Honnan j�tt?

A west higland white terrier eredet�r�l sok legenda kering. Vannak, akik �gy tartj�k, hogy a westie-k a XVI. sz�zadban ker�ltek Sk�ci�ba a spanyol flotta haj�t�r�ttei r�v�n. T�ny, hogy 1588-ban II. F�l�p spanyol kir�ly minden addigin�l nagyobb flott�t toborzott �ssze, hogy leig�zza az ellens�ges Angli�t. Az Armad�nak keresztelt haj�flotta azonban az id�j�r�s viszontags�gai miatt els�llyedt, m�g miel�tt harcba sz�llhatott volna az angol csapatokkal. A kalandos legend�k kedvel�i szerint ekkor menek�ltek ki a haj�roncsokr�l a szigetorsz�gba azok a kis feh�r kuty�k, amelyeket ma west highland white terrierk�nt ismer�nk.

A meghat�, dr�mai t�rt�nettel szemben azonban sokkal val�sz�n�bb, hogy a westie Argyllshire sk�t vad�szainak teny�szt�se nyom�n sz�letett meg, sz�zadokkal k�s�bb. Sz�mos keresztez�s r�v�n fejlesztett�k ki a kuty�t, c�ljuk pedig az volt, hogy min�l t�k�letesebb, az od�vad�szatra haszn�latos fajt hozzanak l�tre. (A terrier sz� egy�bk�nt latin eredet�, �s a terra, azaz f�ld sz�b�l sz�rmazik. Ezzel az elnevez�ssel is nyilv�nval�v� tett�k a westie teny�szt�i, hogy egy f�ld alatti, od�kban �l� �llatokat vad�sz� fajt�t akartak kiteny�szteni.)

A westie-re jellemz� feh�r sz�n, a teny�szt�si folyamat sor�n fejl�d�tt ki, bizony�tva azt, amit m�r r�gebben is sejteni lehetett, hogy a nyugat-sk�ciai k�rnyezetben a k�l�nb�z� �llatok nagyobb gyakoris�ggal sz�lnek feh�r, vagy vil�gos sz�n� k�lyk�ket. A teny�szt�k �gy gondolt�k, ezekb�l a selejtes, albin� kuty�kb�l soha nem lehet j� vad�szkutya, �gy ink�bb az �gynevezett Earth Dog fel� �s a cairn t�pus�, sz�nes Poltalloch terrier fel� fordultak a teny�szt�k - amelyek egy�bk�nt nem sokban k�l�nb�znek a jelenleg ismert westie-t�l. �m a m�sodoszt�ly� besorol�s ellen�re is nagy sz�mban sz�lettek feh�r sz�n� terrierek Sk�ci�ban, �s lassacsk�n kider�lt, hogy kit�n� vad�szkuty�k, valamint, hogy ugyanolyan v�rszomjasan rohannak a nyulak �s r�k�k ut�n, mint sz�nes rokonaik.

Jelent�s v�ltoz�st a westie-teny�szt�sben a m�lt sz�zad hozott, amikor a poltalloch-i

E. D. Malcolm ezredes �gy d�nt�tt, kifejezetten ezzel a fajt�val k�v�n foglalkozni, �s a westie sz�les k�r� nagy-britanniai n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lj�ul. A v�letlen is seg�tett a v�ltozat �letben marad�s�ban, Malcolm ezredes ugyanis egy vad�szaton �sszet�vesztette kedvenc v�r�sesbarna kuty�j�t egy r�k�val, �s lel�tte. �gy a m�lt sz�zad hatvanas �veit�l kezdve a Malcolm-dinaszti�ban a westie feh�r sz�ne biztos�totta, hogy ne fordulhasson el� t�bb ilyen tragikus vad�szbaleset. A west higland terrier elnevez�st is Malcomnak tulajdon�tj�k a kr�nik�k, �m saj�t bevall�sa szerint a munka jav�t apja �s nagyapja v�gezte a westie teny�szt�s�ben.

David Tattersal, a Westie c�m� szakk�nyv �r�ja szerint eg�szen pontosan nem lehet megmondani, hogy val�j�ban mikor is k�l�n�lt el �n�ll� t�pusk�nt a west highland white terrier. Csak annyi biztos, hogy r�g�ta csal�di kedvenc, sz�mos r�gi festm�ny �br�zolja a sk�t highlandeket, kis feh�r kuty�val. Ilyen p�ld�ul Sir Edwin Landseer, a h�res viktori�nus m�v�sz 1839-es keltez�s� "B�szkes�g �s Szemtelens�g" c�m� festm�nye.

A westie kialakul�s�ban h�rom meghat�roz� vonal j�tszott szerepet: az ezredes Poltalloch terrierjei, Argyll gr�fj�nak feh�r skye terrierjei, �s a Fifeshire-beli dr. Flaxman feh�r sk�t vagy aberdeen terrierjei. A doktor kuty�i a feljegyz�sek szerint rendre minden alomban t�bb feh�r kiskuty�t is aj�nd�koztak neki. K�r�lbel�l t�z �v m�lt�n dr. Flaxman m�r �gy utalt ezekre a terrierekre, mint egy k�l�n fajt�ra, melyet tudatosan teny�sztett tov�bb. Egy m�sik korabeli teny�szt�, George Clarke pedig egy hasonl� feh�r fajt�t fejlesztett ki, melyet Roseneath terrierk�nt ismer�nk.

Angli�ban az els� terriereket is felvonultat� kutyashow-t 1860-ban tartott�k, Birminghamben, az els� sk�t ki�ll�t�st pedig 1871-ben rendezt�k meg Glasgow-ban, �m m�g majd harminc �vnek kellett eltelnie, hogy v�g�l 1899-ben, a Crystal Palace-ban egy feh�r sk�t terrier is ott legyen a ki�ll�t�s gy�ztesei k�z�tt. Az els� olyan versenyt, amelyben m�r west highland white terrierek is eredm�nyesen vettek r�szt, 1904-ben rendezt�k, az edinburgh-i Scottish Kennel Club Show keretein bel�l. Miut�n pedig 1904-ben megalakult a WHWT Club, majd 1906-ban a WHWT Club of England, a fajt�t az angol Kennel Club 1907-ben elismerte teljes jog� kutyafajtak�nt, a londoni Crufts Show-n. Ezt k�vet�en pedig 1908-ban megalakult a The West Higland White Terrier Club of America is.

Az elk�vetkezend� h�bor�s �vtizedek viszontags�gos id�ket jelentettek a westie-teny�szt�k sz�m�ra is. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n azt�n azok a teny�szt�k, akik ragaszkodtak a m�g megl�v� kev�s kuty�hoz, �sszefogtak, hogy �jj��lessz�k a fajt�t: a legend�s Mrs. Pacey a h�res Wolvey kennellel, Miss Turnbull (Leal), Miss Write (Calunna), Mr. Beels (O Petriburg), Miss Wade (Freshney), valamint Mrs. �s Dr. Russel (Crubens).

Sok id� eltelt az�ta, hogy Malcolm ezredes d�jnyertes kuty�i, Morven �s Kiltie elk�nyvelhett�k els� gy�zelmeiket �s kiv�vt�k a hozz��rt� k�z�ns�g csod�lat�t. Az elm�lt sz�z �v sor�n a westie vad�szkuty�b�l �tvedlett csal�di bar�tt�, de eredeti tulajdons�gait, b�tors�g�t, er�s egy�nis�g�t, b�szkes�g�t �s teherb�r�s�g�t m�gsem vesz�tette el. S�t, a westie, tulajdons�gait tekintve �vr�l �vre - mint a j� whisky - �rettebbnek �s ez�ltal �rt�kesebbnek mutatkozik. A londoni Crufts ki�ll�t�son 1976-ban lett el�sz�r westi a Best in Show, m�gpedig a Kathleen Newstead �ltal teny�sztett Ch. Dianthus Buttons.

Jelenleg a fajta m�r magasan vezeti az angliai terrier toplist�t, �s csak a Stafordshire Bull k�zel�ti meg n�pszer�s�g�t.