Nagy jellem – kis l�bakon

A tacsk� azon „alapfajt�k” egyike, melyeket mindenki ismer. A sajn�latos csak az, hogy sokakban a tacsk� n�v hallat�n egy g�rbe l�b�, k�v�r, az aszfalton totyogni alig b�r� n�gyl�b� k�pe jelenik meg, holott a tacsk� egyike a leg�rtelmesebb, legmozg�konyabb, legvid�mabb fajt�knak. Igaz ugyan, hogy szokatlanul hossz� test�t igencsak r�vid v�gtagok t�masztj�k al�, ezek a kis l�bak azonban nagyon is f�rg�n �s gyorsan tudnak mozogni. Nem csoda, hiszen a tacsk� kiv�l� vad�szkutya, �n�ll� munk�ja sor�n m�g a borzzal is szembe sz�ll. A tacsk�kra legink�bb jellemz� elfoglalts�g a kotor�kos munka. Manaps�g legt�bbsz�r mûkotor�kban van lehet�s�g�k dolgozni, ilyen mesters�ges j�ratokban folynak a versenyek is. Az igazi kotor�kban lapulhat r�ka, borz, vadmacska, vagy �ppen elvadult h�zimacska is. Miut�n a vad�sz bek�ldte a kotor�kba kuty�j�t, s az kisid� eltelt�vel, hang n�lk�l visszaj�n, akkor a kotor�k lakatlan, �ppen nincs benne senki sem. Ha azonban a kutya hanggal jelez, a vad�sznak arra kell k�sz�lnie, hogy a kotor�kban d�vad tart�zkodik. Szerencs�s esetben a tacsk� kikergeti, a vad�sz meg lel�vi a r�k�t. Ha azonban a r�ka valami miatt nem tud kereket oldani, beszor�tva �rzi mag�t, akkor szembefordul a kuty�val. De a tacsk� ett�l a sokszor �letre-hal�lra sz�l� k�zdelemt�l sem ijed meg. Ilyenkor a vad�sz csup�n az elkeseredett k�zdelem hangjai alapj�n k�vetheti az esem�nyeket, s ha vesz�lyben �rzi kuty�j�t, j�n az �s� �s cs�k�ny, hogy ki�ssa a tacsk�t, de sajnos az is el�fordulhat, hogy nem siker�l megmenteni a kuty�t. �rtelemszerûen a sziklakotor�k a legrosszabb ebb�l a szempontb�l, hiszen el�g nehezen �shat� ki. A leggyakoribb t�pus a f�ldes, agyagos talajon �sott kotor�k, mely igen szerte�gaz� lehet, t�bb bej�rattal �s sz�mtalan el�gaz�ssal. A kotor�k mellett a tacsk� a f�ldfeletti munk�ban is kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jthat, m�g v�zb�l is igen lelkesen apport�rozik, persze enn�l jellemz�bb a v�rcsap�z�, vaddiszn� �ll�t�, kajtat� vagy hajt� feladat. A v�rcsap�z�s a sebzett vad ut�nkeres�s�t jelenti, mely a vad�szkuty�k egyik leghasznosabb munk�ja, hiszen min�l gyorsabban tal�lj�k meg a megl�tt vadat, ann�l kevesebbet szenved az az �llat. Ehhez kiv�l� szimatmunka sz�ks�ges. Az elejtett vadn�l a kuty�nak hanggal kell jeleznie, merre keresse a vad�sz. A vizsg�kon 12–24–48 �r�s nyomon kell teljes�teni�k. A f�ld feletti munka tov�bbi r�sze a kajtat�s. Ez a munka olyan, vadban gazdag ter�leten zajlik, ahol nagyon sûrû az aljn�v�nyzet, �gy a vad�sz el�g nehezen tudna haladni. �gy h�t az ember bek�ldi kuty�j�t, aki felzavarja, kihajtja a vadat a bej�rhatatlan ter�letr�l. A vaddiszn�s munk�n�l a vizsg�n egy beker�tett, bokros ter�leten kell a tacsk�nak dolgoznia. Ki kell v�lasztania a legfrissebb nyomot �s megtal�lni a vadat, majd hajtania vagy hanggal tartani. Nem mindennapi l�tv�ny, hogy az apr� tacsk�k rettenthetetlen b�tors�ggal m�g ezekt�l a hatalmas �llatokt�l sem riadnak vissza.

A tacsk�knak vad�szat k�zben �n�ll�an kell dolgozniuk, ebb�l kifoly�lag ne csod�lkozzunk, hogy a mindennapokban is hajlamosak �n�ll� d�nt�seket hozni. Persze olyan szeretetrem�lt� pajt�sok, hogy m�g makacskodni is b�josan tudnak. Egy kik�pzett vad�szkutya azonban els� sz�ra engedelmeskedik gazd�j�nak. �rdekes, b�r a tacsk�k kedves term�szet�t ismerve nincs mit csod�lni, hogy az egyetlen olyan n�met vad�szkutya, melyet haz�j�ban is f�leg csal�di kedvenck�nt tartanak. �vek �ta m�sodik a n�met toplist�n a n�met juh�szkutya m�g�tt. A tacsk� csal�di kutyak�nt is b�tor, rettenthetetlen, igen �ber, �gy j� jelz�kutya. J�t�kos, kedves, gazd�j�hoz igen k�t�d�, rendk�v�l �rtelmes. Sokgyerekes csal�dban, de egyed�l �l� nyugd�jasn�l is j�l �rzi mag�t. Olyan orsz�gokban, ahol t�bb munkahely is enged�lyezi az alkalmazottaknak, hogy magukkal vigy�k kuty�ikat, a tacsk� kedvelt „irodakutya”, �r�kig el�cs�r�g gazd�ja l�b�n�l, senkit sem zavarva.

Ami a sz�rmaz�s�t illeti, m�r a r�gi egyiptomiak is �br�zoltak tacsk�l�b� kuty�kat, hiszen ez a t�pus nagyon praktikus volt bizonyos c�lokra. Egy i.e. m�sodik �vsz�zadb�l sz�rmaz� egyiptomi sziklas�rban olyan �br�zol�sokra bukkantak, melyen egy hossz� t�rzsû, r�vid l�b� szuka kutya l�that�, hegyes orral, l�g� f�llel. A neve Tekal volt. Hasonl� fel�p�t�sû kuty�k csontv�zaira bukkantak Peruban, Mexik�ban �s a mai N�metorsz�g ter�let�n is. Az 1600-as �vekben k�sz�lt egyik Stradenus k�pen a mai tacsk�ra eml�keztet�, r�vid, g�rbe l�b� kuty�kat l�tni ny�lvad�szat k�zben. A teny�szt�s kezdet�n, az 1500-as �vekben az ilyen t�pus� kuty�kat borzebnek, borzharcosnak is h�vt�k. A tacsk�t sz�l�haz�ja anyanyelv�n jelenleg Dachshundnak h�vj�k, mely az �n�met Tachs (borz) sz�b�l ered, ami az id�k sor�n Dachsra v�ltozott. Az els� standardet 1879-ben adt�k ki, 1888-ban megalakult a N�met Tacsk� Klub is.

A tacsk�k m�ret-, sz�r- �s sz�ngazdags�g�nak k�sz�nhet�en minden bizonnyal mindenki megtal�lja a neki tetsz� v�ltozatot. A tacsk�t h�rom m�retben teny�sztik – a nagys�got a mellkas �tm�r�je d�nti el –, s a norm�lm�retû, t�rpe �s kaninchen tacsk� is lehet sima-, sz�lk�s- vagy hossz�sz�rû. Ezen k�v�l e fajta sz�ngazdags�ga is igen nagy: a tacsk� lehet fekete cser jegyekkel, v�r�ses-s�rga vagy �ppen mahag�ni, s�t ott van m�g a sz�lk�ssz�rûekre jellemz� �n. vaddiszn�sz�n is. Ritk�bban el�fordul a cs�kos vagy foltos sz�nv�ltozat is. Egy biztos, ak�rmilyen m�retû �s sz�nû p�ld�nyt is v�lasztunk, egy tacsk�ban hûs�ges t�rsra tal�lunk.