�ltal�nos le�r�sa:

Sz�re k�ly�kkorban t�m�tt, hull�mos, vagy g�nd�r lefut�s�. K�s�bb f�rt�ket k�pez, majd er�s szerkezet� szalagokat vagy zsin�rokat alkot. Sz�rk�nt�se durv�bb felsz�r�kb�l �s finomabb pehelysz�lakb�l �ll. A k�t sz�rt�pus hat�rozza meg bunda jelleg�t. A szemet erny�szer�en takarja a fej s�r� sz�rzete, �gy a fej g�mb�ly�nek t�nik.
Sz�ne: fekete, feh�r, fak� �s k�l�nb�z� �rnyalatai.

Marmagass�ga: Kanok ide�lis m�rete 41-43 cm.
Szuk�k ide�lis m�rete 38-40 cm
Tests�ly: kanokn�l 13-15 kg, szuk�kn�l 10-13 kg.
Sz�r�t ny�rni nem szabad, mert el�fordulhat, hogy t�bb� nem n� meg.

�ltal�nos jellemzõi

�zsiai eredetû, õsi magyar terelõ p�sztorkutyafajta. K�z�pnagy testû, �l�nk, v�rm�rs�kletû, rendk�v�l tanul�kony. Szil�rd szervezetû, finom csontozat�, szik�r, izmos. A t�rzshossz �s a marmagass�g azonos, a v�gtagok �s a gerincoszlop n�gyzetes form�t z�r be. Az egyes testr�szek alakul�sa nehezen �t�lhetõ meg, mert az eg�sz testet erõteljes szerkezetû, szalagokat vagy zsin�rokat k�pezõ szõrk�nt�s bor�tja. A szemet ernyõszerûen takarja a fej sûrû szõrzete, �gy a fej g�mb�lyûnek tûnik. A keresztt�j�kra szorosan z�r�d� farok k�vetkezt�ben a t�rzs h�trafel� magasod� form�t mutat. A v�gtagok egyes r�szeit neh�z elk�l�n�teni, ez�rt az ar�nyokat �s sz�gel�seket c�lszerû mozg�sban meg�t�lni. A puli kitûnõ h�z�rzõ �s t�rs. Mai form�ja a sportteny�szt�s hat�s�ra alakult ki.

A fej

Kopony�ja kicsi �s finom. Feje elõrõl kerek, oldalr�l elliptikusnak tûnõ. Az arcorri r�sz r�vid, a fej hossz�nak egyharmada. A szembolt�vek kifejezettek. A stopvonal enyh�n �velt. Az orrh�t egyenes, orrt�kre viszonylag kicsi, nem hegyesedik el. Az orrt�k�r, az ajkak �s a szemh�jsz�lek minden sz�nv�ltozatn�l feket�k. Fogazata oll�s z�r�d�s�, teljes. Ajkai feszesek. Szeme s�t�t k�v�barna sz�nû, enyh�n elkeskenyedõ metsz�sû, �l�nk, �rtelmes tekintetû. F�le sz�les alap�, k�z�pmagasan tûz�tt. A f�lkagyl� lekerek�tett, V-alak�, hat�rozottan lefel� ir�nyul. Nyaka a v�zszintessel 45 fokos sz�get z�r be, k�z�phossz�, feszes, izmos. A d�s szõrzet k�vetkezt�ben a t�rzstõl nem hat�rolhat� el.

Az el�lsõ v�gtag alakul�sa

A lapocka feszesen fûzõdik a mellkashoz. A v�llb�bok a sz�gy s�kj�ba esnek. A lapocka a felkarral 90 fokos sz�get alkot. A felkar k�z�phossz�, izmos, a t�rzs hossztengely�vel p�rhuzamos. A k�ny�k szorosan a mellkashoz z�r�dik. Az alkar a felkarral 120-130 fokos sz�get z�r be. Az alkar hossz� �s egyenes, szik�r izomzat�. A mancsok r�videk, g�mb�lydedek, feszesek, z�rtak. A karmok feket�k vagy palasz�rk�k. A talpp�rna s�t�t �s rugalmas. �ll�sa k�zepesen sz�les �s p�rhuzamos.

A t�rzs

A mar kis m�rt�kben a h�t s�kja f�l� emelkedik. A h�t feszes, k�z�phossz�, az �gy�k j�l izmolt, r�vid. Fara enyh�n lejtõs, r�vid. A farok k�z�pmagasan tûz�tt, szorosan z�r�dva hajlik a keresztt�j�kra. A farok v�ge kiegyenes�tve a cs�nkig �r. A mellkas j�l dong�zott, m�ly �s hossz�. A has h�trafel� fokozatosan h�z�dik fel. A t�rzs ar�nyait tekintve r�vid, n�gyzetes form�t k�pez. A comb �s a l�bsz�r hossz� �s gazdagon izmolt. A medence a combcsonttal 90 fokos sz�get alkot. A combcsont a l�bsz�rcsontokkal (s�pcsonttal �s sz�rkapocs-csonttal) 100-110 fokos sz�get k�pez. A cs�nk szik�r, a l�bk�z�p r�vid. Az �z�letek tiszt�k �s sz�razak. A h�tuls� mancsok kiss� laposabbak a mellsõkn�l. A karmok s�t�t palasz�rk�k vagy feket�k. A talpp�rna rugalmas, s�t�t. A v�gtagok �ll�sa k�zepesen sz�les �s p�rhuzamos.

Bõre �s szõrzete

Minden sz�nv�ltozat� puli bõre palasz�rke, sok pigmentet tartalmaz. A szabad bõrfel�let (orrt�k�r, ajak, szemh�jsz�l) fekete. A sz�jpadl�s s�t�t. A nyelv �l�nkpiros. Szõre k�ly�kkorban t�m�tt, hull�mos, vagy g�nd�r lefut�s�. K�sõbb f�rt�ket k�pez, majd erõs szerkezetû szalagokat vagy zsin�rokat alkot. Szõrk�nt�se durv�bb felszõr�kbõl �s finomabb pehelysz�lakb�l �ll. A k�t szõrt�pus hat�rozza meg bunda jelleg�t. Amennyiben a felszõr ar�nya nagym�rt�kben meghaladja a pehelysz�lak�t, a szõrk�nt�s nyitott, jellegtelen szerkezetet mutat. A k�v�natosn�l t�bb pehelysz�l t�ls�gosan l�gy szerkezetû, nemezesedõ, nehezen kezelhetõ szõrzetet eredm�nyez. A k�tf�le szõr genetikailag meghat�rozott helyes ar�nya alak�tja ki a k�nnyen �polhat�, eszt�tikus megjelen�sû szalagos vagy zsin�ros form�t. A zsin�rok m�rete leghosszabb a fart�j�kon, �gy�kt�j�kon, h�tvonalon (20-30 cm). Legr�videbb a fejen �s a v�gtagokon (10-12 cm). A fej ernyõz�tts�ge akkor ide�lis, ha erõs szerkezetû, zsin�ros lefut�s�, j�l takarja a szemet �s az arcorri r�szt. A kif�s�lt szõrzet �s az elhanyagolt, gubancos szõrzet nem k�v�natos.

Sz�nv�ltozata fekete, �ltal�ban kiss� rozsdav�r�s vagy sz�rke �rnyalattal, maszkos fak�, hat�rozott fekete maszkkal a pofa k�r�l, sz�rke, gy�ngyfeh�r, zsemlesz�nû, �rnyalatt�l mentesen.

A sz�gy t�j�k�n maximum 5 cm �tm�rõjû feh�r mellfolt engedhetõ meg. A ujjak k�z�tti feh�r tûz�tts�g nem sz�m�t hib�nak. Minden m�s jellegû jegy, sz�nelt�r�s nem k�v�natos.

Nagys�ga, s�lya

Kanok ide�lis m�rete 41-43 cm. elfogadhat� m�ret 39-45 cm.

Szuk�k ide�lis m�rete 38-40 cm, elfogadhat� m�ret 36-42 cm.

Az egyes testt�jak viszonylagos m�rete a bottal m�rt marmagass�g ar�ny�ban, t�rzshossz: 100%, mellkasm�lys�g: 45%, dong�ss�g: 33%, �vm�ret: 125%.

Az orrhossz a fejhossznak 35%-a. A f�l hossza a fejhossznak 52%-a.

Tests�ly: kanokn�l 13-15 kg, szuk�kn�l 10-13 kg.

Mozg�sa

Mozg�sa �l�nk, pattog�. V�gt�ja r�vid, gyors �s jellegzetesen apr�z�. L�p�se r�vid, sz�kd�cselõ, fordulatos.

Elõfordul� hib�k

Heterog�n szerkezetû szõrk�nt�s. Hossz� arcorri r�sz. Harap�fog�-szerû harap�s. A P1-fogak hi�nya. K�nnyû csontozat. Hossz� t�rzs. F�l�nk v�rm�rs�klet, laza farok. Vil�gosbarna szem. Magasan tûz�tt f�lek. Gyenge pigment�ci�. Zsemlesz�nû �rnyalat feh�r pulin�l.

Kiz�r� okok

Nagym�retû ponty- vagy csukafogazat. A P2-3-4-, az M- fogak hi�nya. Sarl�s vagy z�szl�s faroktart�s. Farokn�lk�lis�g. Sz�nhib�k, foltoss�g. S�lyos pigmenthib�k. R�vid, ny�lt, sima szõrzet. Elt�rõ m�ret.