Belga griffonok

A belga griffonok �s a n�met majompincs ugyanatt�l a bozontos t�rpekuty�t�l sz�rmaznak, amelyet k�s�bb t�pusok �s sz�nek alapj�n k�l�nv�lasztva teny�sztettek, mik�zben Belgiumban mopszot is bekereszteztek. Err�l tan�skodik a r�vid sz�r� v�ltozat, a kis brabanti griffon (petit braban�on) �s a sokkal r�videbb orr. 1880-ban egy br�sszeli griffon lett a “ki�ll�t�s legjobb kuty�ja” Br�sszelben, ami a fajt�t egy csap�sra n�pszer�v� tette. M�g a kis belg�knak Angli�ban, Amerik�ban �s a skandin�v orsz�gokban sz�mos rajong�ra akadtak, n�lunk ink�bb ritka fajt�nak sz�m�tanak. Ennek oka lehet a neh�z teny�szt�s (nagy k�lyk�k, meger�ltet� ell�s) �s a sz�ls�s�gesen r�vid orr, ami er�s k�nnyez�st okoz. A homlok �s az orr k�zti b�rred�t a gyullad�sok megel�z�se �rdek�ben gondosan �polni kell. Ezen k�v�l a kis nyomott orr�ak horkolnak is. A kis fick�k azonban rendk�v�l �berek, de csak halkan ugatnak, ami lak�sban val� tart�s eset�n kifejezetten el�ny�s. A zavar� csahol�st a kis belga nem ismeri. A griffonok robusztus, �l�nk, ragaszkod� csal�di kedvencek, amelyek szeretnek futni, hanc�rozni �s j�tszani. Tele j�t�k- �s �letkedvvel gyakran 15 �vet vagy m�g t�bbet is meg�lnek. Az szem- �s orrk�rny�k�k kiv�tel�vel egyszer� az �pol�suk.

S�ly 1) max. 3 kg

2) kanok max. 4,5 kg, szuk�k max. 5 kg, �100 g

Orsz�g Belgium