Mit�l lehet agressz�v egy kutya?

Nem �rtj�k a kuty�nkat, mi�rt morog, vagy harap? Tal�n az�rt, mert ki van l�ncolva, vagy v�di k�lykeit. Az agresszivit�snak t�bb oka lehet.

Ter�letv�d� agresszivit�s

A ter�letv�d� �szt�n 6 h�napos kort�l a legt�bb kuty�n�l jelentkezik. Ha a kutyak�ly�k ezzel kapcsolatban ellens�ges �rz�letet mutat idegenekkel szemben, azt megfelel� szoktat�ssal meg kell sz�ntetni. Ha a harap�s megszok�ss� v�lik n�la, akkor m�r neh�z kiirtani. A helytelen�l viselked� kuty�t m�r els� tette ut�n meg kell b�ntetni; ne engedj�k, hogy az id� m�l�s�val egyre rosszabbodjon a helyzet. 6 �s 9 h�napos kora k�z�tt a h�m kutya m�r rendszerint felemeli a l�b�t �s vizelet�vel megjel�li ter�let�nek kiterjed�s�t. Ne engedj�k, hogy az �llaton elhatalmasodjon a ter�letv�d� hajlam, mert ez t�lzott agresszi�hoz vezet. Ha az �llatot l�ncra k�tj�k, ezzel n�velj�k agresszivit�s�t: szinte m�ni�kusan v�delmezi majd azt a ter�letet, ahov� kik�t�tt�k. A kutya �szt�n�s viselked�s�hez tartozik az �rz�s �s a v�delem. A legt�bb apr� termet� kutya csak ugat, de a nagyobb �llat esetleg r� is t�mad a behatol�ra.

H�mek k�z�tti agresszivit�s

A h�mek az�rt marakodnak egym�ssal, hogy eld�nts�k, melyik�k uralkodik a falka felett. Ha eld�l, ki lesz a falkavez�r, �s kialakul a hierarchia, a marakod�s rendszerint abbamarad, s csak akkor kezd�dik �jra, ha valamelyik �llat kih�vja a vez�rt. A n�st�nyek is marakodnak egym�ssal, h�m azonban ritk�n verekszik n�st�nnyel, b�r megv�di mag�t, ha a n�st�ny elvadul.

F�jdalom okozta agresszivit�s


A sebes�lt kutya k�nnyen harap. Ne feledj�k ezt, amikor sebes�lt kuty�t els�seg�lyben akarunk r�szes�teni. Ha a fark�ra l�p�nk, ha t�l er�sen h�zzuk meg a f�l�t vagy v�letlen�l beler�gunk, a kutya abban a pillanatban beleharap abba, akit ellens�gnek tekint. Megb�zhatatlans�g�nak oka lehet t�lyogos fog, f�lf�j�s, fejl�d�si zavar vagy el�rehaladott arthritisz. B�rmilyen f�jdalom hat�s�ra er�s�dhet a kutya agresszivit�sa.

Hormon�lis eredet� agresszivit�s

A h�m kutya �ltal�ban nagyobb test� �s er�sebb, mint a n�st�ny, rendszerint agressz�vebb is, ez r�szben a h�m nemi hormonok hat�s�nak tudhat� be. Ha a n�st�nynek h�m nemi hormonokat adunk, marakodni kezd, az olyan h�mek pedig, amelyeket kasztr�lnak vagy n�i nemi hormonokkal kezelnek, b�k�sebbek lesznek �s igyekeznek elker�lni a marakod�st.

J�llehet ritk�bban fordul el�, n�st�nyekn�l is er�ss� v�lhat az agresszivit�sra val� hajlam. Egyes n�st�nyek rendk�v�l komiszak m�s n�st�nyekkel szemben.

K�zvetlen�l a t�zel�s el�tt �s alatt a n�st�nyekn�l fokoz�dik az agresszivit�s. K�l�n�sen igaz ez akkor, ha k�t vagy t�bb n�st�ny �l egy fed�l alatt, de hajlanak arra, hogy a k�rny�ken �l� t�bbi szuk�val szemben is ellens�gesen viselkedjenek. Ennek a fokozott agresszivit�snak az oka a v�r�ram megn�vekedett hormonszintje. N�melykor az ilyen viselked�sen jav�t a hormonkezel�s, az ivartalan�t�s pedig megsz�nteti a t�zel�si ciklusokat, �gy kik�sz�b�li a n�st�ny hangulati ingadoz�sait.

A kasztr�l�s is, amely nem �ltal�nos gy�gy�r, hat�rozottan jav�t az egyes agressz�v kuty�k viselked�s�n. Sajnos, nem seg�t minden esetben. M�gis azt mondhatjuk, hogy a kasztr�l�s �ltal�ban cs�kkenti az ingerl�kenys�get, az �llat szexualit�s�nak megnyilv�nul�s�t, s a vet�lked�si hajlam�t. Cs�kkenti az ugat�st �s a t�bbi kuty�val szembeni t�mad� hajlamot �s hat�rozottan cs�kkenti a lak�sba vizel�st.

Anyai agresszivit�s

Az anyai agresszivit�s a kicsinyeit gondoz� n�st�nyek �szt�n�s viselked�se: megv�dik k�lykeiket minden t�mad�st�l, ha kell, az �let�k �r�n is.

Pillanatnyi elmezavar okozta agresszivit�s

Bar�ts�gos, k�nnyen ir�ny�that� �s j� modor� �llatok egyik pillanatr�l a m�sikra minden l�that� ok n�lk�l megvadulhatnak �s megt�madhatnak valakit. aki a gazda bar�tja vagy �ppen csal�dtag. Ilyenkor az �llat nem ismeri meg az ismer�s arcokat, tekintete zavaros, t�volba n�z�. Gyakran a nyak�n�l vagy az arc�n t�madj�k meg �ldozatukat, ut�na levertnek �s �sszet�rtnek l�tszanak. Ezek az �llatok gyakran j�l beilleszkednek a csal�dba, amikor azonban el�rik a feln�ttkori �retts�get (kb. �gy m�sf�l-k�t�ves koruk t�j�n), v�ratlan karakterv�ltoz�son esnek �t. J�llehet ez a probl�ma b�rmelyik kutyafajt�n�l jelentkezhet, egyes fajt�kn�l gyakoribb. Ezek k�z� tartoznak a bern�thegyiek, a dobermannok, a berni hegyi kuty�k �s a n�met juh�szkuty�k. Jelenleg nem tudjuk kezelni ezt az �r�kletes probl�m�t.