Bajor hegyi v�reb

Az el�z� sz�zad m�sodik fel�ben a bajor alpesi t�rs�gben megv�ltoztak a vad�szati felt�telek. A vad�szok n�lk�l�zhetetlen seg�t�je m�r csak a kop� volt, amely a j�rhatatlan magashegys�gben szabadon �s biztosan v�gezte munk�j�t a csap�n. Ez�rt a XIX. sz�zad v�g�n a l�v�s ut�ni keres�sre a szikl�s ter�leten a neh�z hannoveri kop�b�l �s egy tiroli kop� szuk�val kiteny�sztett�k a bajor hegyi v�reb �st�pus�t. Eredetileg bajor �s osztr�k hivat�sos vad�szok haszn�lt�k, de egyre ink�bb elterjedt a n�met �s eur�pai k�z�phegys�gek nagyvadas ter�letein is. Emberre val� �less�ge k�l�n�sen r�gebben n�h�ny hivat�sos vad�sznak seg�tett vesz�lyes munk�ja sor�n. A kiz�r�lag a s�r�lt …vad l�v�s ut�ni keres�s�re specializ�l�dott vad�szkutya nagyon fordul�kony �s kitart�, j�l tud szikl�ra �s hegyre m�szni. Az �les, nyomhanggal keres� kop�t sz�vesen haszn�lj�k vaddiszn�s ter�leteken is, amikor fordul�konys�ga k�l�n�sen nagy el�nyt jelent. Dermedtre csahol�sra vagy dermedthez vezet�sre is ki lehet k�pezni. A bajor hegyi v�reb k�lyk�ket kiz�r�lag vad�szoknak adj�k el. A teny�szt�s szigor� kiv�laszt�son �s vizsgafelt�teleken alapszik. A bajor hegyi v�reb k�nnyen gondozhat�.

Marmagass�g kanok 47–52 cm, szuk�k 44–48 cm

S�ly kb. 18-28 kg

Sz�n szarvasv�r�st�l v�r�sess�rg�ig, ritk�n s�t�t p�tty�kkel, a fang �s a f�l s�t�t, ak�r fekete

Orsz�g N�metorsz�g