BOXER
Viselkeds s jellem
A boxerek ers idegzet, ntudatos, nyugodt s kiegyenslyozott llat. Lnye a legnagyobb fontossggal br s a leggondosabb bnsmdot ignyli. A gazdjval s az egsz hzzal szemben tanstott ragaszkodsa s hsge, rz-vd knt mutatott bersge s rettenthetetlen btorsga rgta hres: |
rtalmatlan a csaldban, de bizalmatlan idegenekkel szemben. Jtk kzben ders, bartsgos vrmrsklet, de komoly helyzetben nem ismer flelmet. A "falkn", azaz a csaldon bell, mindenkivel szemben nylt, bartsgos. Bohm, rkk jtkos, nha mr-mr szertelen lelkivilga, lehengerl, sokszor tlrad szeretetnyilvntsoktl sem mentes stlusa elbb-utbb a legmorzusabb, legenervltabb embereket is megindtja. |
Az alrendeltsgre val hajlandsgnak, vakmersgnek s btorsgnak, termszetes kemnysgnek s szaglsnak ksznheten knnyen kikpezhet fajta. Ignytelensge s tisztasga miatt egyformn kellemes s rtkes a csaldban rz-vd vagy munkakutyaknt. Jelleme becsletes, nem hamis s alattomos, elrehaladott korban sem. Gyorsan alkalmazkod, csendes, kiegyenslyozott. Nem ugats, tbbnyire hetekig a hangjt sem hallani. |
A fajta trtnete, kialakulsa A keltk is rendelkeztek mr a rmai megszlls idejn nehz, nagymret harci kutykkal. Ezt a fajtt hasznltk a vaddisznk s medvk vadszathoz is. Alkalmazsuk szerint kisebb, vagy nagyobb termetek voltak. A nagy kutyt, fknt Nmetorszg szaki rszn s Lengyelorszgban a nagyvadak vadszatnl, mg az Alpok erds, szaki szeglyn a kis, bikatpket alkalmaztk inkbb, mivel kzepes mrete miatt mozgkonyabb volt. Ez a tpus tekinthet a jelenlegi boxereink kzvetlen snek. |
ltalnos lers:
Mret A martl a knyk mellett a talajig mrve. Kan: 57 - 63 cm Szuka: 53 - 59 cm Sly Kan: 30 kg felett ( kb. 60 cm-es marmagassg esetn) Szuka: kb. 25 kg (kb. 56 cm-es marmagassg esetn) |
Szn Srga vagy tigriscskos. A srga klnbz rnyalatai fordulnak el a vilgossrgtl a stt szarvasvrsig, de a kzepes sznezetek a legszebbek. Mindkt sznnl megengedhetek szimmetrikusan elhelyezked fehr jegyek, de ezek a test felletnek egyharmadnl nagyobb terletre nem terjedhetnek. |