Magyar ag�r

Az �vsz�zadok sor�n Magyarorsz�g ter�let�re bev�ndorl� n�pt�rzsek mindegyike mag�val hozta agarait. �gy kialakult egy r�vid sz�r�, az id�j�r�ssal szemben ellen�ll�, atletikus fel�p�t�s� ag�r, amellyel a nemess�g el�szeretettel vad�szott, de a szeg�nyebb vid�ki n�pess�g is haszn�lta vadorz�sra. A XIX. sz�zad v�g�n angol agarat kereszteztek be a fajt�ba. Az�ta a versenyp�ly�ra sz�nt, gyors angolag�r-kever�kr�l visszat�rtek a r�gi ag�rt�pushoz. A magyar ag�r nyugodt, h�s�ges, ragaszkod� csal�di kutya, �ber �s v�delmezni k�sz, meg�rt� nevel�s eset�n m�g engedelmes is lehet. Kem�ny kutya, amely kit�n�en alkalmas a versenyp�ly�ra.

R�gen k�t vagy h�rom kuty�t vittek a vad�szatra, amelyeket a l� jobb oldal�n vezettek. �ttekinthet� terepen ny�lra vad�sztak vel�k. Ha egy ny�l kb. 50 m�teres t�vols�gban felugrott a kuty�k el�tt, “eloldott�k” a falk�t, �s elkezd�d�tt a hajsza. Amikor az els� kutya utol�rte a nyulat, el�v�gott, hogy ir�nyv�ltoztat�sra k�sztesse, �s meg�llt, hogy a ny�l �tj�t elv�gva a k�vetkez� fogja el. Egy kuty�nak azt�n az volt a feladata, hogy a t�bbit visszatartsa, nehogy sz�tt�pj�k a nyulat. Az az ag�r sz�m�tott j�l kik�pzettnek, amelyik nyugodtan futott a lovas mellett, t�k�letesen engedelmeskedett az els� sz�ra, �ld�zte a nyulat, majd a meg�lt ny�l mellett nyugodtan v�rta a gazd�j�t, an�lk�l hogy hozz��rt volna. Ha az egyik ag�r figyelm�t egy m�sodik ny�l elterelte a hajsz�r�l, az s�lyos hib�nak sz�m�tott.

A mez�gazdas�gi termel�s intenz�vv� v�l�s�val ez a fajta vad�szat vesztett jelent�s�g�b�l, �s el�t�rbe ker�lt a versenysport.

Marmagass�g kanok 65–70 cm, a szuk�k valamivel kisebbek

Sz�n minden sz�n

Orsz�g Magyarorsz�g