Allergia

Napjainkban egyre t�bbet hallani a k�l�nf�le allergi�kr�l. Nem csak az emberek, hanem a n�gyl�b� kis kedvenceink is �ldozatul eshetnek az ilyen civiliz�ci�s betegs�geknek. N�luk els�sorban a b�rt�netek, viszketegs�g, ekc�m�s sebek jelentkeznek.

Mi is az allergia?   Egyszer egy kolleg�m szellemesen �s tal�l�an azt mondta, az allergia az unatkoz� immunrendszer betegs�ge. Val�ban, napjaink elt�lzott higi�ni�s kamp�nyai, a k�l�nf�le bakt�rium- �s cs�ramentes�t� szappanok, tiszt�t�szerek, agyonkezelt �telek, a megfelel� ok �s kontroll n�lk�l szedett antibiotikumok mindennapos haszn�lata bizony megfosztja szervezet�nk v�dekez�rendszer�t att�l az eg�szs�ges mennyis�g� ingert�l, amely a norm�lis m�k�d�shez sz�ks�ges (egyesek szerint egy eg�szs�ges gyerek a felcsepered�se sor�n legal�bb 1 kg koszt el kell, hogy fogyasszon). Ezek mellett r�ad�sk�nt a rengeteg szennyez�anyag, amely k�rnyezet�nket terheli, mint pl. a szmog, vagy a manaps�g szint�n ezernyi f�rumon emlegetett t�ma, a stressz, mind-mind immunrendszer�nk harck�szs�g�t befoly�solj�k. Mindezek a hat�sok azut�n oda vezethetnek, hogy megt�p�zott v�dekez�rendszer�nk hib�s v�laszokat ad egyes ingerekre, amelyek norm�lis esetben nem kellene, hogy �ellent�mad�st� v�ltsanak ki szervezet�nkb�l. Az allergia teh�t voltak�ppen egy ilyen fals, elt�lzott m�rt�k� v�dekez�s, amellyel az a gond, hogy t�bbet �rt gazd�j�nak, mint haszn�l, s�t, extr�m esetben ak�r v�gzetes k�vetkezm�nyei is lehetnek, ha nem figyel�nk oda r�, �s adott esetben nem kezelj�k. Hogyan kezelj�k az allergi�t? A betegs�g el�bb eml�tett term�szet�b�l kiindulva k�t oldalr�l k�zel�thetj�k meg a gy�gykezel�st. Az els�, �s egyszer�bbnek t�n� m�d, ha id�ben, megfelel�en hat�kony gyullad�scs�kkent� k�sz�tm�nyekkel elnyomjuk a k�ros t�neteket. Amennyiben - �s ez sajnos egyedenk�nt v�ltozik - a p�ciens megfelel�en reag�l a gy�gyszerre, �gy a t�netek hamar elm�lnak, a beteg �jra �lheti mindennapjait. Ez �gy sz�pen hangzik, de ha belegondolunk, ez csak egy t�neti kezel�s, aminek nem elhanyagolhat� mell�khat�sa, hogy az immunrendszer�nket m�s, val�di t�mad�sok (bakt�riumok, v�rusok, parazit�k) ir�ny�ban is hat�stalan�tjuk egy id�re. M�sr�szr�l pedig, minthogy az alapokot, az allerg�nt nem biztos, hogy siker�l elt�vol�tani a k�rnyezetb�l, a gy�gyszerhat�s elm�l�s�val a t�netek �jra visszat�rhetnek. Amennyiben ez nem t�l gyakori, �s egy egyszer�bb kezel�ssel elmulaszthat�k (pl. �vente egyszer egy injekci� el�g egy kutyusnak), �gy val�ban nem biztos, hogy �rdemes komolyabban foglalkozni a k�rd�ssel, b�r az ilyen esetek is v�lhatnak k�s�bb s�lyoss�, vagy el�fordulhat, hogy a szervezet hozz�szokik bizonyos m�rt�kig az adott gy�gyszerhez, �s akkor n�velni kell az adagot, vagy v�ltani kell k�sz�tm�nyt. A m�sik m�dszer k�lts�gess�ge �s k�r�lm�nyess�ge miatt kev�sb� elterjedt az �llatorvosi gyakorlatban �s a k�ztudatban, de tal�n jobban �tgondolva hossz�t�von mindenk�ppen jobb megold�s, azaz val�ban megold�sa lehet a probl�m�nak. Az ilyen t�pus� kezel�snek minden esetben a pontos vizsg�lat szolg�l alapj�ul, hogy kider�ts�k, konkr�tan mi az az allerg�n ( = olyan anyag, amely allergi�s reakci�t v�lt ki), amely a t�neteket okozta az adott p�ciensn�l. Ez t�rt�nhet a hum�n gyakorlatban is elterjedt b�rteszttel, illetve v�rb�l. Ut�bbinak el�nye, hogy a nem csak inform�l minket az allerg�nr�l, de a k�s�bbiekben a v�rvizsg�lat alapj�n egyedre szabottan elk�sz�thet� egy �n. hiposzenzibiliz�l� oldatsor, amely a megold�s kulcsa (hiposzenzibiliz�l�s = az �rz�kenys�g cs�kkent�se). Ezek az oldatok k�l�nb�z� koncentr�ci�ban tartalmazz�k a kimutatott allerg�nt, �s lassank�nt emelve a d�zist, meghat�rozott id�k�z�nk�nt b�r al� juttatva az anyagot, tulajdonk�ppen hozz�szoktatjuk a szervezetet a probl�m�t okoz� allerg�nhez, megtan�tjuk r�, hogy ne f�lj, ez nem is okoz bajt, nem kell ellene k�zdened. �gy a k�s�bb a k�rnyezetb�l hat� inger m�r nem v�lt ki k�ros v�laszreakci�t, az immunrendszer azonban meg�rzi hat�konys�g�t a val�ban k�ros hat�sokkal szemben.   Hogyan m�k�dik a hiposzenzibiliz�l�s �s mik a h�tr�nyai?   Mint m�r eml�tettem, az oldatsorozatot fokozatosan, meghat�rozott id�k�z�nk�nt adjuk be. Az eg�sz folyamat �tlagosan 25 hetet vesz ig�nybe, ett�l lehetnek egyedi elt�r�sek. Amire el�re fel kell k�sz�lni, hogy mint minden biol�giai folyamat, ez is hozhat v�ratlan fordulatokat. �gy p�ld�ul bizonyos m�rt�kben a gy�gykezel�s els� f�zis�ban a t�netek esetleg �ppenhogy er�s�dnek, mintsemhogy m�ln�nak. Ha ez t�lzott m�rt�k�, akkor a kezel�sen m�dos�tani kell (kisebb l�ptekben kell emelni az adagot, kieg�sz�t� gyullad�scs�kkent� kezel�st kell alkalmazni). Ez�rt fontos, hogy a kezel�s teljes ideje alatt a kezel�orvos folyamatosan figyelemmel k�s�rhesse p�ciens�t, �s b�rmilyen felmer�l� probl�m�r�l t�j�koztassa �t a gazdi. A m�sik, esetleg felmer�l� gond, hogy a kezel�s egyes esetekben nem, vagy nem teljes m�rt�kben hat. Egy 100 kuty�t figyelembe vev� n�met tanulm�ny szerint a hiposzenzibiliz�l�s kb. az esetek 70 %-�ban j�rt sikerrel. Kimutatt�k, hogy a gy�gyul�sra val� kil�t�sok ann�l jobbak, min�l hamarabb kezdj�k el a ter�pi�t az els� t�netek jelentkez�se ut�n. Valamint �gy t�nik, hogy a fiatal �llatoknak, �s azoknak, amelyekn�l nem alkalmaztak m�s kezel�st, jobbak az es�lyeik (itt utaln�k vissza a gyullad�scs�kkent�kkel kezelt �llatok eset�re nem �ri-e meg jobban mindj�rt az elej�n, nagyobb gy�gyul�si es�lyekkel megpr�b�lni a hiposzenzibiliz�l�st, mint k�s�bb, esetleg t�lesve n�h�ny �vi proced�r�n?).   Az alapvizsg�lat menete   Az allergiateszthez a legal�bb 1 h�napja nem kezelt �llatt�l kis mennyis�g� v�rt vesz�nk. A laborban els� l�p�sk�nt az �n. allerg�ncsoportokat vizsg�lj�k. Ezek: szezon�lis nem szezon�lis pen�szgomb�k �lelmiszerek A �lelmiszerek B (ut�bbi 2 csak kuty�k eset�ben) Amennyiben a teszt pozitivit�st mutat az egyik csoportra, akkor az adott csoporton bel�l vizsg�lj�k tov�bb egyes allerg�nekre lebontva a mint�t. Esetenk�nt egyszerre t�bb csoportn�l is mutatkozhat reakci�, ilyenkor minden pozit�vnak bizonyul� csoportot v�gigvizsg�lnak. A csoportokon bel�l az egyes allerg�nek a k�vetkez�k: szezon�lis k�l�nb�z� f�f�l�k, f�k nem szezon�lis  h�ziporatka, �tkez�si atk�k, bolhany�l, emberi h�msejtek, macskah�msejtek pen�szgomb�k  Alternaria tenuis, Aspergillus fumigatus, Cladosporium herbarum, Penicillium notatum, Candida albicans �lelmiszerek A: teh�ntej, ty�ktoj�s, sz�ja, kukoricaliszt, b�zaliszt �lelmiszerek B: marhah�s, sert�sh�s, birkah�s, halliszt, f�ldimogyor� Amennyiben a vizsg�lat egy �lelmiszeralkot�r�szt mutat ki, akkor meg lehet pr�b�lni az adott �lelmiszer kik�sz�b�l�s�t az �llat �trendj�b�l, ez esetben nem felt�tlen�l sz�ks�ges a hiposzenzibiliz�l�s, hiszen az �lethosszig betartott, megfelel� di�t�val az �llat t�netmentess� tehet�. Az ilyen esetekre egy�bk�nt a nevesebb t�pgy�rt�k sz�mos t�pot kifejlesztettek, kifejezetten hipoallerg�n tartalommal. Rosszabb esetben az allerg�n nem kik�sz�b�lhet� (pl. h�ziporatk�k, �tkez�si atk�k, stb.), ilyenkor megrendel�sre el��ll�ttatjuk a hiposzenzibiliz�l� oldatot, amellyel azut�n elkezdhetj�k a kezel�st. A vizsg�lat eredm�nye a v�rv�telt�l sz�m�tott kb. 3 h�ten bel�l kaphat� k�zhez, �s a tulajdonossal val� r�vid konzult�ci� ut�n d�nt�nk a tov�bbi l�p�sekr�l. Ha a hiposzenzibiliz�l�sra ker�l sor, az oldatok a megrendel�st�l sz�m�tott �jabb 3 h�t m�lva k�sz�lnek el.