BULLTERRIER
Mrett s vgott szemeit figyelve mintha egy bks knai szerzetest ltnnk kutyabrben. A ltszat azonban csal. Kis mrete ellenre risi er szunnyad benne. Kemny (de nem durva!) bnsmdot ignyl fajta.
A fajta trtnete, kialakulsa
|
A bulterriert a tizennyolcadik szzadban, Angliban tenysztettk ki -mint a neve is mutatja- bullldog s terrier keresztezsbl. Az ezernyolcszzas vek vgre tovbbi terrier fajtkkal keresztezve csiszoltk kls s bels tulajdonsgait, hogy elrje azt, amirt kitenysztettk. Gyors s harcias kutya lett a kutyaviadalok lland fszereplje. Br a kutyaviadalokat Angliban az ezerkilencszzas vek elejn betiltottk a fajta kemnysgbl sokat megrztt. |
Viselkeds s jellem
|
Napjaink bullterrierje kevsb hasonlt harcos seire; nyugodt termszet, hsges kutya. Sajnos a tjkozatlan sajt ltal sztott harcikutya ellenes kampny egyik f ldozata az angol bullterrier volt. |
Furcsa klleme s az amerikai pit bull terrier nevvel kzs "bull" szcska a fajta nevben elg volt ahhoz, hogy az utca embere vrszomjas fenevadat lsson benne. gy ltszik, a mltat semmi sem feledtetheti, a bullterrier egykori harcikutya mivolta mg sokig rnyomja blyegt a fajta sorsra, hiba telt el azta egy egsz vszzad. Rendkvl btor a flelmet nem ismeri, rmens kutya. Harapsa legendsan ers. |
|
|
|
|
ltalnos lersa:
|
Szne fehr vagy fehr alapon foltos, de egyb szn s cskozottsg is elfordulhat. Kzepes termet, zmk, nagyon ers kutya. Feje klnleges formj: hossz, tojsdad alak. Marmagassga 40-50 cm slya ltalban 20-30 kg. |
|
|