�zsi�b�l az �jvil�gba: az Aranyl�z kuty�ja

A husky

Mint az �let oly sok m�s ter�let�n, az amerikaiak a kinol�gi�t illet�en is kiv�l�an haszn�lt�k ki �s fejlesztett�k tov�bb a Kelet, jelen esetben �zsia term�k�t: a kelet-szib�riai csukcsi t�rzs sz�nh�z� kuty�it. A szib�riai sz�nh�z� kuty�k Amerik�ba �rkez�se, pontosabban hozatala, a sz�zadfordul� t�j�n kit�rt Aranyl�zhoz kapcsol�dik. L�v�n a kutyasz�n az egyetlen haszn�lhat� sz�ll�t�eszk�z a mostoha id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt, igen nagy volt az ig�ny a sz�nh�z� kuty�k ir�nt. Mindenf�le-fajta kuty�t, mely az Egyes�lt �llamok �s Kanada ter�let�n csak fellelhet� volt, munk�ba fogtak, de k�z�l�k igen kev�s felelt meg a kem�ny alaszkai k�vetelm�nyeknek.

Az ember versenyszellem�nek k�sz�nhet�en, melybe persze �vsz�zadok �ta az �llatokat is bevonta, �rkezett az alaszkai Nome v�ros�ba Goosak orosz pr�mkeresked� szib�riai kuty�kb�l �ll� fogata, hogy r�szt vegyen az els� All-Alaska Sweepstake sz�nh�z�-versenyen. Sz�mos kisebb, helyi verseny ut�n az e c�lb�l 1907-ben alakult Nome-i Kennel Klub 1908-ban szervezte az els� nagy �ssz-alaszkai versenyt. A Nome �s Candle k�z�tti t�v 408 m�rf�ld volt, a gy�ztest pedig 10 ezer doll�r v�rta a c�lban. Goosak kilenc kuty�ja nem ny�g�zte le a Nome-i k�z�ns�get. A kicsi, 40-52 font s�ly� j�sz�gokat egyszer�en csak szib�riai patk�nyoknak cs�folt�k. Helyi ellenfeleik j�val nagyobb, hosszabb l�b� kuty�k voltak. Goosak Louis Thrustrup-t vette r�, hogy fogata hajt�ja legyen. A csapat es�lye a gy�zelemre a r�gt�nz�tt fogad�irod�kban sz�z az egyhez volt, ennek ellen�re b�mulatos versenyz�ssel Goosak csapata harmadik helyen �rt c�lba, hajsz�l h�j�n megnyerve a versenyt. Nome-ban a versenyt k�vet�en az a h�r j�rta, hogy a szerencsej�t�kosok k�zbel�p�se miatt lett csak harmadik a fogat. �ll�t�lag ha Thrustrup nyert volna, �sszeomlik a Bank of Nome. Goosak egy�bk�nt a verseny ut�n egy helyi sz�rmekeresked�nek, Charlie Madsennek adta el a kuty�it. A szib�riai huskyk, b�r nem nyert�k meg a versenyt, m�ly benyom�st tettek az alaszkaiakra. Fox Ramsay k�pvisel� p�ld�ul – a fiatal sk�tnak b�ny�szati �rdekelts�gei voltak Nome-ban – a versenyt k�vet� ny�ron Szib�ri�ba utazott �s a Kolima foly�n�l hatvan kuty�t v�s�rolt, a legjobbakat, akiket csak megkaphatott.

1910-ben, a harmadik Sweepstake versenyen Ramsey h�rom csapatot ind�tott. A fogatok hajt�ja John Johnson, Charlie Johnson �s maga Ramsey volt. Mikor John Johnson ezen a versenyen fel�ll�totta az �r�k rekordot (74 �ra �s 14 perc 408 m�rf�ld�n) �s maga Fox Ramsay lett a m�sodik, eg�sz Alaska csod�lata a kis szib�riaiakat �vezte. Ett�l kezdve a szib�riai huskyk hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendtek.

Amundsen, norv�g felfedez� is egy Nome-i b�ny�szt, Jafet Lindenberget kereste meg, mikor az �szaki Sarkhoz tervezett exped�ci�j�hoz kuty�kra volt sz�ks�ge. Az exped�ci� ut�n a nagyr�szt szib�riaiakb�l �ll� fogat Leonard Seppal�hoz, Lindenberg alkalmazottj�hoz ker�lt, hogy f�n�k�nek versenyezzen vel�k. Az izmos kis norv�g nemcsak megnyerte az utols� 3 All-Alaska Sweepstake-t, de megd�nt�tt sz�mtalan rekordot is, Alaszk�ban �s azon k�v�l egyar�nt. Az id�k sor�n Seppala neve szinte a szib�riai husky szinonim�j�v� v�lt.

Nome lakosai egy�bk�nt a szib�riai huskyknak k�sz�nhett�k �letben marad�sukat: 1925 tel�n, mikor dift�ria-j�rv�ny t�rt ki, kutyafogatok n�lk�l val�sz�n�leg kihalt volna az eg�sz v�ros. Nome-ban ugyanis alig volt olt�anyag, a legk�zelebbi v�ros pedig, ahonnan a k�szleteket p�tolhatt�k volna, Anchorage volt. Innen a Nome-t�l 296 m�rf�ldre fekv� nenan�ba m�g ugyan eljutott a sz�rum vonaton, de a marad�k 658 m�rf�ldet a kutyasz�nokon k�v�l senki sem tudta volna megtenni. Akkoriban a l�gi k�zleked�s m�g igen csak gyerekcip�ben j�rt, a 80 m�rf�ldes sebess�g� sz�lben, h�viharok k�zepette lehetetlens�g lett volna felsz�llni. A kutyasz�nok egym�st v�ltva juttatt�k el a sz�rumot Nome-ba. Az utols� v�lt� hajt�ja Gunner Kasson volt. Balto nev� vez�rkuty�j�val az �len, febru�r 2-�n, 5:30-kor �rt Nome-ba, �ppen id�ben �rkezv�n, hogy a sz�rum megakad�lyozza a j�rv�ny tov�bbterjed�s�t. A Nenana �s Nome k�z�tti utat a korabeli amerikai posta 25 nap alatt j�rta be. A “sz�rum-v�lt�” ugyanezt a t�vols�got 5 �s f�l nap alatt tette meg. A leghosszabb t�vot Leonard Seppal�nak kellett megtennie, 340 m�rf�ldet, szemben a t�bbiek 53 m�rf�ldes szakasz�val.

Seppala eredeti szib�riai kuty�k lesz�rmazottjaib�l �ll� fogat�val az 1920-as �vekben a szib�riai huskyt �s a sz�nh�z�st n�pszer�s�t� k�rutat tett az Egyes�lt �llamokban. Tov�bbra is versenyzett New England-ben �s Kanada keleti r�sz�n, �jb�l �s �jb�l bizony�tva a szib�riai huskyk nagyszer� k�pess�geit a helyi versenykuty�kkal szemben. Seppala r�szt vett az 1932-s Olimpi�n is (Lake Placid, New York), ahol a sz�nh�z�s bemutat� sz�m volt. Id�k�zben egyre t�bben vettek kuty�kat Seppal�t�l. Mikor utols�, a New York-i Madison Square Garden-beli bemutat�j�r�l 1927 janu�rj�ban visszat�rt Alask�ba, a New Hampshire-i Wonalancetben maradtak kuty�i, Arthur Walden kennel�ben. K�s�bb egy Poland Springs-i versenyen tal�lkozott Mrs. Rickerrel, akivel 1927 �s 1932 k�z�tt k�z�s kennelt m�k�dtettek (Seppala/Ricker kennel). Seppala h�res vez�rkuty�ja, Togo, utols� napjait Mrs. Rickern�l t�lt�tte, �s sz�mtalan gyerekk�nyvben szerepelve n�pszer�s�tette fajt�j�t.

A szib�riai husky nemcsak attrakt�v k�lsej�, de elragad� term�szet� kutya is. Gyeng�d, de nem h�zelg�. Ez a szel�d term�szet a m�lt �r�ks�ge: a csukcsik kuty�ikat nagy becsben tartott�k, a legkiemelked�bb egyedek a csal�ddal egy�tt laktak, a gyerekeiket pedig a csukcsik a kuty�kkal val� j�t�kra �szt�n�zt�k. Manaps�g is megfigyelhetj�k azt a speci�lis vonzer�t, amit a huskyk �s a gyerekek gyakorolnak egym�sra. Intelligenci�ja bizony�tott, de f�ggetlen szelleme olykor az�rt kifoghat gazd�ja lelem�nyess�g�n. Sokoldal�s�g�n�l fogva kellemes t�rsa lehet a legk�l�nb�z�bb kor� �s �rdekl�d�s� embereknek is.

Sz�mtalan j� tulajdons�ga ellen�re azonban nem mindenki sz�m�ra az ide�lis kutya. Mivel kifejezetten t�rsas l�ny, kuty�k vagy emberek �lland� t�rsas�g�t ig�nyli. Ha �n eg�sz nap dolgozik, �s lak�s�ban csak egy kutya sz�m�ra van hely, ne vegyen szib�riai huskyt.

A husky, b�rmilyen szorosan is k�t�dik csal�dj�hoz, idegenekkel szemben is bar�ts�gos, sem f�lelmet, sem gyanakv�st nem mutatva. Ha szenved�lyes h�s�gre, egyemberes kuty�ra van sz�ks�ge, ne vegyen szib�riai huskyt.

Nem rendelkezik �rz�-v�d� tulajdons�gokkal, m�g ha a term�szet�t nem ismer� tudatlanok esetleg meg is r�m�lhetnek megjelen�s�t�l, arckifejez�s�t�l. Ha agressz�v test�rre van sz�ks�ge, ne vegyen szib�riai huskyt. M�s kuty�kkal szemben bar�ts�gosan viselkedik, de ha megt�madj�k, k�sz �s k�pes is megv�deni mag�t, az agresszort pillanatok alatt lerendezve.

A szib�riai husky

A fajta eredete

A szib�riai huskyk t�rt�nelme mint a legt�bb kutyafajt�� t�bb ezer �vre ny�lik vissza azonban a t�bbi fajt�t�l elt�r�en szinte semmilyen �rott vagy m�s t�rgyi eml�k nem maradt fent r�luk, eg�szen az 1800-as �vekig.

A fajta eredetileg  Kelet-Szib�ri�ban k�zelebbr�l a    Csukcs �s a Kamcsatka f�lsziget�n volt �shonos �s az itt lak� t�rzsek h�zias�tott�k majd teny�sztett�k �ket ez az id�szak kb ie. 9000-6000 k�z� tehet�. �r�sos eml�k is az�rt nem maradt r�nk eg�szen a XIX. sz. elej�ig, mert ezek az eszkim� n�pcsoporthoz tartoz� t�rzsek szinte �sk�z�ss�gi szinten �ltek �s �gy nem ismert�k az �r�st sem.

Egy m�sik probl�ma a fajta t�rt�net�nek kutat�s�ban, hogy az inform�ci�k egy r�sze sz�rmekeresked�k �s vad�szok besz�mol�in alapul, aminek hiteless�ge igencsak megk�rd�jelezhet�. Tudni kell azt is, hogy a csukcsi n�pcsoportnak csak azon r�sze foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel, amely a tengerhez k�zel es� partmenti s�vban �lt.

  A szib�riai husky a Szovjetuni�ban

V�g�l a helyzetet tov�bb bonyol�tja hogy a megl�v� inform�ci�k nagy r�sze az 1910-es, 20-as �vek Szovjetuni�j�ban keletkezett, ami nagyon sok�ig nem volt hozz�f�rhet� k�lf�ldiek sz�m�ra. A szt�lini rendszer – ak�rmilyen hihetetlen�l hangzik is – nem hagyta �rintetlen�l a szib�riai kutyafajt�k vil�g�t sem. El�sz�r megtagadt�k azt, hogy fajtatiszt�nak ismerj�k el a huskyt �s k�ts�gbevont�k, tagadt�k hasznoss�g�t mint sz�nh�z� kuty��t. A 30-as �vekben azonban felismert�k, hogy a kelet-szib�riai terepen a motoriz�lt sz�ll�t�s cs�d�t mond �s �gy ism�t el�t�rbe ker�ltek a sz�nh�z� kuty�k.1934-ben a szovjet tervszer�s�g nev�ben – f�lredobva az addigi rendszerez�st – az �szaki, �szakkeleti fajt�kat n�gy nagy csoportra osztott�k "gazdas�gi hasznoss�guk“ szerint �s �tfog� n�vk�nt lajk�knak nevezt�k el �ket. Ezek a csoportok a k�vetkez�ek voltak: a nagyvadra vad�sz�k, a kisvadra vad�sz�k, a sz�nh�z�k �s a r�nszarvas hajt�k. 1947-ben az ut�bbi k�t csoportot egyszer�en megsz�ntett�k �s csak az els� k�t csoportot ismert�k el, amit tov�bbi n�gy csoportra osztottak. Val�j�ban ezek a kuty�k 3-4, Szib�ri�ban �shonos fajta kever�kei voltak.

Az �ghajlatv�ltoz�s

A fajta alakul�s�ban az �ghajlat megv�ltoz�sa is d�nt� szerepet j�tszott. A j�gkorszakok bek�sz�nt�vel �s elm�l�s�val hol jobbak, hol rosszabbak lettek az �letfelt�telek. Kb. 3000 �vvel ezel�tt ism�t egy hidegebb id�szak k�sz�nt�tt a Bering-szoros k�r�l�tti ter�letekre �s ez arra k�sztette az itt  lak� n�peket, hogy �jabb m�dszereket tal�ljanak a t�l�l�s �rdek�ben. Ennek a folyamatnak eredm�nyek�nt j�tt l�tre a Csukcsi n�pcsoportn�l egy olyan kutyafajta, amely k�pes a megpakolt sz�nokat hossz� t�vra elvontatni. A szelekci�r�l a term�szet gondoskodott, mert az embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt csakis a leger�sebb �s legellen�ll�bb egyedek maradtak fenn �s hoztak l�tre ut�dokat. Emellett szerepet j�tszott az emberi szelekci� is. Az alomb�l csak a leger�sebb szuk�kat tartott�k meg, m�g a kanok k�z�l akkor v�lasztottak, amikor fel tudt�k m�rni sz�nh�z� k�pess�g�ket. A kuty�k tart�sa ny�ron igen egyszer� volt: szabadon engedt�k �ket �s a kuty�k magukr�l gondoskodtak. A szuk�kat t�zel�s el�tt befogt�k �s csak a kiv�lasztott kan fedezhette be. Csak a sz�nt vezet� vez�rkuty�kat �s a betan�tott egyedeket tartott�k a faluban �s a t�l be�ltakor fogt�k be a t�bbi kuty�t.

  A Szib�riai husky Alaszk�ban – a nagy alaszkai sz�nh�z� verseny

Az 1800-as �vek v�g�n aranylel�helyeket fedeztek fel Alaszk�ban, a Yukon �s a Klondike foly� ment�n �s ez egyfajta n�pv�ndorl�st eredm�nyezett, amit a k�zismert elnevez�ssel "aranyl�znak" h�vunk. Sok ember szerencs�vel j�rt, de m�g t�bben szerencs�tlen�l. Sok s�torv�ros sz�letett egyik percr�l a m�sikra, majd t�ntek el nyomtalanul. Az aranyl�znak v�ge lett, de sokan maradtak, ki ez�rt, ki az�rt. Egy-k�t helyen a s�torfalvakb�l v�roska lett.

Az egyik ilyen v�ros Nome volt, ami a nev�t egy f�lreolvas�sb�l kapta. A ter�let nev�t egy hivatalnok a ter�leti f�ldhivatalban No Name (n�vtelen)-k�nt �rta a t�rk�pre, de valaki t�ved�sb�l Nome-k�nt adta tov�bb. Ezen a helyen Alaszka t�bbi r�sz�hez hasonl�an az id�j�r�s �s az �let igen kem�ny volt �s a k�zleked�snek, vad�szatnak �s �gy a t�l�l�snek – ak�rcsak az �zsiai n�pekn�l – csak egyfajta m�dja l�tezett: a kuty�k �ltal vontatott sz�n.

A sz�nh�z� kuty�k olyan sokf�l�k voltak, ak�r az emberek, akik a v�rosban �sszegy�ltek. A sz�nh�z�k k�z�tt voltak kever�kek, hossz�l�b�ak, t�mzsik, stb. Minden fajta m�shol bizonyult alkalmasabbnak. Volt ami a j�gen volt kiv�l�, volt ami r�vid-, �s volt ami hossz�t�von. Term�szetesen mindenki meg volt gy�z�dve, hogy az � csapata a leggyorsabb. V�g�l Allan "Scotty" Allan, aki k�zismert alaszkai figura volt, �llt el� a nagy sz�nh�z�verseny �tlet�vel, hogy v�gre eld�lj�n, hogy kinek vannak a leggyorsabb kuty�i.

A szervez�si feladatok ell�t�s�ra �s szponzor�l�s�ra 1907-ben l�trej�tt a Nome-i Kennel Klub, melynek els� eln�k�v� Albert Fink �gyv�det v�lasztott�k.

Kidolgozt�k a versenyen val� r�szv�tel szab�lyait, majd hosszas �s gondos tervez�s ut�n kijel�lt�k a verseny �tvonal�t. A teljes�tend� t�v Nome-t�l Candle v�ros�ig �s vissza 408 m�rf�ld (652 km) volt �s minden elk�pzelhet� terepen �thaladt a tengeri j�gmez�kt�l kezdve a tundr�n �t a hegyekig �s gleccserekig. Az els� versenyt 1908 �prilis�ban tartott�k a gy�ztes csapat pedig a klub-eln�k�� lett, amelynek hajt�ja John Hegness volt.

Az els� huskyk

Az els� szib�riai huskyk 1908 nyar�n �rkeztek meg Nome-ba, William Goosak orosz sz�rmekeresked� k�zvet�t�s�vel, aki a kelet-szib�riai Markovo v�s�r�n vette a kuty�kat. Ezek a kuty�k j�val kisebb termet�ek voltak, mint az Alaszk�ban honos fajt�k, �gy az 1909-es versenyen el�g rosszul lehetett r�juk fogadni, mivel senki sem hitte, hogy a kis m�ret� kuty�k kib�rj�k a megpr�b�ltat�st. B�r az els� versenyen f�leg a hajt� hib�j�b�l a csapat csak harmadik lett, sokan felismert�k a huskyk nagyszer� tulajdons�gait, k�pess�geit.

1909-ben a sk�t Fox Maule Ramsay k�t b�csik�j�val Nome-ba �rkezett. Megkedvelte a sz�nh�z�st �s 1909-ben hajt�k�nt el is indult a versenyen, de helyez�st nem kapott. Viszont fant�zi�t l�tott a huskykban �s nagy k�lts�gek �r�n t�bb fogatra val� kuty�t hozott Markov�b�l. Az 1910-es versenyen ezek a fogatok szerezt�k meg az 1. 2. �s 4. helyet.

  Leonhard Seppala

Fajt�r�l besz�lve nem lehet kihagyni Leonhard Seppala nev�t. Seppala Norv�gi�ban sz�letett �s �gy m�r volt fogalma a sarkk�rh�z k�zeli �letr�l. Seppal�t az aranyl�z vonzotta Alaszk�ba, majd hamar megbar�tkozott a sz�nh�z�ssal. B�r el�g pesszimista volt, az els� kisebb verseny�t megnyerte. 1913-ban Jafet Lindeburg �sszegy�jt�tte a legjobb huskykat, amelyek az els� huskyk almaib�l sz�lettek �s megk�rte Seppal�t, hogy gondozza �s k�pezze ki �ket Roald Amudsen exped�ci�j�hoz. Szerencs�re az exped�ci�t elhalasztott�k, �gy a kuty�k Seppal�n�l maradtak.

A versenyen 1914-ben indult el�sz�r, de a kuty�k m�g fiatalok �s tapasztalatlanok voltak – a vez�rkutya kiv�tel�vel – �s egy s�r�l�s miatt visz-sza kellett fordulnia. A k�vetkez� �vben viszont mindent a felk�sz�l�snek szentelt �s az 1915-�s versenyt k�nnyed�n nyerte huskyaival. Ezut�n a k�vetkez� k�t �vben ism�t sim�n nyert, majd gy�z�tt a kanadai �s New England-i versenyeken is.

Seppala �s a vakcin��rt val� k�zdelem

1924 tel�n Nome-ban torokgy�k j�rv�ny t�rt ki �s a csecsem�k sorra fert�z�dtek meg. Olt�anyag azonban nagyon kev�s volt �s a legk�zelebbi ut�np�tl�s mintegy 1600 km-nyire volt Anchorage-ban. Inn�t m�g el tudt�k sz�ll�tani a vakcin�t az 1052 km-nyire l�v� Nenana v�ros�ba, de nem tov�bb. Az Alaszk�ban l�v� 2 rep�l�g�p pil�t�i szabads�gon voltak, �gy az egyetlen m�d a t�v megt�tel�re a kuty�s sz�n volt. Az �t ny�ron is nagyon neh�z volt, de t�len alig j�rhat�.

Seppala terve az volt, hogy az �tbaes� eszkim� falvakban elhelyez kuty�kat, hogy a vissza�ton cser�lni tudja �ket. K�zben az �t m�sik v�g�r�l is elind�tott�k a sz�nokat �s Nome-t�l 270 km-nyire tal�lkoztak a sz�rumot hoz� m�sik csapattal. Az utols� v�lt�csapat 1925. febru�r 2-�n hajnali 5.30-kor �rt Nome v�ros�ba.

Az 1052 km-es �t �t �s f�l napot vett ig�nybe �s m�g a v�lt�csapatok egyike sem haladt 85 km-n�l t�bbet, addig Seppala egyed�l 545 km-t tett meg. Ezzel nev�t be�rva nemcsak a kuty�z�s, de az amerikai n�p t�rt�nelm�be is. Tett�t az amerikai kongresszus is feljegyezte.

Leonhard Seppala minden id�k legsikeresebb sz�nhajt�ja Amerika-szerte ismertt� tette a fajt�t �s seg�tett az els� kennelek megalap�t�s�ban is. Seppala 1967-ben halt meg Seattle-ben.

Sz�nh�z� versenyek napjainkban

A sport napjainkig tov�bb �l �s n�pszer�s�ge egyre n�. A vil�g sz�mos orsz�g�ban l�teznek sz�vets�gek �s rendeznek versenyeket. A versenyeknek t�bb v�llfaja is van pl.: gyorsas�gi verseny, hossz�t�v� verseny �s triatlon (az el�z� kett�+s�lyh�z�s). A magyarorsz�gi sz�nh�z� versenyekr�l b�vebb inform�ci�t �js�gunk szeptemberi-okt�beri sz�m�ban olvashatnak.

A huskyk �s a fegyelmi munka

Sokan azt �ll�tj�k, hogy a husky nem alkalmas a fegyelmi munk�ra. Term�szetesen ez �gy nem igaz. Nem is lehet az. Ha �sszevetj�k az engedelmes szinten levizsg�zott kuty�kat persze felt�nik, hogy nem a huskyk �llnak a dobog�s helyeken, de butas�g lenne azt �ll�tani, hogy nem lehet kik�pezni �ket. T�bb versenyz� is �ll�tja, hogy a fegyelmi munka rontja a kuty�k versenyk�pess�g�t. Ebben is van igazs�g, de a legt�bb szib�riai huskyt nem verseny c�llal tartj�k �s �gy nagyon j�l j�het �s kellemesebb� teszi a kutya-gazda viszonyt egy alapfokon kik�pzett husky.

Huskyainkkal l�gyabban kell b�nni mint n�met juh�szkutya �s rottweiler t�rsaikkal �s f�leg a j�t�koss�gra kell helyezni a hangs�lyt.

A kik�pz�st 6-7 h�napos korban kell elkezdeni, de bizonyos dolgokat m�r ezel�tt megtan�thatunk kuty�nknak pl.: Ne ugr�ljon fel, szobatisztas�g, p�r�zon vezet�s. Az iskolai munk�ban hagyatkozzunk kik�pz�ink tan�csaira. Egy j�l kik�pzett kutya �r�m a gazda �s a k�rnyezete sz�m�ra is.

Mi nem jellemz� a szib�riai huskyra!

A kutyafajta kiv�laszt�s�n�l figyelembe kell venni, hogy melyek az elv�r�saink az "�j csal�dtaggal“ kapcsolatban. Ha az a d�nt�s�nk, hogy egy szib�riai huskyt vesz�nk, a k�vetkez�kre �gyelj�nk:

– A husky se nem �r se nem v�d�kutya. Ebben a fajt�ban nincsenek meg azok az �szt�n�k, mint p�ld�ul egy dobermannban. Legy�nk r� felk�sz�lve, hogy egy bet�r�vel ugyanolyan j�l elj�tszik, mint vel�nk.

– Rengeteg energi�val b�r, �lland�an fut �s ugr�l. Nem n�zi, hogy van-e valaki az �tj�ban vagy sem. Csak j�l elhat�rolt helyen tartsuk – ker�t�s, kennel, stb.

– Rendk�v�l hajlamosak a lyukak �s�s�ra �s mindenfajta rombol�sra (f�leg a k�lyk�k), �gy sohase hagyjuk �ket egyed�l a lak�sban.

– Sz�rzet�k vastag, szagtalan, �vente egyszer-k�tszer vedlenek, igen er�sen.

Aki mindezen h�tr�nyok ellen�re a fajt�t v�lasztja, rengeteget nyer, els�sorban egy �letresz�l� bar�tot �s t�rsat, de lehet, hogy egy kiemelked� sport vagy show kuty�t.