Tank a vadszmezõkn
CLUMBER SPNIEL
Els pillantsra a clumber taln nem is tûnik spnielnek, inkbb egy kistermetû, szrs masztiffnak. Pedig spniel a javbl, kivl vadszkutya. Mivel olyannyira klnbzik trsaitl, szrmazsa valsznûleg rkre rejtly marad, s sok fajthoz hasonlan csak tallgatni lehet, honnan szrmazik ez a nehzsly spniel. A fajta felptst s jellegzetessgeit szem eltt tartva, taln hossz teste, nehz feje basset hound tpus kutyktl szrmazhat. Br a rgi spnieleket az angolok szmtalan elnevezssel illettk – cocker, springer, szalonkavadsz, etc. – nha mg ugyanazon alom esetn is, a clumber szt hiba keressk a korabeli feljegyzsek kztt. Ez persze mg nmagban nem jelenti azt, hogy a clumber fiatal fajta lenne, st. Sokan t tartjk a legrgibb spnielvltozatnak, melyet specilis vadszati clokra tenysztettek.
Egyes szakrtk a fajtt Franciaorszgbl eredeztetik. A teria szerint a francia forradalom idejn Noailles herceg Angliba menektette spnieljeit, melyeket genercikon t gondosan tenysztett. Kutyi menedkhelyl Newcastle hercegnek kennelt vlasztotta, a nottighamshire-i Clumber Parkban. A legkorbbi kpi emlk a fajtrl Frances Wheatley 1788-ban kszlt festmnye, mely Newcastle msodik hercegt brzolja, vadszatbl hazatrve, hrom clumber spnielvel.
A fajta npszerûsge felett az arisztokrcia egy szûk kre rkdtt szigoran. Lord Arthur Cecil, Earl Spencer s Portland hercegnek kutyi valsznûleg a Clumber Park spnieljeitl szrmaztak. Albert herceg azutn kezdett rdekldni a fajta irnt, miutn clumber spnieleket ltott dolgozni Newcastle hercegnek birtokn. VII. Edvrd kirlyi spnieljeinek az of Sandringham kennelnevet adta, miutn 1861-ben megvsrolta Sandringham House-t.
Angliban 1859-ben szerepeltek elszr clumber spnielek killtson. Az els fajtaklub viszonylag ksbb, 1904-ben alakult meg. Az jvilgba azonban igen korn jutott el a fajta Venables fhadnagy rvn, mikor felsge 97. ezrede Halifaxban, Kanadban llomsozott. Az els clumber spnieleket az AKC 1878-ban regisztrlta, a klub megalakulsa eltt hat vvel. Ez a ltszlag ellentmondsos krlmny gy lehetsges, hogy mr Amerikban mr jval az AKC megalakulsa eltt regisztrltak s trzsknyveztek kutykat. Az AKC ezekbl a korai trzsknyvekbl hrom ktetet fogadott el, melyek az 1887 ta folyamatosan vezetett Stud Book Register alapjt kpeztk.
Mikor az 1900-as vek elejn megszletett a clumber spniel els hivatalos fajtalersa, a standard, sokat vitatkoztak a clumber nehz, olykor lelg szemhjrl. Sokak szerint ez csak a szem srlsveszly fokozza, ami egy vadszkutynl nem ppen szerencss. Msok szerint viszont ppen ez a fajta egyik rgi jellegzetessge.
A clumber spniel nagyon j vadszkutya. Viszonylag lassan dolgozik, de jellegzetes, grdl jrsa knyelmes, szilrd getst tesz lehetv egsz nap, anlkl, hogy a kutya kifradna.
ltalban nmn dolgozik, gy nagyon kzel tud kerlni a vadhoz. Biztos vadkeres, s mg a retrievereket is megszgyenten kivl apportroz, ha erre trningezik. Br nem ppen kistestû kutyrl van sz – slya 30–36 kg –, a clumber spniel mozgkony, temperamentumos fajta. Haznkba tbb jminsgû import kutya is rkezett, br mg egyelre kicsi a magyar populci.
|