinek sz�m�tottak. K�s�bb megjelentek az els� „torz”-fej� kuty�k, ami a fajta kett�v�l�s�hoz vezetett. A k�t fajta k�zti legnagyobb k�l�nbs�g is a King Charles r�videbb, t�mzsibb fejform�ja �s kisebb termete. Sz�nezet�k megegyezik; egysz�n� v�r�s; fekete, s�t�tbarna-, feh�r foltokkal, barna mint�zattal; feh�r alapon barna mint�zattal. A Cavalier magass�ga 28-34 cm s�lya 4,5-8 kg m�g a King Charles magass�ga 25 cm s�lya 4-5 kg k�r�l mozog.

Eg�szs�g�gyi probl�m�k

Szinte az �sszes sp�niel fajta er�s, eg�szs�ges szervezettel rendelkezik. �letkoruk 12-13 �v k�z�l mozog. Az el�fordul� betegs�gek k�z�l a leggyakrabban el�fordulhatnak:

Cs�p��z�leti diszpl�zia: a h�ts� v�gtagok szab�lytalan illeszked�se. Ez a betegs�g a teny�sztett kuty�k legt�bbj�n�l el�forul, legink�bb a nagytermet�ekn�l. Okai f�leg �r�kl�ttek, de kialakulhat a helytelen t�pl�l�s k�vetkezm�nyek�nt is. Megel�zni a teny�szkuty�k ellen�rz�s�vel, diszpl�ziasz�r�ssel, illetve a nem mentes kuty�k teny�szt�sb�l kivon�s�val, valamint helyes, v�ltozatos, kalciumd�s t�pl�l�ssal lehet. A k�rt orvosolni csonter�s�t� tablett�kkal, illetve s�lyosabb esetekben m�t�ttel lehet.

F�lfert�z�s, -gyullad�s: Az �sszes nagy, lel�g� f�l� kutyafajta rendszeres f�l�pol�st ig�nyel. Ennek az aj�nlott rendszeress�ge: hetente. Ezt legegyszer�bben f�ltiszt�t� p�lcika seg�ts�g�vel v�gezhetj�k, de vigy�zzunk, hogy ne hatoljunk t�l m�lyre a kutya f�l�ben. Sok probl�m�t megel�zhet�nk, ha a f�lkagyl� k�r�li d�s sz�rzetet rendszeresen megny�rjuk. Ezzel elej�t vehetj�k, hogy a d�s sz�rzetben a por meg�lljon, illetve j� k�rnyezetet biztos�tson a k�l�nb�z� bakt�riumok sz�m�ra.

A f�lgyullad�sra utal� jelek: barna, gennyes v�lad�k a hall�j�ratban, �lland� f�lr�z�s, f�lvakar�s, a fej ferd�n tart�sa. Minden esetben azonnal forduljunk orvoshoz!

Trimmel�s – kef�z�s – k�r�mv�g�s

Trimmel�sre els�sorban a ki�ll�t�sra sz�nt kuty�knak van sz�ks�g�k, de az alapvet� sz�rzet�pol�s a kuty�r�l val� gondoskod�s r�sze, ak�rcsak a kutya t�pl�l�sa. Ezzel a folyamattal nem csak a kuty�nkat tessz�k szebb�, de megel�zhet�nk sok fert�z�st, betegs�get �s s�r�l�st is. A helyes trimmel�s id�ig�nyes �s nagy t�relmet, szaktud�st, valamint felszerel�st ig�nyel, ez�rt mindig forduljunk szakk�pzett kutyakozmetikushoz, ne pr�b�lkozzunk egyed�l otthon!

K�r�mv�g�s: a k�r�mv�g�ssal elej�t vehetj�k, hogy – ak�rcsak az emberekn�l – a t�l hossz� k�rm�k valamibe beleakadhassanak �s let�rve f�jdalmat okozzanak a kuty�nak, illetve megel�zhetj�k hogy a let�r k�r�m k�rny�ke esetleg elfert�z�dj�n.

A f�l sz�rzet�nek lev�g�sa mellett id�nk�nt le kell v�gni a l�bujjak k�z�tti sz�rzetet is, szint�n a fert�z�sek elker�l�se v�gett.

Kef�z�s: A sp�nielek �ltal�ban �vente egyszer vedlenek, ilyenkor a levedlett sz�rzetet napi kef�l�ssel k�nnyed�n elt�vol�thatjuk. E mellett a rendszeres kef�z�s �polja, csinos�tja kuty�nk sz�rzet�t.

J� tudni: Ha Angli�ban besz�l�nk a cocker sp�nielr�l, akkor mag�t�l �rtet�d�en az angol cockerre gondolnak, m�g Amerik�ban az amerikaira.

Az amerikai cocker sp�niel

Elegancia csecsem�szemekkel

Nagy szemek, megkap� tekintet, hossz� f�lek �s csod�latos sz�rzet: az amerikai cocker sp�niel vil�gszerte kedvelt, csal�di kedvenck�nt �s leny�g�z� ki�ll�t�si szt�rk�nt egyar�nt. A cocker sp�nielek – nev�ket minden bizonnyal az erdei szalonka nev� mad�rr�l kapt�k (angolul woodcock) – a XIX. sz�zad v�g�n kezdtek elterjedni Amerik�ban. F.F. Pitcher New England-i teny�szt� 1882-ben import�lt az Egyes�lt �llamokba egy Cloe II. nev� szuk�t. T�le sz�letett a h�res Obo II., akit az Amerik�ban nyilv�ntartott �sszes cocker sp�niel �s�nek tartanak. (Obo I. vagyis Obo, az angliai cockerek �se; 1879 j�nius�ban sz�letett.) 1920-ra m�r alig akadt olyan cocker Amerik�ban, melynek �sei k�z�tt ne szerepelt volna Obo II., azonban ezek a kuty�k m�r jelent�sen k�l�nb�ztek a brit teny�szt�k �ltal l�trehozott cocker-t�pust�l: �j fajta volt sz�let�ben. 1930-ban az Amerikai Kennel Club m�g mindk�t v�ltozatot egys�gesen cocker sp�nielk�nt regisztr�lta, azonban a k�l�nbs�gek m�r igen szembet�n�ek voltak, k�l�n�sen a fejform�ban mutatkozott jelent�s elt�r�s. Az angol t�pust kedvel�k 1936-ban k�l�n klubot alak�tottak, �s deklar�lt�k, hogy a k�t v�ltozatot nem keresztezik egym�ssal. 1946 szeptember�ben az AKC v�g�l k�l�n fajtak�nt ismerte el az angol �s az amerikai cocker sp�nielt.

Angli�ba 1960-ban „t�rt vissza” a fajta, egy Hollandi�b�l import�lt szuka szem�ly�ben. Az Egyes�lt �llamokb�l �rkez� tov�bbi egyedek r�v�n a „jenki” �llom�nya gyorsan n�vekedett, s a fajta n�pszer�s�ge megk�zel�tette az angol cocker�t. 1968-ra a regisztr�lt p�ld�nyok sz�ma el�rte azt a k�sz�b�t, hogy a fajta k�l�n Challenge Certifikate-t kaphatott a ki�ll�t�sokon �s ez�ltal �n�ll� fajtabesorol�st nyert. Az Egyes�lt �llamokban az amerikai cocker sp�niel rendszeresen a t�z legn�pszer�bb fajta k�z�tt szerepel.
     B�r az amerikai cocker sp�niel kialak�t�sa t�bb �vtizedet vett ig�nybe, a legfontosabb korszak m�gis az 1940-es �vek v�ge �s az ’50-es �vek eleje volt, az „aranykor”, ekkor t�rt�ntek a legnagyobb v�ltoz�sok, pontosabban ekkor v�ltak val�ra a kor�bbi �vtizedek elk�pzel�sei. Viszonylag �jkelet� fajt�r�l l�v�n sz�, az AKC m�g 1973-ban is m�dos�totta a fajtastandardet.

Az angol �s amerikai cocker sp�niel k�z�tti k�l�nbs�get tal�n legjobban a kuty�k fejform�ja �s sz�rzete t�kr�zi. Az amerikai cocker kopony�ja g�mb�ly�, a szembolt�v hat�rozott, a stop kifejezett. Az arcorri r�sz sz�les �s m�ly; az arcorri r�sz �s a koponya ar�nya egy a kett�h�z. A laikusokat legink�bb a fajta egyik jellegzetess�ge, a szerint�k „norm�lis” sp�niel�hez k�pest t�ls�gosan „nyomott” orr zavarja. Pedig az amerikai teny�szt�k �ppen ezeket a „csecsem�szer�” von�sokat k�v�nt�k hangs�lyozni: a boltozatos homlokot, a r�vid orrh�tat �s hatalmas szemeket. �rdekess�g, hogy a fajta egyik hazai teny�szt�je is el�sz�r kifejezetten rond�nak tal�lta az amerikai cockereket, ma m�r azonban nem tudna meglenni n�lk�l�k. A fajta m�sik specialit�sa, a csod�latosan d�s �s hossz� sz�rzet azonban mindenkit elb�v�l. Nincs ann�l eleg�nsabb, mikor egy profin felk�sz�tett amerikai cocker megindul a ki�ll�t�si ringben �s szinte �szik a leveg�ben. A k�nnyed, eleg�ns mozg�s el�felt�tele az el�ls� �s h�tuls� testr�sz egyens�lya. Az amerikai cocker alkata lehet�v� teszi, hogy a lapocka �s az el�ls� v�gtagok akad�ly n�lk�l kiny�lhassanak �s felhaszn�lhass�k az er�s �s izmos h�tuls� v�gtagok ny�jtotta hajt�er�t. Ami a sz�rzetet illeti, a fejen r�vid �s finom, a testen k�zepesen hossz�, annyi aljsz�rrel, amennyi a v�delemhez sz�ks�ges. A f�ln�l, a mellkasn�l, a hasn�l �s a v�gtagokn�l a sz�rzet rojtozott, de csak annyira, hogy a test vonalait ne takarja el �s a mozg�st ne v�ltoztassa meg. A sz�rzet szerkezete selymes, sima vagy enyh�n hull�mos, �s lehet�leg olyan min�s�g�, hogy k�nnyen kezelhet� legyen. Tal�n furcs�nak t�nik, de a t�lzottan d�s sz�rzet sem k�v�natos, hiszen akad�lyozza a mozg�st �s neh�z rendben tartani. Mint minden hossz�sz�r� fajt�n�l, az amerikai cocker sp�nieln�l is rendszeres sz�rzet�pol�sra van sz�ks�g, ezzel mindenk�ppen sz�moljunk, miel�tt megvessz�k. A rendszeres kef�l�s �s f�s�l�s, �s a gyakori f�rdet�s mellett az amerikai cocker sz�re 3–6 havonta ny�r�st �s trimmel�st is ig�nyel. Erre most nem t�r�nk ki b�vebben, a t�m�ban a szakirodalom vagy a kutya teny�szt�je ny�jthat r�szletes felvil�gos�t�st. A sz�rzet mellett a szem �s a szemk�rny�k is rendszeres �pol�st ig�nyel. Nem ki�ll�t�si kutya eset�n �rdemes a has �s a v�gtagok sz�rzet�t megritk�tani. Ezzel nem v�sz el a fajta karaktere, de l�nyegesen k�nnyebb a kutya tiszt�ntart�sa.

 Az amerikai cocker sp�niel – eredetileg vad�szkutya l�v�n – igen �l�nk, vid�m, b�tor �s tettrek�sz kutya. Megnyer�, kedves viselked�s�vel �s �l�nk, �rtelmes, megkap� tekintet�vel az egyik legelb�v�l�bb kutyafajta. Mindig k�sz gazd�ja kedv�re tenni, a gyerekek elv�laszthatatlan bar�tja. Kiv�l� k�pess�geit napjainkban is meg�rizte, �gy vad�szkutyak�nt vagy csal�di kedvenck�nt is egyar�nt kiv�l� t�rs. Az amerikai cocker mindenkit szeret �s sz�ks�ge van az emberre, hogy boldog legyen. K�nnyen k�pezhet�, m�s �llatokkal is j�l kij�n, azonban nagy hangs�lyt kell fektetni a megfelel� korai szocializ�ci�ra, hogy bar�ts�gos t�rsas�gi kuty�nk legyen. Az amerikai cocker lak�sban is tarthat�, b�r ott is igen akt�v, nem �rt, ha kell�k�ppen foglalkozunk is vele. Olykor hajlamos a sz�ks�gtelen csahol�sra; de t�ny, hogy kiv�l� jelz�kutya. Ha vad�szkutyak�nt nem is tudjuk foglalkoztatni, az agility testileg �s szellemileg egyar�nt kiv�l�an lek�ti ezt az igen �letvid�m �s �ll�k�pes kuty�t.
     Az amerikai cocker sp�niel v�rhat� �lettartama 12–15 �v. (Amerikai statisztik�k szerint; n�lunk tal�n valamivel r�videbb.) A szuk�k marmagass�ga �ltal�ban 34–36 centim�ter, a kanok 37–39 cm magasak. Az amerikai standard valamivel nagyobb m�reteket enged�lyez, mint az eur�pai FCI fajtale�r�s.

Amerikai cocker sp�niel

A sp�nielek a legr�gibb vad�szkutyafajt�k k�z� tartoznak �s f�leg madarakat hajtottak fel, amelyeket h�l�kkal fogtak meg. A r�vid l�b� kutya a h�l�k alatt, k�s�bb a l�v�s ut�n nyomult el�re. Bel�le fejl�dtek ki a szetterek mint puszt�n vizsl�k. Az amerikai cockert az Egyes�lt �llamokban az angol →cocker sp�nielb�l teny�sztett�k ki. B�r m�g mindig haszn�lj�k vad�szatra, ma els�sorban m�r ki�ll�t�si fajta, �s az USA-ban a legn�pszer�bb kutyafajt�k k�z� tartozik. Egy amerikai cocker szuka, Disney rajz-kuty�ja, Susi egy szempillant�s�val milli�kat h�d�tott meg. Disney nem v�letlen�l v�lasztott sp�nielt, hiszen ez volt, �s ma is az USA egyik legkedveltebb kutyafajt�ja.

Az amerikai cocker kisebb, mint az angol, �s f�leg kerekebb fej�vel, kifejezettebb szem�ld�k�vel �s eg�sz test�n d�s sz�rzet�vel t�r el t�le, gondosan �s rendszeresen kell ny�rni �s �polni. Az amerikai cocker gyeng�d, vid�m csal�di kutya, j�indulat� �s k�nnyen nevelhet�. Nagyon ragaszkodik az emberhez, �s szoros kapcsolatot ig�nyel a gazd�j�val. �ber, de nem hangos. Vad�sz�szt�n�t j� nevel�s eset�n kord�ban lehet tartani.

Val�sz�n�leg “fizur�zott” k�lseje miatt n�lunk sohasem �rt el olyan n�pszer�s�get, mint haz�j�ban. A sz�rt csal�di kuty�k eset�ben gyakran leny�rj�k, �gy k�nnyebben gondozhat�.

Marmagass�g: az ide�lis kanokn�l 38 cm, szuk�kn�l 35,5 cm, mindkett�n�l �1,3 cm.

Sz�n: egyszer�: fekete, kr�msz�nt�l s�t�tv�r�sig �s barna cser jegyekkel vagy an�lk�l (fekete-cser); t�bbsz�n�: fekete-feh�r, v�r�s-feh�r, barna-feh�r �s schimmel, mindegyik cser jegyekkel vagy an�lk�l (fekete-tarka foltos).

Orsz�g: USA