AMERIKAI-CANADAI FEHR JUHSZKUTYA
Fehr, mint a h, de nem albn! „Ketts llampolgr”: Amerikban s Kanadban rendkvl npszerû, Eurpban azonban elg nehezen vert gykeret. Hazai tenysztink s a nmetek pldul amerikai-kanadai fehr juhszkutynak, a tengerentliak fehr nmet juhszkutynak hvjk, az angolok pedig a rjuk jellemz hûvs tvolsgtartssal csupn a nmet juhszkutya fehr, rvid szrû varicijnak tekintik...
A nmet juhszkutya-almokban szerte a vilgon nem ritka a fehr klyk. Ezeket az eseteket persze a tenysztk nem verik nagydobra, hiszen rontan kenneljk hrnevt. gy ht a legtbb orszgban a fehr nmet juhszkutya gyakorlatilag eltûnt, az ilyen klykket ugyanis mr szletsk pillanatban elpuszttottk. A fajtaszabvny szigor kvetelmnyei szerint ugyanis a vilgos sznû pldnyokat kizrtk a tenysztsbl, a fehreket pedig egyenesen ldztk. Holott a vilg els hivatalosan bejegyzett nmet juhszkutyjnak, a fajta prototpusnak nagyapja teljesen egysznû fehr pldny volt!
A fehr szrsznt a genetikusok egy recesszv gnnek tulajdontjk, mely nemzedkeken keresztl trkldtt. Nincs teht sz sem mutcirl, sem albinizmusrl, hiszen az orr, a szj fekete, a szemek pedig sttbarnk. A fehr egyedek diszkrimincija egybknt csupn a nmet juhszkutyk „feltallja”, Max von Stephanitz porosz lovassgi kapitny halla utn, teht az 1930-as vek derekn kezddtt – legalbbis Eurpban. szak-Amerikban s Kanadban viszont egszen ms a helyzet. A fehr juhszkutya mr az 1920-as vek elejn megjelent az jvilgban, s lnyegben azta is nagy megbecslsnek rvend. Igaz, ma mr kontinensnkn is vltozban van „sttusza”, klnsen 1988 ta, amikor is megalaktottk az amerikai-kanadai fehr juhszkutyk kedvelinek eurpai szvetsgt, melynek tagja egyebek kztt Svjc, Ausztria, Hollandia s Nmetorszg.
A fehr juhszkutya rtelmes, kedves, kezes jszg. Lojalitshoz, hûsghez nem fr ktsg. Knnyen kezelhet, viszonylag kis fradsggal kikpezhet, idegenekkel nem agresszv vagy rosszindulat, br nmi tartzkodssal viseltetik irntuk. Csoportosan, kennelben is gond nlkl tarthat, mert kifejezetten falkaszeret, fejlett trsas sztnnel rendelkezik. A gyerekeket szereti, a hz krl vagy a hzban tartzkod klnfle llatokkal is jl megfr. Szervezete szilrd, ellenll, mert tenyszti nem ldoztk fel a minsget a divat, a „szpsg” kedvrt.
A fajta kellemes termszete, szp klleme megtveszt, hiszen korntsem elknyeztetett killtsi sztr. Ellenkezleg: remek rz-vd eb. Bevlt mint vakvezet s lavinakutya, kikpezhet kbtszer s robbananyag felkutatsra, de klnfle rendri feladatok elvgzsre is szvesen alkalmazzk. Az amerikai rendrsg pldul nhny esztendvel ezeltt egy fehr juhszkutyt vlasztott az v rendrkutyjnak, a kanadaiak rendrsge pedig egy Prince nevû fehr juhszkutyra a legbszkbb, mely 11 v alatt csaknem 200 bûnzt tett rtalmatlann. A nehezen felejthet, 1966. vi tragikus salvadori fldrengs idejn kt fehr nmet juhszkutya – vagy ha gy jobban tetszik: amerikai-kanadai fehr juhszkutya – is rszt vett a mentsi munklatokban, s szmtalan ldozat lett mentette meg!
A ketts llampolgr...
AMERIKAI-CANADAI FEHR JUHSZKUTYA
Fehr, mint a h, de nem albn! „Ketts llampolgr”: Amerikban s Kanadban rendkvl npszerû, Eurpban azonban elg nehezen vert gykeret. Hazai tenysztink s a nmetek pldul amerikai-kanadai fehr juhszkutynak, a tengerentliak fehr nmet juhszkutynak hvjk, az angolok pedig a rjuk jellemz hûvs tvolsgtartssal csupn a nmet juhszkutya fehr, rvid szrû varicijnak tekintik...
A nmet juhszkutya-almokban szerte a vilgon nem ritka a fehr klyk. Ezeket az eseteket persze a tenysztk nem verik nagydobra, hiszen rontan kenneljk hrnevt. gy ht a legtbb orszgban a fehr nmet juhszkutya gyakorlatilag eltûnt, az ilyen klykket ugyanis mr szletsk pillanatban elpuszttottk. A fajtaszabvny szigor kvetelmnyei szerint ugyanis a vilgos sznû pldnyokat kizrtk a tenysztsbl, a fehreket pedig egyenesen ldztk. Holott a vilg els hivatalosan bejegyzett nmet juhszkutyjnak, a fajta prototpusnak nagyapja teljesen egysznû fehr pldny volt!
A fehr szrsznt a genetikusok egy recesszv gnnek tulajdontjk, mely nemzedkeken keresztl trkldtt. Nincs teht sz sem mutcirl, sem albinizmusrl, hiszen az orr, a szj fekete, a szemek pedig sttbarnk. A fehr egyedek diszkrimincija egybknt csupn a nmet juhszkutyk „feltallja”, Max von Stephanitz porosz lovassgi kapitny halla utn, teht az 1930-as vek derekn kezddtt – legalbbis Eurpban. szak-Amerikban s Kanadban viszont egszen ms a helyzet. A fehr juhszkutya mr az 1920-as vek elejn megjelent az jvilgban, s lnyegben azta is nagy megbecslsnek rvend. Igaz, ma mr kontinensnkn is vltozban van „sttusza”, klnsen 1988 ta, amikor is megalaktottk az amerikai-kanadai fehr juhszkutyk kedvelinek eurpai szvetsgt, melynek tagja egyebek kztt Svjc, Ausztria, Hollandia s Nmetorszg.
A fehr juhszkutya rtelmes, kedves, kezes jszg. Lojalitshoz, hûsghez nem fr ktsg. Knnyen kezelhet, viszonylag kis fradsggal kikpezhet, idegenekkel nem agresszv vagy rosszindulat, br nmi tartzkodssal viseltetik irntuk. Csoportosan, kennelben is gond nlkl tarthat, mert kifejezetten falkaszeret, fejlett trsas sztnnel rendelkezik. A gyerekeket szereti, a hz krl vagy a hzban tartzkod klnfle llatokkal is jl megfr. Szervezete szilrd, ellenll, mert tenyszti nem ldoztk fel a minsget a divat, a „szpsg” kedvrt.
A fajta kellemes termszete, szp klleme megtveszt, hiszen korntsem elknyeztetett killtsi sztr. Ellenkezleg: remek rz-vd eb. Bevlt mint vakvezet s lavinakutya, kikpezhet kbtszer s robbananyag felkutatsra, de klnfle rendri feladatok elvgzsre is szvesen alkalmazzk. Az amerikai rendrsg pldul nhny esztendvel ezeltt egy fehr juhszkutyt vlasztott az v rendrkutyjnak, a kanadaiak rendrsge pedig egy Prince nevû fehr juhszkutyra a legbszkbb, mely 11 v alatt csaknem 200 bûnzt tett rtalmatlann. A nehezen felejthet, 1966. vi tragikus salvadori fldrengs idejn kt fehr nmet juhszkutya – vagy ha gy jobban tetszik: amerikai-kanadai fehr juhszkutya – is rszt vett a mentsi munklatokban, s szmtalan ldozat lett mentette meg
Rgi - j fajta
1933-ban a nmet juhszkutya anyaorszgbeli fajtagazda egyeslete, az SV gy hatrozott, hogy a fehr szn kutykat kizrja a tenysztsbl, s a tovbbiakban a fehr szn diszkvalifikcis hibnak szmt. Ennek kvetkeztben az 1960-as vekre teljesen eltntek a fehr nmet juhszkutyk Eurpbl, s ezt a sznt a jelenleg aktulis standard tovbbra sem engedlyezi. Amerikban s Kanadban azonban az Eurpban kiselejtezett szn pldnyokbl fokozatosan egy j, nll fajta alakult, mely Magyarorszgon amerikai-kanadai fehr juhszkutyaknt vlt ismertt. Egybknt a tengeren tlon is megprbltk kizrni a fehr nmet juhszkutykat a tenysztsbl, az American Kennel Club keretein bell sikerrel is jrt ez a trekvs, Kanadban azonban a fajta egyik hivatalos szne maradt a fehr.
1978-ban – Svjcon keresztl – rkeztek vissza az els fehr juhszkutyk Nmetorszgba, ahol ma a legnagyobb llomny tallhat Eurpban. A fajta satyjnak az 1966. mrcius 5-n szletett amerikai Lobo szmt a kontinensen, aki az 1970-es vek elejn rkezett Svjcba. E kan s tovbbi amerikai s kanadai import kutyk utdai rvn a fehr juhszkutyk egsz Eurpban elterjedtek. Br az FCI nem vett tudomst a mr genercikon t tisztn tenysztett j fajtrl, nemzeti szinten tbb orszg is elismerte az amerikai-kanadai fehr juhszkutyt.
Elsknt Svjc (1991-ben) vette fel trzsknyvbe, a SHSB-be a fehr juhszkutykat, ksbb Hollandia, Dnia, Csehorszg, Svdorszg, Ausztria, Dl-Afrika, stb. is kvette a svjci pldt. Ennek kvetkeztben mr olyan hirdetsek is megjelentek, melyek FCI paprokkal knltak klykket eladsra, holott mg nem „igazi” FCI szrmazsi lapot kaptak ezek a kutyk, hanem csak az adott orszg FCI-hez tartoz szervezetnek paprjait.
Nyilvn a nmet juhszkutya-tenysztk gazdasgi rdekeinek kvetkeztben is, a legnagyobb populcival rendelkez orszg kinolgiai szvetsge, a VDH nem ismerte el a fehr juhszkutyt, mint j fajtt. A kaotikus helyzetet csak tovbb fokozta, hogy egyes orszgokban csak az FCI-hez nem tartoz szervezetek trzsknyveztek amerikai-kanadai juhszkutykat. A 2003 janur elsejvel rvnybe lpett, egyelre ideiglenes FCI-elismertsggel nmileg tisztzdik majd a helyzet minden eurpai orszgban, br ellentmondsos mdon, ppen emiatt j nehzsgek is fellphetnek.
Ha egy fajtt hivatalosan is elismer a Nemzetkzi Kinolgiai Szvetsg, akkor az ktelez rvnnyel br minden tagorszga szmra, gy Nmetorszgban a VDH, illetve haznkban a MEOE is kteles legalbb egy fajtaklubot ltrehozni vagy felvenni a soraiba, mely az j fajtt gondozza, tenysztst irnytja, szablyozza.
Ahhoz, hogy az FCI egy j fajtt elfogadjon, olyan fajtaklubnak kell benyjtania az erre irnyul krelmet, mely valamely FCI-tagorszg kinolgiai cscsszervezetnek tagja. Ezrt hiba nmet eredet a fajta, hiba Nmetorszg rendelkezik a legnagyobb llomnnyal, a VDH elzrkzsa miatt nem tudott eleget tenni a fajtagazda szerepnek. Ezrt Svjc vette a kezbe az irnytst, hiszen nemzeti szinten k kezdtk el elszr hivatalosan is trzsknyvezni a fajtt Eurpban, s 10 ve alakult fajtaklubjuknak, a Gesellschaft fr Weier Schferhunde Schweiz-nak a honi kennel klub minden segtsget megadott. A legnagyobb nehzsget egybknt a nyolc egymstl fggetlen vrvonal prezentlsa jelentette, mivel sok orszgnak volt ugyan sajt trzsknyve, de nem ltezett semmilyen kzponti adatbank, s sokszor a nyelvi akadlyok is htrltattk a kzs munkt. A szksges vrvonalak dokumentlsnak sszelltsban Birgit Stoll nyjtott risi segtsget, akinek hatalmas magngyjtemnye van klnbz trzsknyvekbl.
|